A szankciók jobban fájnak Németországnak, de ha lehet, még fokozzuk is! – Felmérés igazolja a német társadalom tudathasadását

Ha van tudathasadásos nép Európában, akkor a német az – ez könnyen megállapítható a német RTL felkérésére október elején készített felmérésből. Mint kiderült, a németek fejében simán megfér egymás mellett, hogy bár többségük úgy látja, Németországnak többet ártanak a szankciók, mint az oroszoknak, ennek ellenére – talán valami vélt morális megfelelési kényszertől hajtva – többségük simán támogatja a szankciók fenntartását, sőt, szigorítását is. Szintén érdekes, hogy a németek többsége nem hiszi, hogy az ukránok képesek lesznek kiszorítani az oroszokat a megszállt területekről, de a fegyverszállításokat mégsem kritizálják, emellett a többségük annyira nem is szeretné, ha Ukrajna az EU tagjává válna…

A németek több mint fele gondolja úgy, hogy az Oroszország elleni szankciók többet ártanak Németországnak, mint az oroszoknak, ennek ellenére a németek többsége támogatja a szankciók fenntartását vagy akár azok szigorítását – derül ki az RTL/ntv felkérésére készített felmérésből.

Nem működnek a szankciók, de azért csak nyomassuk

A kutatás szerint a német válaszadók 57 százaléka vélte úgy, hogy a szankciók többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak, míg 21 százalékuk gondolta, hogy az oroszokat érintik fájdalmasabban a szankciók. 18 százalék szerint a két országot egyenlő mértékben érintik a szankció hatásai, és csak a német zöldek támogatói látják úgy, hogy Oroszország járt rosszabbul. Meglepő, hogy ennek ellenére a lakosság kevesebb mint harmada (harminc százalék) támogatja a szankciók enyhítését (18 százalékuk az enyhítést, 12 százalékuk a teljes feloldást támogatná), míg a németek 63 százaléka véli úgy, hogy a szankciókat fenn kell tartani (közülük 33 százalék szerint változatlan formában, 30 százalékuk pedig még szigorítaná is). A felmérés kitér arra, hogy a szankciók feloldását különösen a kelet-németek (48 százalék) és az AfD támogatói (82 százalék) támogatják nagyobb arányban a szankciókat elutasítók közül.

A felmérés szerint a válaszadók 45 százaléka aggódik, hogy nőtt az atomfegyverek bevetésének és a háború európai országokra való átterjedésének esélye azután, hogy Oroszország annektálta a kelet-ukrajnai területeket, míg 49 százalékuk félelemérzete nem nőtt.

A németek sem hisznek Ukrajna győzelmében

A németek kevesebb mint harmada (30 százaléka) gondolja úgy, hogy Ukrajna képes kiszorítani az oroszokat a megszállt területekről, a 62 százalékos többség pártpolitikai hovatartozástól függetlenül véli úgy, hogy az ukránok erre nem lesznek képesek. A német zöldek hívei gondolják leginkább úgy, (44 százalék), hogy az ukránok sikerrel járhatnak.

A felmérés szerint a nyár eleji kutatáshoz képest a németek sokkal visszafogottabban támogatják Ukrajna uniós csatlakozását. Október elején a németek mindössze 42 százaléka (a júniusi 55 százalékhoz képest) gondolta úgy, hogy Ukrajna EU-felvétele helyes lépés volna, ezzel szemben 49 százalék (13 százalékponttal több, mint júniusban) nem tartja helyesnek a felvételt. Jelenleg csak a német szociáldemokraták SPD (55 százalék) és különösen a Zöldek (66 százalék) támogatói támogatják Ukrajna jövőbeni európai uniós tagságát. A keletnémetek többsége (57 százalék) és mindenekelőtt az AfD (84 százalék) támogatói jelenleg ellenzik Ukrajna jövőbeni EU-tagságát.

Merkel sem bírná jobban Scholznál

Mint ismert, a szűkös energiaforrások miatt Németország újraindította szénerőműveit, amelyek ugyanakkor abban a tekintetben is aggályosak, hogy a németek magukra mint példamutató zöld társadalomra tekintenek. Ezért is árulkodó, hogy a németeknek kevesebb mint egyharmada (28 százalék) gondolja úgy, hogy a széntüzelésű erőművek 2038-ra tervezett kivonását előre kellene hozni 2030-ra. A válaszadók többsége, 65 százaléka szerint maradjon a 2038-as dátum, e válaszadók közül 31 százalék még a szénenergia kivonásának kitolását is támogatná.

A közelmúltban a német közbeszédben felerősödtek azok a hangok, akik Angela Merkelt tették felelőssé a jelenlegi energiaválságért és a megemelkedett energiaárakért. A felmérés szerint ugyanakkor ezt csak a válaszadók 37 százaléka gondolja így, míg 60 százalékuk szerint nem felelős a volt német kancellár. Érdekes, hogy a németeknek csupán 41 százaléka gondolja úgy, hogy Merkel jobban kezelné a jelenlegi válságokat, mint Olaf Scholz.

A felmérést a Forsa Piackutató Intézet gyűjtötte az RTL Németország megbízásából 2022. október 7-e és 10-e között, 1002 fős mintából.

Forrás: n-tv.de; Vezetőkép: MTI/EPA/Franz Fischer