Hihetetlen eredménnyel járt egy hamburgi alapítvány felmérése, amelyben a jövőre vonatkozó várakozásaikkal és a vágyaikkal kapcsolatban kérdezték az embereket. A kutatás szerint például a harmincnégy év alattiak ötvenhat százaléka szívesebben élne a múltban, mint a jövőben, és mindössze negyvennégy százalékuk hisz abban, hogy jobb lesz neki a későbbiekben. Szociológusok és történészek szerint ennyire pesszimista hangulatot még soha sem mutattak ki a statisztikák a második világháború befejezése óta. Persze ez nem meglepő, hiszen évek óta folyamatosak a hisztériakampányok és egyre több a valóságos válság is, ami eléri már az átlag németeket is.
Szegő Miklós írása
A huszonnégy és ötvennégy év közöttiek körében ötvennégyről hatvanhat százalékra nőtt azok aránya, akik inkább a múltban szeretnének élni, az ötvenöt év felettiek esetében ez már hetven százalék. A múlt utáni vágyakozás okaként a megkérdezettek negyvenkét százaléka minden korcsoportban úgy nyilatkozott, hogy a múltban nagyobb volt a társadalmi szolidaritás.
- A válaszadók harmincöt százaléka azt mondta, „mert korábban jobb volt”.
- „Több volt a biztonság és a stabilitás” – harmincnégy százaléknak ez volt a véleménye. Hasonló okokat fogalmaztak meg a többiek is:
- „az emberek boldogabbak voltak” – huszonkilenc százalék,
- „kevesebb háború és válság volt” – huszonhárom százalék,
- „jobbak voltak a környezeti feltételek” – huszonkét százalék
- „félek a jövőtől” – húsz százalék.
Ulrich Reinhardt, az alapítvány tudományos igazgatója is megdöbbent az eredményeken, mivel azt feltételezte, hogy a fiatalok sokkal optimistábbak, hiszen előttük áll az élet.
Korábban a világ jobbá tételének vágya vezérelte a fiatalokat. Ráadásul ez egy olyan generáció, amelyet teljesen elkényeztettek a szüleik
– mondta. A Wochenblick hozzátette: a gyerekekre jóformán az óvodáskortól kezdve hatnak az egymás után következő apokaliptikus forgatókönyvek a világjárványtól a klímakatasztrófáig bezárólag, úgyhogy senki se csodálkozzon a mindenütt jelenlévő pesszimizmuson és nosztalgián. Hisztérikus stílus uralja a német közszolgálati média ifjúsági csatornáit és a Fridays for Future kampányait. A folytonos agymosásnak az a következménye, hogy a fiatalok elhiszik: maga az ember veszélyezteti a bolygó létét és ez szorongást vált ki belőlük. A gyakran az éghajlati őrülettel járó „woke” ideológia a groteszk torzításaival és leegyszerűsítéseivel Németországot és az egész nyugati világot rasszista, kizsákmányoló pokolként ábrázolja, amelynek története egyetlen bűn, és ezeket a bűnöket leginkább önmegsemmisítéssel lehetne „jóvá tenni”. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a Fridays for Future – nemzetközi ifjúsági klímavédelmi mozgalom – aktivistája azt mondja:
Utálom ezt az érzést, hogy tehetetlen vagyok és a gyerekeimnek ebben a világban kell felnőniük, ahol a dolgok csak rosszabbra fognak fordulni, ezért világszerte fiatalok ezrei akarnak gyermek nélkül felnőni, mert félnek a klímaapokalipszistől.
A lap szerint manapság egy teljes, „bértudósokból” álló globális kartell terjeszti ezeket a narratívákat vírusokról, háborúkról, aszályokról, élelmiszerhiányról, polgári zavargásokról, és támasztja alá azokat állítólagos objektív adatokkal, de ez nem más, mint a globális elitek propagandamunkája, akik a félelemkeltés révén akarják irányítani az emberiséget. Nem meglepő, hogy az agymosás eredményeként a fiatalok olyan radikális mozgalmak hatása alá kerülnek, mint az Extinction Rebellion – felkelés a kihalás ellen –, és „utolsó generációnak” tekintik magukat.
Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS