Az Ukrajna területén zajló háborúval kapcsolatban az első pillanatoktól kezdve csupán egyetlen dolog biztos: semmit nem szabad elhinni, amit látunk, vagy olvasunk. A nyugati woke-média gyakorlatilag az első naptól kezdve szerves része a háborús propagandának, kizárólag a balos hírportálokat olvasva egy megreccsent Oroszországot látunk, amelynek vezére csonthalmokon ül, ukrán szüzek vérét issza, és már többször meghalt, mielőtt rákos lett, ezután pedig az emberek elfordultak tőle és az oligarchái sem fogadják már el vezérnek, akik inkább a sátánnal paktáltak le, aki sokkal kevésbé gonosz. De a múlt hétvégén tényleg megérkezett a várva várt fordulat, a csoda, amire a Nyugat már évek óta vár: saját csatlósai végezték ki Putyint… de legalábbis megbukott, Orbán Viktorral együtt, amikor kitűzték a Kremlre a szivárványos zászlót… Jó, csak majdnem, de a diktátor helyzete azért nem túl rózsás, viszont még jól is kijöhet belőle. Szóval, aki jót akar röhögni, annak érdemes elolvasgatni az elmúlt két nap szalagcímeit. Segítettünk kicsit a gyűjtésben.
Kezdjük is a kedvencemmel. A Telex újságíróinak nagyon izzadniuk kellett az elmúlt napokban, hogy a sztoriból ki tudják hozni, hogy Putyin gyenge, és tulajdonképpen megbukott Orbán Viktorral együtt, de azért mégis valamennyire kénytelenek a valósághoz ragaszkodni, ezért a következőt sikerült megírniuk:
Senki nem adott még ekkora pofont Putyinnak büntetlenül.
Elmagyarázom: tehát Putyin igenis hatalmas pofont kapott, ami persze nagyon fáj neki, és annak ellenére, hogy már kétszer meghalt, ez annál is rosszabb volt. Viszont azért meg fogja büntetni azt, aki megpofozta, de ez nyilván nem jelent semmit, mert tulajdonképpen ez már a végjáték. Értik, ugye?
Ilyenkor mindig elgondolkozom mennyire szörnyű lehet woke újságírónak lenni.
„Putyinnak a nyomát se láttuk”
Idézi hatalmas betűkkel a 444-hu. Sőt, Orbán Viktornak sem, nyilván ugyanabban a bunkerben bujkálnak. De hova menekülhettek, miután a Wagner megindult kitűzni a szivárványos zászlót a Kreml falára? Ami egyébként nyilván majdnem sikerült is, csak aztán mégsem akarták már, de ebbe Putyinnak nem volt beleszólása.
A vágyvezérelt újságírással egyébként az a baj, hogy nagyon kellemetlen lehet utána a következőket leírni: “A Kommerszant értesülései szerint a szövetségi titkosszolgálat, az FSZB igenis folytatja a Wagner magánhadsereg alapítója ellen fegyveres felkelés szervezésének gyanújával folyó eljárását.”, vagy azt hogy “bár a puccskísérlet estére váratlanul félbeszakadt, az biztosnak tűnik, hogy többé semmi sem lesz ugyanolyan Oroszországban”.
Érdekes, hogy fel sem merül még csak gondolatként sem az egész, hogy egy nagyon szépen kitervelt és annál jobban kivitelezett médiahekknek lehettünk szemtanúi a hétvégén. Nyilván ez nem biztos, hogy igaz, de nem érdemes konkrétumokat leírni, amíg az ember semmit nem tud. Márpedig nem tud.
Ja, a 444.hu nagyon lelkesen idézte Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője nyilatkozatát, aki annyira hangzatosat mondott, hogy a lap újságírói bizonyára beleborzongtak. Borrell azt mondta:
A szörny fellázadt a teremtője ellen.
Fú, hát ez nem semmi. Csakhogy kiderült utána, hogy még sincs semmi látnivaló. Illetve van, csak éppen senki nem arra figyelt két napig.
“Prigozsinnak vége, de a szombat legnagyobb vesztese Putyin”
A HVG sem lehetett könnyű helyzetben, amikor Rácz Andrást kellett idéznie, aki azt mondta: “Prigozsinnak vége, de a szombat legnagyobb vesztese Putyin”. Valami olyasmit jelent ez, mint amikor azt írják, “ A magyarok 80 százaléka elégedetlen a kormánnyal, de mindenki fél, ezért lett a hatodik négyötöd”.
Ezzel természetesen nem kérdőjelezném meg egy percre sem Rácz András rálátását az eseményekre, ahogy a szakértő tudása is nyilvánvalóan alapos. Az viszont furcsa, hogy valamiért egyik szakértő sem mondhatja el azt, ami valójában történik, ezért már annyira nem vagyunk kíváncsiak a véleményükre, tekintettel arra is, hogy általában nem jön be, amit mondanak.
Rácz András egyébként arról is írt, hogy a második világháború óta nem volt olyan, hogy egy nem állami hadsereg 800 km-t tegyen meg Oroszországban anélkül, hogy ellenállásba ütközne, és az állam nem tudott semmit tenni ez ellen. És itt feltennék egy kérdést: Nem nagyon furcsa ez egyébként? Én nem értek hozzá, csak kérdezem.
