Ma 11 órakor ült össze ismét az Országgyűlés, amely a napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét. Ekkor még nem voltak igazán formában a képviselők, tartalékolták az energiákat az azonnali kérdések és válaszok órájára. Ennek ellenére azért próbálkoztak: a Párbeszéd padsorából például Szabó Rebeka hánytorgatta fel, hogy szélerőmű-építési tilalom van, majd megtudhatta, hogy ennek egyik oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése. Később szó volt a Jobbikhoz köthető újabb náci ügyről, ami Jászberényben történt és a DK asszisztál hozzá, de szó volt arról is, hogy a kisbenzinkutakat hogyan segíti a kormány. Később eljött a képviselők nagy pillanata, hiszen Orbán Viktortól kérdezhettek. Orbán Viktor ekkor kifejtette, hogy Gyurcsányék kormányzása idején a fizetésekhez képest a magyaroknak volt a legdrágább a rezsi egész Európában. Az Eurostat szerint viszont a gáz és villamos áram tekintetében mindenhol emelkedtek az árak, kivéve Magyarországon. A rezsicsökkentés pedig jó, mert most is meg tudjuk az átlagfogyasztásig védeni a családokat. A Momentum szemtelen stílusa arra az eredményre vezetett, hogy egyenesen a miniszterelnök feleségétől fogják megtudni, mennyivel nőtt a rezsiszámlája a kormányfőnek, majd nem sokkal később szokásához híven Szabó Tímea döbbentette meg az ülést azzal, hogy szerinte a kormány szociális törvénymódosítása azt jelenti, hogy aki szegény, az dögöljön meg. Ehhez képest a valóság az, hogy a baloldali kormányok mindössze 23 ezer forintot emeltek 8 év alatt a minimálbéren, míg a jelenleg mára már a 200 ezer forintot is elérte a bérminimum. A pedagógus-béremelés is szóba került, amivel kapcsolatban Orbán Viktor elmondta, hogy ha a baloldal nem gátja az EU-forrásoknak, akkor nagyobb léptekben kaphatnak a tanárok fizetésemelést. Végezetül a dollárbaloldalról is szó volt, amivel kapcsolatban a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el, hogy az egy jogellenesen adott és elfogadott támogatás volt. A mai ülésről csak Jakab Pétert hiányoltuk, de a Nép Pártján Mozgalom első embere feltehetően valahol az országban keresi a népet, amely támogatja őt.
Az ülésszak tizedik napját Lezsák Sándor nyitotta meg, majd elkezdődtek a napirend előtti felszólalások. Az első felszólaló az LMP-s Kanász-Nagy Máté volt, aki a válságok korára hívta fel a figyelmet. A válságot szerinte a túlfogyasztás és a fogyasztói társadalom okozza. A magyar kormány a báramló német tőkére, a brüsszeli forrásokra és az orosz gázra alapozta versenyképességét, ami hiba volt, mert ezek a tényezők bizonytalanok. Az orosz gázfüggés vezetett bele minket abba a válságba, amiben most vagyunk. A képviselő szerint ez minket, magyarokat visel meg a legjobban.
Értetetlen, hogy a magyar kormány kihátrál a felelősségből
– emelte ki. Az energiaválságból való kilábalást a zöld megoldások jelentenék. Ezért indította el az LMP a zöld konzultációs programjukat. A képviselő szerint a szélerőművek telepítése is fontos lenne. A napenergia használatát adóztatja a kormány és betáplálni sem lehet, ami hiba.
Az elmúlt 12 évben miért nem fejlesztették a hálózatot?
– tette fel a kérdést.
A kormány nevében Koncz Zsófia államtitkár válaszolt és újra felhívta a figyelmet arra, hogy az Orbán-kormánynál senki nem tett többet az energiafüggetlenségünk érdekében. Az interkonnektorok számát nővelték, visszavásároltuk a baloldal által eladott közműveket és földgáztározókat. 17 millió tonna széndioxid-kibocsátást kerülünk el a paksi erőművel. 2021 első féléve és 2022 első féléve között kismértékben csökkent a földgáz ára Magyarországon, máshol pedig nőtt az Eurostat adatai alapján. 103 milliárd forintot fordít a kormány a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, amit a helyreállítási alapból finanszíroztunk volna, de azt nem kaptuk meg – mondta el Koncz.
Kártalanítást kér a Mi Hazánk azoknak, akiket az oltatlanságuk miatt bocsátottak el
Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője arról beszélt, hogy beszámolók szerint jogtalan volt a New York-i legfelsőbb bíróság szerint, hogy kirúgtak embereket azért, mert nem vették fel a Covid elleni oltást. A Pfizer nemrég megerősítette: nem volt a vakcina fejlesztése során szempont, hogy az megakadályozza a fertőzés továbbadását, a magyar kormány ugyanakkor elmondása szerint a fertőzés továbbadása miatt aggódott. Toroczkai szeretné, ha azok, akiket az oltás fel nem vétele miatt rúgtak ki, azok most kapjanak háromhavi fizetést kártalanításként. Petíciót is indítottak emiatt, viszont nem azt akarják, hogy a magyar állam fizesse ezt ki, hanem azok, akik nyerészkedtek a koronavíruson.
Budapest, 2022. november 2.
Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án.
MTI/Balogh Zoltán
Rétvári Bence szerint a Mi Hazánk korábban is oltásellenes volt. A baloldal támadta, hogy keleti vakcinákat lehessen beadni a magyaroknak; csak a kormánypártok szerették volna, hogy több vakcinából válogathassanak az emberek. A járvány alatt nemcsak saját szempontjainkat kellett figyelembe venni, hiszen az idősek nagy veszélyben voltak, de akiknek gyenge az immunrendszerük vagy krónikus betegséggel élnek, azok is.
Senki nem akar azzal a tudattal élni, hogy valaki miattam lett beteg. Sokan örültek, hogy elsők között kaphatják meg a vakcinát, például az egészségügyben dolgozók, akik minden nap találkoztak betegekkel. Felelősen kell gondolkodni
– tette hozzá az államtitkár.
Egy évben egyszer lehessen adót változtatni
Z. Kárpát Dániel szerint mindenhol máshol Európában a kormányok segítik az embereket, vállalkozásokat. A Jobbik képviselője szerint nálunk az infláció hatalmas és a háború nem magyarázat a forint elszállására. Ettől viszont minden megdrágult, a kormánynak tennie kell valamit. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódoítást javasolnak, de az alaptörvényt is módosítanák. A magyar forintot ugyanis védeni kell – tette hozzá Z. Kárpát. Adóváltozás maximum egyszer lehessen – ezt pedig elsősorban a vállalkozások megvédése érdekében javasolják.
Fónagy János államtitkár válaszában elmondta, hogy a kormány az alaptörvénybe iktatta az államadóság szabályozását; azt eddig sem vitatta, végre is hajtotta. Az energiaárak mindenkit érintenek Európában; annyiban térünk el másoktól, hogy rezsicsökkentéssel védjük az átlagfogyasztásig a magyar lakosságot a kiugró költségek ellen. Az EU-csúcson Orbán Viktor elérte, hogy mentesültünk a szankciók egy bizonyos része alól, így a gázellátásunk biztosított. Adókedvezményekkel is segít a kormány az embereket, nyugdíjprémium és kompenzáció is van, élelmiszerárstop, benzinárstop is van – sorolta. Energiatámogatást nyújt a kormány a kkv-knak, gyármentő programot is indítottak és a Széchenyi hitelprogram is a vállalkozások segítését szolgálja.
Ha a baloldal kerülne kormányra, az gazdasági virgácsot jelentene a magyaroknak
A DK képviselője, Oláh Lajos szerint a kormánypártok között verseny van, hogy ki hányszor mondja ki Gyurcsány nevét. A bajok okozói viszont a kormány. Nem háborús infláció van, hanem Orbán-infáció – tette hozzá. A szankció mindennek az okozója a kormány szerint. Majd idézte a miniszterelnököt, amikor korábban azt mondta, hogy támogatják a szanckiókat és meg is szavazta azokat. Aztán azzal vádolta Orbán Viktort, hogy nemet mondott az EU-s forrásokra. Érdekes módon Oláhot, aki azt olvasta a kormány szemére, hogy sokat gyurcsányozik, nem zavarja, hogy az ő felszólalásában legalább ötször említette Orbánt. Majd magukat magasztalta, mert ők például rezsitámogatási alapot szorgalmaznak, illetve kitért arra, hogy a fideszes önkormányzatok több pénzt kapnak, mint a nem kormánypártiak.
Dömötör Csaba a kormány nevében elmondta, hogy nem érti, hogy miért gond, hogy a pártja elnökének nevét említik, amikor a DK is rá hivatkozik, de az ország kapna gazdasági virgácsot, ha újra hatalomra kerülnének. A magyar miniszterelnök nem megszavazta a szankciókat, hanem bizonyos részeknél elérte Orbán Viktor, hogy ne vonatkozzon ránk, lásd olajembargó – emlékeztetett az államtitkár, majd elmondta: az energiaárak növekedése mindenkit sújt, és arra kérte Oláh Lajost, hogy támogassa a kormány törekvéseit. A baloldal eltörölné a rezsitámogatást, a gazdasági árnyákminiszterük pedig a benzinárstopot is eltörölné. Azt is javasolták már a háború kirobbanásakor, hogy zárjuk el a gázcsapokat. Az állami támogatások részét a munkahelyek megtartásához és fejlesztéséhez kötik. A baloldal viszont nem hisz a munkaalapú társadalomban. A társasági adót is megemelné a baloldal és többkulcsossá tennék az szja-t.
Budapest, 2022. november 2.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án.
MTI/Balogh Zoltán
A baloldal idején még érdemi mezőgazdasági kockázatkezelés sem működött, pedig igény lett volna rá
Lőcsei Lajos, a Momentum képviselője az aszálykárok nagyságáról és annak kifizetéseiről érdeklődött. Farkas Sándor államtitkár emlékeztetett, hogy a baloldal idején érdemi mezőgazdasági kockázatkezelés nem működött Magyarországon. Most egy 150 éve nem látott aszály volt. A károk enyhítésére más eszközöket is be kellett vezetni, a gazdák élhettek hitelmoratóriummal, és több mint 286 milliárd forint visszafizetéséhez igényeltek és kaptak 2023-ig haladékot, valamint 322 milliárd forint uniós támogatás előleg- és részletfizetése történtik meg – emelte ki Farkas. A kárigényeket a gazdák november 30-ig nyújthatják be, ez még folyamatban van.
A kormánynak mérlegelnie kell a szélenergia területén
Szabó Tímea a szélerőművek fontosságáról beszélt, amelyek építése jelenleg tilalom alá esik. Kutatásokra hivatkozva azt mondta, hogy a hiedelmek ellenére fúj nálunk annyi szél, hogy lehessen belőle áramot termelni. Mikor fogják végre feloldani a szélerőmű-építési tilalmat? – tette fel a kérdést.
Koncz Zsófia államtitkár elmondta, hogy már most is van 330 megawatt mennyiségű energiát előállítani képes szélerőmű, viszont most a kormánynak mérlegelnie kellett a szélenergia nagyobb arányú hasznosításának az előnyeit. Megjegyezte, hogy Magyarország elhelyezkedése miatt nem tud annyi szélerőművet hasznosítani, majd megkérte a képviselőt és társait, hogy ne hátráltassák a Paks II. beruházást.
A kisbenzinkutak megsegítésére 18,5 milliárd forint támogatást fordít a kormány
Dúró Dóra a kisbenzinkutak segítéséről érdeklődött. 18,5 milliárd forintot a kormány elkülönített a kisbenzinkutak megsegítésére, de sokan ezt nem katák meg. Mikor kerül erre sor? – tette fel a kérdést, kitérve arra: továbbra is a piaci árat kell fizetniük a rezsiért.
Vitályos Eszter államtitkár válaszában elmondta, hogy már 2022 márciusában bevezették a kisbenzinkutak támogatását, ami 10 milliárd forint volt akkor. Nyáron ennek a folytatásáról döntöttek, így lett 18,5 milliárd forint a támogatás. A kérelmeket folyamatosan bírálják el, a kifizetések pedig folyamatosak.
Náci ügy Jászberényben
Budai Lóránt jobbikos polgármester a közösségi oldalon nyiltan náci eszméket hirdet – mondta el Pócs János, a Fidesz képviselője a Jászberényben történtekre kitérve, amikor a náci rezsim által írt himnusszal köszöntötte a polgármester a német delegációt, amely hozzájuk érkezett.
Deutschland, Deutschland, über alles
– idézte Pócs. A delegáció vezetője elsápadtan leállíttatta a német himnuszt. Gyurcsányék ezután kiálltak a polgármester mellett, ezzel pedig az antiszemitákat védik. Saját emberüket is kizárással fenyegették meg, ha nem áll ki Budai mellett. Ha árnyékban ezt teszik, mit tennének, ha hatalmon lennének? – tette fel a kérdést Pócs.
Fürjes Balázs reagálásában hangsúlyozta:
összeáll, ami összetartozik.
