Letartóztatások, kivégzések: Irán magasabb fokozatba kapcsolt
Irán – a tűzszünet életbe lépése után – magasabb fokozatba kapcsolt, és tisztogatási hullámot indított el, azzal a céllal, hogy a káros elemeket, vagyis azokat a személyeket, akik összeköttetésben állnak az izraeli hírszerzéssel, felszámolja, ugyanis Teherán meggyőződése szerint, ami abszolút nem alaptalan, izraeli ügynökök tömegével szivárogtak be az iráni biztonsági szolgálatokba, akik segítségével a zsidó állam könnyebben ki tudta iktatni Irán magas rangú tisztségviselőit, parancsnokait és atomtudósait. A perzsa állam most határain belül vív harcot, a külső ellenségtől most a belső ellenség felé fordult, és utóbbival minél gyorsabban és hatékonyabban igyekszik leszámolni, hogy a jövőben az országnak, és annak vezetőinek, a regnáló hatalomnak képes legyen nagyobb védelmet nyújtani, és a saríán alapulón rendszerét fenntartani. Az viszont, hogy az iráni tisztogatás mennyire fog sikerrel zárulni és hány ártatlan életet fog követelni, már egy másik kérdés.
Az iráni hatóságok szerint Izrael olyan szenzitív adatok birtokában volt képes végrehajtani a likvidálásokat a háborúban, amelyhez csak az perzsa állam biztonsági szolgálataiban tevékenykedő ügynökei révén juthatott hozzá. A zsidó állam célzott támadásaiban olyan magas rangú személyek vesztették életüket, mint az Iszlám Forradalmi Gárda elit alakulatának (IRGC) magas rangú parancsnokai, valamint olyan atomtudósok, akiknek fontos szerepe volt Irán nukleáris programjában. Ezek a támadások a perzsa államnak pedig nemcsak emberveszteséget jelentettek, a presztízse még nagyobb csorbát szenvedett, amelyet most igyekszik valahogy helyreállítani.
Az iráni hatóságok a letartóztatási hullám keretében már több személyt őrizetbe vettek, és kivégeztek olyanokat, akiket az izraeli hírszerző ügynökséggel, a Moszaddal való együttműködéssel gyanúsítottak. Irán az akciót már a tizenkét napos konfliktus idején megkezdte, amikor is az iráni hatóságok három olyan személyt végeztek ki, akiket azzal vádoltak, hogy Izraelnek kémkedtek. Ezt követte annak a három férfinak a kivégzése, akiket egy nappal azután akasztottak fel, hogy életbe lépett Irán és Izrael közötti tűzszünet. Az iráni igazságszolgáltatás akkor azt közölte:
Idrisz Ali, Azad Sodzsai és Raszúl Ahmad, akik merényletek végrehajtásához szükséges felszereléseket próbáltak behozni az országba, letartóztatták és bíróság elé állították őket, mert együttműködtek a cionista rezsimmel. Az ítéletet ma reggel hajtották végre, amikor felakasztották őket.
Nem kell külön hangsúlyozni, hogy az igazságszolgáltatásnak Iránban nem sok szerepe van. A rögtönítélő bíróság itt is megkapja az ukázt: a kémkedés vádja már önmagában maga után vonja a halálos ítéletet. A hangsúly a gyorsaságon és a hatékonyságon van, ezért a hatóságok célba vesznek mindenkit, akit azzal gyanúsítanak, hogy a külföldi hírszerzésnek dolgozik.