Egyébként hétfő délelőtt már más szelek is fújdogálni kezdtek a szerkesztőségnél. A nagy pofára esést nyilván el akarják kerülni, így gyorsan a következő címmel is írni kellett egy cikket:
Csak színjáték lett volna Prigozsin akciója? Aligha, de Putyinnak még jól is jöhet
Így tulajdonképpen mindenről is írtak, az egyik csak bejön, valakinek valamikor biztosan igaza lesz.
Prigozsin, a sztyeppe betyárja
A Magyar Hang is nagyot ment, nagyon fájhatott nekik leírni az igazságot, ezért ők is megpróbálták a helyzetet úgy megfogalmazni, hogy abból úgy tűnjön, Putyin már lényegtelen, mert annak ellenére, hogy nem vesztett, már mégis vesztett.
És akkor mutatok is egy idézetet:
Kiderült, hogy Putyin hatalma sebezhető, a tekintélye kikezdhető, a konfliktust pedig egy külső szereplő, Lukasenka bevonásával tudta csak rendezni.
Értik? Na, hát a lap azt írta le, hogy még a “kis” Lukasenka is erősebb Putyinnál, annak ellenére, hogy őt is gyűlölni kell, mert ő a helyi Orbán Viktor. Sőt, most még jobban kell utálni, mert lebeszélte a Wagner-vezért, hogy átvegye a hatalmat, miközben mennyire jó lenne már, ha egy elmebeteg exbűnöző, hot-dog árus irányítaná holnaptól a világ legnagyobb nukleáris hatalmát, aki egyébként vérig van sértve. Én így képzelek el pont egy rátermett vezetőt, akire a világot rábíznám.
Na, de menjünk el a magyar woke-lapok tanítómesterei mellett sem
A Daily Mail címlapon tette fel a kérdést, hogy “Sztálinhoz hasonló megtorlást fog elindítani a végtelenül megalázott Putyin?”.
Érdemes észrevenni a mintázatot, hasonlóan jól bevált stratégiát alkalmazott a már fentebb említett médiumok mindegyike, amikor számukra sajnálatos módon az igazságot is meg kell írni valahogy, akármennyire is fáj az. Tehát ki kell mondani, Putyin nem bukott meg, sőt, valószínűleg meg fogja büntetni azokat, akik ellene fordultak, az ilyesmit pedig általában viszonylag erős vezetők engedhetnek meg csak maguknak.
Egyébként ezzel kapcsolatban érdemes lenne arról is írni, hogy amennyiben ez az egész egy megrendezett dolog volt, akkor miért értelme lenne? Hát az, hogy ezzel Putyin ki tudta ugrasztani a nyulat a bokorból, vagyis leginkább az irányába hűtlen katonai vezetőket, és emelkett egy kicsit ellenőrizte a támogatottságát a kormányban, a hadseregben és az úgy általában az utcán.
The Fall of Putin…
A The Times viszont nem ürülékkel gurigázott és megírták, Putyin bukására kell most felkészülnie a világnak. A neves lap cikkében jól érezhetően szurkol is ennek, de nem világos, hogy miért. Gondoljunk csak bele, teljesen kívülállóként. Mi jobb a világnak? Egy erős Oroszország, egy erős orosz vezetővel (tök mindegy, hogy egyetértünk-e vele, vagy sem), vagy egy instabil, darabokra szakadt Oroszország, ahol a nukleáris fegyverarzenál koncán csecsen hadurak és kis támogatású katonai vezetők birkóznak? A költői kérdést természetesen nyitva hagyom.
A Daily Express is hasonló cikket közölt le, “Putyin napjai meg vannak számlálva” címmel. Egyébként nekik ebben teljes mértékben igazuk van, hiszen senki nem lehet elnök, vagy cár örökké, előbb utóbb az ember természetes okok miatt kénytelen lemondani a pozícióiról, legyen az anyagi, vagy szellemi, így talán ez a cikk nem is annyira túlzás. Beleolvasva, persze kiderül, nem pont erre gondolt a szerző.
A NATO-főtitkár is nagyon okosat mondott: Stoltenberg szerint a Wagner-csoport zsoldosainak lázadási kísérlete Oroszországban azt mutatja, hogy Moszkva stratégiai hibát követett el, amikor háborút indított Ukrajna ellen. Ezt a Reuters idézte.
Amúgy igen. Egy másik országot megtámadni soha nem jó stratégiai döntés. Ehhez tényleg NATO-főtitkárnak kell lenni, hogy az ember ennyire pontosan összekösse a pontokat.
Befejezésként mutatnék egy videót, ami a Twitteren megy körbe. Jelenleg Oroszországban a legnagyobb sláger egy “Orosz vagyok” — “Я Русский” című dal, amit a következőképpen énekelnek.
“I am Russian” — “Я Русский”
The biggest hit in Russia right now.pic.twitter.com/EzuOQgURjR— Kim Dotcom (@KimDotcom) June 26, 2023
Hát igen, épp így viselkedik egy megtört, egy diktátor bakancsa alatt sínylődő nép. Érdemes lenne , ha a nyugati sajtó, és a Nyugat általában újragondolna dolgokat, mert mi nagyon szeretnénk már, ha béke lenne végre, és nem kapna a világ a hétvégihez hasonló “meglepetéseket”.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS