Pesti Srácok

A britek szerint az oroszok szándékosan lőhettek a repülőgépükre

A britek szerint az oroszok szándékosan lőhettek a repülőgépükre

Egy évvel ezelőtt a Fekete-tenger felett egy orosz vadászgép két rakétát lőtt ki egy brit felderítőgépre. Az ügy meglehetősen zavaros, és kevés információ jutott nyilvánosságra róla. Akkor. A napokban ugyanis befolyásos brit katonatisztek közöltek új részleteket az incidensről, és bár Moszkva szerint technikai probléma miatt nyitottak tüzet a brit gépre, az angolok most egészen mást állhat.

A BBC-nek három magas rangú nyugati tisztviselő beszélt az incidensről. Elmondásuk szerint a brit gép – ez egy RC–135 Rivet Joint stratégiai felderítőgép volt, amelynek a személyzete akár 30 fős is lehet – le tudta hallgatni az őket megközelítő két orosz SZU–27-es vadászgép kommunikációját is. A tisztviselők szerint a vadászgépek pilótái kétértelmű parancsot kaptak a légi bázisukról, és ezt a parancsot az egyik pilóta úgy értelmezte, hogy tűzparancsot kapott, és ezt követően lőtte ki a rakétát.

A második pilóta viszont máshogy értelmezte a parancsot, ezért tiltakozott, valamint káromkodott, amikor a társa kilőtte a rakétát. A BBC-nek nyilatkozó egyik forrás azt mondta, hogy a szárazföldi irányítástól kapott parancs lényege nagyjából az volt, hogy a pilóták befoghatják a célpontot. A tisztviselők szerint a parancs valóban kétértelműen hangzott el, és mindez arra utal, hogy az oroszok szakszerűtlenül jártak el, ahhoz hasonlítva például, hogy a NATO pilótái nagyon konkrét megfogalmazást használnak akkor, amikor tűzparancsot kérnek vagy kapnak.

Az első pilóta által kilőtt rakéta sikeresen elindult, viszont nem sikerült befognia a felderítőgépet, így egyszerűen elvétette azt. Eközben kezdett a két pilóta káromkodva veszekedni egymással, majd az első pilóta gépéről egy második rakéta is levált. Hogy ezzel a rakétával mi történt, az a BBC forrásai szerint sem egyértelmű. A lövedék egyszerűen levált a szárnyról, és zuhanni kezdett, ami szerintük arra utal, hogy meghibásodhatott, vagy pedig a pilóta elindította annak a kilövését is, de még annak megtörténte előtt megszakította a rakétaindítást.

PestiSracok facebook image

A BBC névtelen, titokzatos forrásait azonban cáfolja Ben Wallace brit védelmi miniszter, aki a vadászgépek lehallgatott kommunikációja ellenére is azt mondta a nyilvánosság előtt, hogy technikai meghibásodás miatt lőtt ki rakétát az orosz gép. A védelmi minisztérium a BBC-nek mindezzel kapcsolatban most azt mondta, mindig is az volt a szándékuk, hogy „garantálják a műveleteik biztonságát, elkerüljék a felesleges eszkalációt, és tájékoztassák a közvéleményt és a nemzetközi közösséget”.

Az esetről egyébiránt az amerikai hírszerzés néhány hónapja kiszivárgott irataiban is szó esett, és ahogyan ott emlegették, abból szintén azt a következtetést lehetett levonni, hogy sokkal súlyosabb incidens lehetett, mint ahogy azt a britek közölték, és akár harci cselekménynek is minősülhetett volna a két fél közt. Akkor viszont még nem írtak ilyen részletességben az ügyről. Jelzésértékű az is, hogy a Fekete-tengernél járőröző brit felderítőgépek a tavaly szeptemberi eset óta állandóan vadászgépes kíséretet kapnak. Nem ez volt azonban az egyetlen ilyen eset: idén márciusban egy orosz vadászgép egy amerikai drónnal akaszkodott össze a tenger felett, és utóbbi le is zuhant.

Forrás: BBC; Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.