Kijev be fogja perelni Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát, amiért azok nem hajlandók feloldani az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó tilalmat – mondta Tarasz Kajka, Ukrajna kereskedelmi képviselője a brüsszeli Politico-nak. Az ukrán gabona exportját elsősorban gazdaságvédelmi okokból tiltják az Ukrajnával szomszédos országok, azonban más aggályok is vannak.
Lengyelország, Magyarország és Szlovákia közölte, hogy a Bizottság döntése nyomán saját tilalmat vezetnek be az ukrán gabonára, miután a Bizottság megszüntette az arra vonatkozó behozatali korlátozásokat.
A mi szemünkben Magyarország és Lengyelország ezen intézkedései az Európai Bizottsággal szembeni teljes bizalmatlansági nyilatkozatot jelentenek
– mondta Ukrajna kereskedelmi vezetője.
Kachka úgy vélte, hogy Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nyílt dacolása Brüsszellel szemben nem csupán az EU belső ügye, hanem felveti azt, amit „a legnagyobb rendszerszintű aggodalomnak” nevezett:
bízhatnak-e a nemzetközi kereskedelmi partnerek abban, hogy Brüsszel az EU nevében beszél.
Ezért Kijev azt tervezi, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél perli be az országokat, nem pedig az EU-val kötött saját kereskedelmi megállapodáson keresztül.
Nemcsak anyagi jellegű kérdések vannak
Szombaton bejelentést tett az Agrárminisztérium, amelyben ismertették, amagyar kormány nemzeti hatáskörben meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. Nagy István elmondta: a korlátozás kiterjed az ukrán gabona mellett a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, az egyes húsfélékre és a tojásra, a tranzitszállítmányokat viszont továbbra is engedélyezik. A tárcavezető közölte: szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozó intézkedés, a piaci zavarok kezelése érdekében azonban a moratóriumot a továbbiakban is fent kell tartani.
Az olcsó ukrán import újra eláraszthatja a szomszédos tagállamok piacait, az októberi és novemberi időszakban betakarított magyar kukorica és napraforgó elől foglalja a szabad tárolási kapacitásokat, ebben az esetben pedig még nagyobb nehézségekkel kell a gazdálkodóknak szembenézniük
– mondta a miniszter. Nagy István megjegyezte: a magyar kormány az utolsó pillanatig várt a tilalmi rendelkezés fenntartásával kapcsolatban az Európai Bizottság döntésére. Kifejtette: az ukrán termékeknek el kell jutniuk a hagyományos, azaz afrikai és arab-félszigeti vásárlóihoz, mivel ott várják és keresik.
Ha nem jut el oda, akkor éhínség jön, akkor migrációs hullám is lesz, annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek
– mondta. Hozzátette: ennek elkerülésére a magyar agrárkormányzat tranzittámogatási alap létrehozását javasolta, amellyel az ukrán mezőgazdasági termékeket ki lehet juttatni Európából az északi vagy a déli szabadkikötők felé.
Azonban nem ez az egyetlen probléma az ukrán gabonával. Már a háború előtt elkezdődött az amerikai Monsanto ukrajnai tevékenysége. A mezőgazdasági-vegyipari óriásvállalat a GMO-termények élharcosa a világban. Ez az egyik olyan cég, amely a hírek szerint birtokolja az ukrajnai földek jelentős részét. A Monsanto már 2013 környékén jelentős befektetéseket hajtott végre Ukrajnában, abban bízva, hogy sikerül úgy alakítani a törvényi kereteket, hogy az megfeleljen a génmódosított termékeinek – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. A PestiSrácok.hu már korábban írt a cég ukrajnai terjeszkedéséről, valamint annak kétes hátteréről, amelyből kiderül: az amerikai gazdasági érdekek sokkal drágábbak az ukrán életnél.
Az amerikai Monsanto – amelyet 2018-ban vásárolt fel a német Bayer vállalat – a világ legnagyobb génmódosított vetőmagokat fejlesztő és gyártó cége. Az egyik leggyűlöltebb vállalatként tartják számon és különböző csoportok rendszeresen tüntetnek ellene – írta a V4NA nemzetközi hírügynökség. Az Egyesült Államokban – ahol a kukorica és a szója szinte száz százalékban génmódosított – a Monsanto az egyik főszereplő. De a világ szinte minden országában jelen van; ahol lehet, ott génmódosított terméket árul, ahol nem, ott más fajtákat, nemcsak vetőmagokat, hanem növényvédőket, rovar- és gyomirtókat is.
Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen
Facebook
Twitter
YouTube
RSS