Ha valakinek kételyei támadtak afelől, hogy az Európai Unió szervezetei nem az érdekek és a pénz mentén dönt bizonyos kérdésekben, akkor itt egy remek, ám mégis elszomorító példa arról, hogy mégis. Az Európai Bizottság ugyanis épp arról akarja meggyőzni a tagállamokat, hogy igenis kell nekik a gyomirtóknak is ellenálló, génmódosított kukorica. Teszik ezt annak ellenére, hogy a legtöbb tagállam – köztük Magyaroroszág is – elutasítja a génmódosított élelmiszerek termesztését, a többi között azért, mert nem lehet tudni, hogy a GMO-k hosszú távon károsítják-e az egészséget. Hazánkban az effajta növénytermesztést az alaptörvény is tiltja, ennek ellenére mi sem vagyunk biztonságban. És ez azon kevés témák egyike, ahol Magyarország és az EP sokszor nagyon zavarosan zöld liberális többsége is egyetért egymással.
Heves vitát vált ki az Európai Unió csúcsintézményei között a génmódosított növények engedélyezése – számolt be a Magyar Nemzet. Ugyanis a legtöbb tagállam és az Európai Parlament hallani sem akar a GMO-k uniós engedélyezéséről, az Európai Bizottság azonban az ellenkező álláspontot képviseli. Hogy miért? Mert Brüsszel jelenleg a Syngenta világvállalat egy génmódosítással előállított, a gyomirtóknak is ellenálló kukoricafajtáját akarja engedélyeztetni az EU területén. A génmódosított növények termesztésével a legtöbb tagállam azonban nem ért egyet, köztük Magyarország, Németország, Franciaország és Ausztria. Spanyolországban viszont már elterjedt a genetikailag módosított növények termesztése, ami nagy társadalmi vitát váltott ki.
Az egészség vagy a pénz fog győzni?
Az európai parlamenti képviselők ugyanakkor sokadjára szólítják fel a bizottságot, hogy ne adjon ki GMO-növénytermesztésre engedélyt addig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó, egyedi kivizsgálására. A Klímapolitikai Intézet ugyanakkor helyzetjelentésében rámutatott arra, hogy mekkora lobbierejük van az Európai Bizottságon belül ezeknek a világvállalatoknak. A génmódosított vetőmaggyártás ugyanis a világ legnagyobb agrárvállalatainál koncentrálódik, az elsődleges célja pedig az iparszerű mezőgazdaság kiszolgálása. Tehát a technológia nem azt a célt szolgálja, hogy a világ legszegényebb régióinak élelmezését segítse. Brüsszelt továbbá annyira nem érdekli, hogy milyen problémákat okozhatnak ezek a növények, hogy már a korábban engedélyezett GMO-növényekkel kapcsolatos hatásvizsgálatot sem rendelte el, helyette beérte az amerikai vizsgálati eredményekkel, amik kevésbé szigorúak. Feltehetően azért, mert a világ legnagyobb génmódosított növénytermesztője az Egyesült Államok, ahol már a kilencvenes évek óta engedélyezik ezt a technológiát.
Magyaroroszágon nincs szükség génmódosított növények termesztésére
A génmódosítás célja egyébként az, hogy a növény, egy másik faj, például egy baktérium génjének a beépítésével olyan tulajdonságokkal rendelkezzen, amellyel nagyobb lesz a terméshozam. Példaként említhető a génmódosított kukorica, amely már maga termeli meg a rovarölő szert, ezért nem szükséges a vegyszerezése vagy ellenáll a vegyszernek. Ám annak ellenére, hogy nincs igazolva, hogy ezek az élelmiszerek nem károsak-e hosszútávon, a világ vezető agrárvállalatai rengeteg pénzt fordítanak arra, hogy engedélyeztessék a technológiát.
A GMO-mentesség megőrzése viszont azért is fontos, mert a hagyományos termesztésű növényekben is kimutathatóak lesznek később a módosított növények jellemzői. Magyarország viszont biztoságban van, hiszen nálunk az alaptörvény tiltja a GMO-k termesztését. Hazánkban egyébként sincsen szükség a génmódosított növények termesztésére az ország adottságai miatt, ráadásul a GMO-mentes növények iránti kereslet is nagyobb, és ezek a növények magasabb világpiaci áron is kaphatóak. Sajnos azonban hozzánk is eljutnak a GMO-termékek, jellemzően a Brazíliában termesztett és nálunk takarmány-alapanyagként használt szója formájában. A magyar kormány azonban törekszik rá, hogy alternatív fehérjeforrással váltsa ezt ki, és a fogyasztók is meggyőződhetnek róla, hogy van-e génmódosított organizmus az adott élelmiszerben, hiszen ezt kötelező feltüntetni a csomagoláson.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Pixabay
Facebook
Twitter
YouTube
RSS