Ugyanakkor az „ügynök kisöprést” Teherán még politikai tisztogatásra is felhasználhatja, hogy elhallgattassa mindazokat, akik a jelenlegi rezsimmel nem értenek egyet. Ezt a gyanút erősíti, hogy a Forradalmi Gárdához köthető hírügynökség arról számolt be, hogy 12 nap alatt az iráni hírszerző és biztonsági erők több mint hétszáz, külföldi hálózathoz kapcsolódó személyt tartóztattak le kémkedés vádjával. Az állami televízió pedig több letartóztatott állítólagos vallomását sugározta, amelyben „bevallották”, hogy együttműködtek az izraeli hírszerzéssel. Nem kell messzire utaznunk a történelemben, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a diktatórikus rezsimek az állítólagos vallomásokat hogyan és milyen eszközökkel tudják kiszedni az emberekből. A vallomás igazságtartalma ilyenkor nem számít, sokkal inkább az, hogy azt politikai termékként el tudják adni a lakosság felé azzal, hogy „látjátok, itt vannak, és mi, ahogy ígértük leszámolunk velük.” Persze, ez nem azt jelenti, hogy egy-két ügynök nem akadt volna fenn Teherán tisztogatási hálójában.
A perzsa állam, amely állítása szerint „könyörtelen harcot” folytat az általa nyugati és izraeli hírszerző hálózatoknak nevezett szervezetek - közöttük a CIA, a Moszad és az MI6 – ellen, ígéretet tett, hogy felgyorsítják a pereket az Izrael által június 13-án indított offenzíva után. Azonban a valóság inkább az, hogy az iráni hatóságok azokra a személyekre is kiterjesztik a kémkedés vádját, akik annak „törvényi tényállását” nem merítették ki, azonban szakmai vagy világnézeti szempontból kötődnek a nyugathoz, így a bosszúból az ellenzék és azok családtagjai sem maradhatnak ki.
Teherán az újságírók és az értelmiségiek elleni hadjáratát is felpörgette
A hírek szerint Irán tovább fokozta a nyomást a külföldi, perzsa nyelvű médiumok, mint a BBC Perzsa, a londoni székhelyű Iran International és a Manoto TV-nek dolgozó újságírókon.
Az Iran International például arról adott hírt, hogy a Forradalmi Gárda Teheránban őrizetbe vette egyik műsorvezetőjének édesanyját, édesapját és testvérét, hogy ezzel kényszerítse ki a műsorvezető lemondását az iráni-izraeli konfliktusról szóló tudósítása miatt.
De a konfliktus kezdete után a BBC Perzsa újságírói és családtagjai ellen irányuló fenyegetések is gyakoribbá és egyre súlyosabbá váltak. Ezeknek a médiumoknak dolgozó újságírókat pedig az egyik legsúlyosabb jelzővel illették, „mohareb”-nek bélyegezve őket, ami annyit jelent, hogy „aki háborút folytat Isten ellen”, vagyis Allah ellen, amely az iráni törvények értelmében halálbüntetéssel járhat.
A Manoto TV is hasonló incidensekről számolt be: alkalmazottai és családtagjainak fenyegetéséről, amelyekben a fő követelés, hogy a dolgozók hagyják ott a csatornát, amelynek dolgoznak. De állítólag egyes rokonokat „Isten elleni ellenségeskedéssel” és kémkedéssel vádoltak meg, azért mert egyik hozzátartozójuk valamelyik nyugati kötődésű médiumnál dolgozik. Az iráni törvények szerint nemcsak a kémkedés, hanem az „Isten elleni ellenségeskedés” is főbenjáró bűn.
Azonban Iránnak ezekkel a médiumokkal szembeni ellenszenve nem új keletű, a nyugat fertőjének tartott oldalakat vagy honlapokat, mint az Instagramot, a Telegramot, az X-et és a YouTube-ot, valamint a BBC Perzsa nyelvű honlapjait régóta blokkolja az iráni vezetés.
Fontos megemlíteni, hogy a kiterjesztett iráni tisztogatás keretében az iráni biztonsági erők több tucat aktivistát, írót és művészt is őrizetbe vettek, sok esetben hivatalos vádak nélkül. Jelentések szerint a 2022-es „Nő, élet, szabadság” elnevezésű kormányellenes tüntetéseken meggyilkolt személyek családtagjait is letartóztatták.
A fentiekből látszik, hogy Teherán igyekszik megszabadulni minden olyan polgárától, aki nem támogatja a mostani rendszer fennmaradást, és ehhez a jelenlegi háborús helyzet pedig tökéletes alapot nyújt.