Majd emlékeztetett, hogy Bíró László Judapestnek nevezte Budapestet, a zsidókat pedig tetűcsúszdásoknak. Karácsony Gergely ennek ellenére támogatta a jelöltet, Gyöngyösi Márton pedig listázta volna a zsidókat. Idővel egymásra talált a két oldal. Amit a baloldal tesz ebben az ügyben, az elfogadhatatlan.
A baloldal idején nálunk volt a legdrágább a rezsi
Az azonnali kérdések és válaszok órájában elsőként a DK képviselője, Arató Gergely tett fel kérdését a miniszterelnöknek, ami arról szólt, hogy nálunk a jólét sosem fog már begyűrűzni, a rezsicsökkentést pedig egyszerű választási hazugságnak nevezte. Az irányadó gázár a tőzsdén 350 euróról 150 euróra csökkent, nálunk viszont nem csökkent. Mikor követjük a csökkenő árakat? – tette fel a kérdését, egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, hogy hozza nyilvánosságra az oroszokkal kötött gázszerződéseket.
Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy amikor Arató még államtitkár volt, akkor a fizetésekhez képest a magyaroknak volt a legdrágább a rezsi egész Európában. Az Eurostat szerint viszont a gáz és villamos áram tekintetében mindenhol emelkedtek az árak, kivéve Magyarországon. A rezsicsökkentés viszont jó, mert most is meg tudjuk az átlagfogyasztásig védeni a családokat.
Aratónak erre a válasza az volt, hogy a miniszterelnök hivatkozásai hamistak. Orbán Viktor viszont felolvasta azokat a megszorításokat, amiket Arató államtitkárként megszavazott, köztük a 13. havi nyugdíj elvételét, a tandíjat.
A zöld energia a legdrágább
A szocialista Harangozó Tamás a pedagógusok béremeléséről kérdezett, amit a kormány az EU-s kifizetésekből kíván kifizetni. A negyven százalékos béremelést mikor kapják meg a tanárok, amikor van rá pénz? – tette fel a kérdését, majd a villamos energia áráról kérdezte Orbán Viktort Harangozó, amit Pakson jóval olcsóbban állítanak elő, mint amennyiért adják.
A rezsivédelmi alapba megy a többletbevétel, ezért nem tudják azt pedagógus-béremelésre fordítani. Ám korábban is volt már többlépcsős béremelés és lesz is – válaszolt Orbán.
Ha nem kapjuk meg az EU-forrásokat, akkor csak tíz százalékokat tudunk emelni
– tette hozzá. Kiemelte: mindenképp lesz pedagógus-béremelés, de ha nem jönnek a források, akkor lassabban megy majd. Az áram áráról pedig elmondta, hogy minél több zöldenergiát tudunk felhasználni, annál lesz drágább az áram. A legdrágább tehát a zöld, a legolcsóbb az atomenergia.
A Momentum szemtelen volt, csípős választ kapott viszonzásul
A momentumos Bedő Dávid arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mennyivel lett több a rezsije Alcsúton, Hatvanpusztán és a XII. kerületben tavalyhoz képest, majd azt mondta, hogy a maradék két percét felajánlja a miniszterelnöknek, hogy kiszámolhassa. Az ülést vezető Latorcai János azonban felhívta az ifjú titán figyelmét, hogy ebben a korban még több szerénységet kellene mutatnia.
Orbán Viktor válaszában azt mondta, megkéri majd a feleségét, hogy számolja ki a különbséget.
A posta veszteséges, ezért kell átalakítani
A jobbikos Dudás Róbert a posták bezárása felől érdeklődött. A kormány viszont ideiglenes bezárásról beszélt, de a Jobbik szerint ez nem átmeneti lesz és vidéken súlyos problémákat okozhat.
Orbán Viktor elmondta, hogy a posta veszteségesen működik, az EU pedig nem engedélyezi, hogy egy olyan céget támogasson, amely veszteséges, ezért át kell alakítani azt. A Jobbik az átalakítást támogatja, de aggódik, hogy még több bezárás lesz.
Szabó Tímea az idősek “megdögléséről” beszélt
A párbeszédes Szabó Tímea a “lex megdöglesz” törvényről, azaz a szociális törvény módosításáról kérdezett. Szokásához híven a képviselőnő sajátos stílusában értelmezte a törvénymódosítást, miszerint
aki szegény, az dögöljön meg.
A módosításban az van, hogy az egyénről való gondoskodás csak a legvégső esetben állami feladat. Hogy ez pontosan mit fog jelenteni és miért vezetik be, Szabó számára kérdés.
