Első fokon elutasította az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke az osztrák kormány Paks 2 ellen benyújtott keresetét. A sógorok a többi között azt kifogásolták, hogy az olcsó paksi áram az európai hálózatba kerülve versenyhátrányba hozza azt az Ausztriát, ahol jelentős mennyiségű áramot állítanak elő megújuló energiahordozóikkal. Az osztrák kormány fő kifogása az volt, hogy az állami támogatással megvalósuló paksi projekt torzítja a piacot.
Még évekkel ezelőtt úgy döntött az osztrák kormány, hogy keresetet ad be az Európai Unió Bíróságához a Paks 2 projekt miatt. A sógorok fő kifogása az volt, hogy az állami támogatásban részesülő paksi beruházás erősen piactorzító hatású, amelynek kárvallottja éppen Ausztria lenne. Ugyanis a Paks 2 blokkokban termelt olcsó áram bekerülne az európai hálózatba, versenyhátrányt okozva ezzel annak az Ausztriának, amely jelentős mennyiségű áramot termel és ad el megújuló energiaforrásaira támaszkodva.
Piros lámpa az Unióban az állami finanszírozásnak
Az ügy háttere, hogy az uniós jog szerint tilos egy tagállami kormánynak állami támogatásban részesítenie minden olyan beruházást, amely esetében nem szavatolt, hogy az egy piaci alapon megtérülő üzlet. Az Európai Bizottság az osztrák kereset nyomán el is kezdte a paksi beruházás tüzetes vizsgálatát.
Az Európai Bizottság versenyjogért felelős szakértőinek két dolgot kellett eldöntenie. Egyrészt, hogy a Paks 2 kapna-e állami támogatást, és ha igen, akkor az piactorzító hatású lenne-e.
Paks, 2019. június 25. Szakemberek a Paksi Atomerőmű négyes reaktoránál 2019. június 25-én.
MTI/Sóki Tamás
Az első kérdésre nem olyan egyértelmű a válasz, mint hogy az állam támogatja-e pénzzel a projektet vagy sem. Azt tudni lehetett, hogy a beruházás magyar költségvetési pénzből, illetve 10 milliárd eurós orosz hitelből valósul meg, amit a magyar államnak törlesztenie kell. A kérdés azt volt, hogy egy piaci befektető is támogatná-e ezt a projektet, ha lenne ennyi pénze. Ha igen, mert piaci alapon is megtérülő beruházásról van szó, akkor hiába az állam fizeti az egészet, az nem számít állami beruházásnak.
Felsültek a perrel az osztrákok?
A 444.hu értesülése szerint ezt a tesztet a Paks 2, vagy ha úgy tetszik a magyar kormány elbukta. Ennek ellenére a 2017 októberében született döntésében az Európai Bizottság mégis úgy ítélte meg, hogy a magyar kormány sikeresen meg tudta indokolni, miért is van szüksége erre a beruházásra, és a kormány vállalta, hogy eleget tesz bizonyos elvárásoknak, hogy az új erőmű biztos ne torzítsa az árampiacot. A kormány amellett érvelt, hogy Paks 2 nélkülözhetetlen a most működő paksi blokkok kiváltására, a beruházás nélkül pedig komoly ellátási problémák léphetnek föl Magyarországon, mert Paks a magyar áramellátás nagyjából 50 százalékáért felel. Az osztrák kormány és a beruházást ellenző civil szervezetek elemzése szerint azonban nem igaz, hogy nem lehetne a kieső paksi áramot más forrásból, megújuló beruházásokból és importból fedezni.
A EU-s Törvényszék azonban nem fogadta el az osztrák érvelést és a többi között azzal zárta rövidre a vitát, hogy minden tagállamnak saját joga megválasztani a saját energiamixét, vagyis ha egy tagállam atomerőművet akar építeni, szíve joga. Ez egy elsőfokú döntés, az osztrák kormány tehát, ha akarja, viheti tovább az Európai Bíróságra az ügyet.
Forrás: 444.hu
Nyitó kép: Luxembourg, 2020. december 1.
Az Európai Unió Bírósága, a Curia bírái a luxembourgi tárgyalóteremben 2020. december 1-jén, Luxembourg, 2020. december 1.
MTI/EPA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS