A bitcoinnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint Jordániának
A bitcoin kriptovaluta a számítógépek akkora teljesítményét veszi igénybe, olyan mennyiségű energiát használ fel, hogy szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint Jordániának - állapította meg egy német tanulmány.
A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018. novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amelyek bitcoint állítanak elő, évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük. A tanulmány szerint ez évente 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár; ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el - írták a Joule című szaklap friss számában.
A bitcoin elektromos fizetőeszközt, melyet bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül bocsátanak ki, egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. Megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc nevű technológia gondoskodik. 2017-ben járt a csúcson, akkor 1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért. Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis "bányászni" kell a kriptovalutát, mint a nemesércet. Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoin-blokklánchoz új blokkot adhassanak. 2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, úgynevezett grafikai processzorral dolgozva arra számíthatott, hogy naponta több, mint két blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász - a 2011-es technológiával - az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy nagyjából 472 ezer évente talál egy blokkot. A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot. Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak.
Stoll és kollégái a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják. A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányászszámítógépek székhelyeit. A székhelyek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes "bányásztanya" széndioxid-lábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is. Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő.
Forrás: MTI; Fotó: bitcoin.hu