Orbán Viktor elmondta, hogy a “dögöljön meg” kifejezést inkább kerüljük, hiszen emberekről van szó; különösen, ha betegekről van szó nem illendő ez. A miniszterelnök elmondta, hogy ma egymillió munkahellyel van több, mint a baloldali kormányzások alatt; három és félszer több pénzt fordít a kormány szociális és gyermekjóléti szolgálatra, mint a korábbi kormányzás.
Szabó ezután a stadionokkal rukkolt elő, majd kifogásolta, hogy nem kapott választ. Orbán elmondta, hogy nem hoztak semmilyen stadionépítésről döntést, és megismételte, hogy a szociális ellátást a magyar kormány építi. A segítségnyújtás sorrendjéről pedig elmondta, hogy a végén ott van az állam, ha nem tud már más segíteni.
Budapest, 2022. november 2. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az ország szuverenitását érte támadás
Zsigmond Barna Pál fideszes képviselő emlékeztetett, hogy a baloldal kampányát külföldről finanszírozták, kétmilliárd forintot kaptak akkor, de nyáron is több százmillió forint ütötte a markukat. A pedagógustüntetések szervezőinek is felajánlottak pénzt, ezzel pedig kristálytisztán látszik, hogy a kormány leváltását célző eseményeket támogatnak. A magyar baloldal külföldi érdekeket szolgál – emelte ki. A baloldal tényleg dollárért árulja Magyarországot? – tette fel a kérdését.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta válaszában, hogy nem lett volna szabad külföldről támogatni politikai formációkat.
Ez egy jogellenesen adott és jogellenesen elfogadott támogatás
– emelte ki, hozzátéve: ezzel az ország szuverenitását érte támadás, és a nemzetbiztonsági bizottság már vizsgálja ezt.
Vita a gyerekek jövőjéről
Az ellenzék kezdeményezett egy vitát az oktatás megreformálásával kapcsolatban is, miután hetek óta a tanártünetések nemkívánatos kellékei. Elsőként Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szólalt fel és elmondta, hogy a jobb- és a baloldal áll most egymással szemben, és nem a szakma képviselői és a döntéshozók. Az elmúlt 12 évben számos innovációt hajtott végre a kormány – jegyezte meg, a baloldal viszont ösztöndíj helyett tandíjat, iskolaépítés helyett bezárást, béremelés helyett elbocsátást adott a tanároknak.
Mindenki tudja, hogy béremelésekre a pedagógusoknál szükség van. Lesz is, két hónap múlva
– tette hozzá. A kormány már az első őszi tüntetés előtt rögzítette, hogy a béremeléssel egyetért. Már csak az a kérdés, hogy azt a 80 milliárd forintot tudják erre fordítani, amit elkülönítettek erre, vagy az EU-s forrásokat is, hiszen ettől függ a béremelés mértéke.
Vajon a baloldal meddig akadályozza még, hogy ezek a források is megérkezzenek?
– tette fel a kérdést. Emlékeztetett, hogy a pedagógusok kaptak elsőként béremelést 2013 és 2015 között, akkor 50 százalékkal; 2020 júliusától újabb 10 százalékkal, idén januártól pedig újabb 10 százalékkal nőtt a bérük. Ha az Európai Bizottsággal sikerül megegyezni, akkor a rendszerváltás óta a legnagyobb béremelés valósulhat meg Magyarországon.
A Momentum szerint engedni kell, hogy az EU beleszóljon a belügyekbe
Orosz Anna, a Momentum politikusa arról beszélt, hogy az iskolák helyzete tarthatatlanná vált. Az anyagi és szakmai megbecsülés hiányzik; ennek eredménye, hogy 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. Azzal hárítanak, hogy az EU-n múlik a tanárok béremelése, közben pedig mindig felemelik a szavukat, ha az EU a belügyekbe akar szólni, pedig ez most is belügy. Majd felhánytorgatta, hogy rosszul teljesítenek a diákok, de Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár éppen előtte számolt be részletesen arról, hogy 2007 óta javultak a tanulók eredményei. Majd a többi között külön oktatási minisztériumot, esélyteremtő oktatást, minőségi környezetet, szakmai szabadságot és tehermentesítést is követeltek.
A DK szerint a Fidesz lökte a szakadékba az oktatást
A DK részéről Barkóczi Balázs mondta el, hogy a tiltakozások elsősorban nem is a bérkérdések miatt vannak, hanem amiatt, mert hatalmas válságban van az oktatás és ebbe a kormány lökte őket. A hazai pedagógustársadalom elöregedett, az utánpótlás pedig nagyon alacsony. Érdekes, ugye, hogy egy gyurcsányista politikus beszélt erről, hiszen ők rúgtak ki több ezer pedagógust, zárattak be iskolákat, 20–30 ezer forintos tankönyvcsomagokat vetettek meg a szülőkkel – most pedig ingyenes, és az étkeztetés is kedvezményes.
Kunhalmi szerint Pokorni Zoltán ülhetne az ő padsorukban is
A szocialista oktatáspolitikus, Kunhalmi Ágnes – aki nem éppen a helyesírás bajnoka és annak idején az angol nyelvvizsgát sem tudta letenni – arról beszélt, hogy nem rúgtak ki 15 ezer pedagógust, mert nem volt fenntartói joguk. Ha az oktatás olyan jó, akkor miért tüntetnek a tanárok? – tette fel a kérdést. Majd azt mondta, hogy Pokorni Zoltán ma az ő sorukba ülhetne, mert már régen sem értett egyet a Fidesz oktatáspolitikájával. Ezt a kijelentést hangos nevetés követte. Kunhalmi szerint korábban közmegegyezés volt a jobb- és baloldal között az oktatás területén; ma már nincs így, ami szerinte nagy hiba. Majd azt is felhánytorgatta, hogy nem kell már nyelvvizsga a felsőoktatásba, csak azt felejti el, hogy neki sem volt sokáig, sőt, a vizsgán először meg is bukott.
Nem kretén vadászkiállítást kellett volna rendezni
Szabó Tímea hozta a formáját és arról beszélt, hogy nem kellett volna ellopni a pénzt a tanároktól, majd újra azzal jött, hogy GDP-arányosan keveset költünk az oktatásra, de ezt már a múltkor tisztázta vele Rétvári Bence, ugyanis 4,7 százalékot fordítunk erre, ami az uniós átlag egyben. Majd azt mondta, hogy kár volt “kretén vadászkiállításra költeni” – csak azt felejti már megint el a gyűlölettől vörösödő politikus, hogy rekordlátogatottsága volt a kiállításnak.
Államtitkár: a kormány támogatja a pedagógusok béremelését
Szabó Sándor (MSZP) felidézte: a kormány elvette az önkormányzatoktól az iskolákat, azzal az érvvel, hogy sikeresebbek, eredményesebbek legyenek. Ez nem teljesen sikerült, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) három év alatt megbukott, jelentős adósságot hagyott maga után. Kitért a megalázóan alacsony fizetésekre; megjegyezte, hogy a diplomás tanárok bére elmarad a szakmunkásokétól. Értékelése szerint a kormány 12 év alatt lerontotta a magyar oktatási rendszert.
Évről évre egyre rosszabb a helyzet, ami mostanra tarthatatlanná vált
– tette hozzá. Kitért arra is: soha ilyen kevesen nem akarnak tanárnak menni, mint most. Minden ellenzéki képviselő abban érdekelt, hogy Magyarország megkapja az uniós forrásokat és ezért fognak dolgozni – állította, ellentétben az ellenzék eddigi tevékenységével. A kormányt arra szólította fel, azt ígérje meg, hogy nem a haveroknak, barátoknak adják ezeket a pénzeket, hanem arra fordítják, amire kapják őket. Ugyanakkor feltette a kérdést, miért az EU-tól várják ezeket a forrásokat, hiszen minden állam maga költ az oktatásra és fizeti a pedagógusait.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány támogatja a pedagógusok béremelését. Emlékeztetett, hogy 2013 szeptemberétől 2017-ig négy lépcsőben, átlagosan ötven százalékkal emelték a pedagógusbéreket, majd 2020 nyarától a kormány tovább emelte a tanárok fizetését. Idén január elsején újabb tíz százalékos béremelést hajtottak végre és ígéretet tettek újabb tíz százalékos emelésre 2023. január 1-jével – közölte a politikus.
Az ellenzéki pártok és azok EP-képviselői azonban mindent megtesznek, hogy ne szülessen megállapodás az Európai Unióval és a tanárok semmilyen formában ne juthassanak béremeléshez
– állította.
Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy a kormánypártok számára a pedagógusok és az oktatás helyzete nem pártpolitikai, hanem fontos stratégiai kérdés. Az a céljuk, hogy olyan iskolákat és olyan oktatási rendszert alakítsanak ki, ahol mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők elégedettek és jól érzik magukat – tette hozzá.
A pedagógusok és a diákok nem szeretnék, ha pártpolitikai célokra használnák őket
– jelentette ki.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS