Gyurcsányék főideológusa, Fleck Zoltán már korábban is belerúgott a nyugdíjasokba, igaz akkor azokkal az akadémikusokkal gyűlt meg a baja, akik nyugdíjasok vagy nyugdíj előtt állnak és nem formálnak szabadon véleményt, hanem ahogy ő fogalmazott “meghunyászkodnak”. Azóta tovább ment és már arról beszél, hogy az idős korosztálynak tulajdonképpen nem kellene megadni a lehetőséget arra, hogy jövőbeni kérdésekről döntsenek, kvázi a választójoguk létjogosultságát kérdőjelezte meg. Ahogyan korábban az egyik momentumos politikus is. A Tűzfalcsoport összeszedett néhány olyan hajmeresztő kijelentést, amikor a baloldal és sajtója méltatlanul bánt vagy beszélt az idősekről.
Fleck Zoltán jogszociológus, a DK elnökének egyik főideológusa fél évvel ezelőtt keményen beleszállt azokba az akadémikus kollégáiba, akik “nyugdíj előtt állnak vagy már nyugdíjasok” és “alamizsnáért vagy a nyugalomért” ahelyett hogy szabadon véleményt formálnának, inkább “meghunyászkodnak.” A beszélgetőpartner Dési János ráerősítve erre a “megalkuszik” kifejezést használta gyakorlatilag a Fleckkel nem azonos nézeten levőket.
Fleck a napokban is adott interjút az egyik baloldali sajtóorgánumnak, amelyben már lényegesen messzebb ment, lényegében a nyugdíjasok választójogát létjogosultságát kérdőjelezte meg, mondván, ennek a korosztálynak már nincs annyi ideje az életben, mint a fiatalabb korosztálynak, így pedig nem reagál olyan minőségben a jövőbeli feszültségekre, mint az utána következő generációk. Éppen ezért – Fleck szerint – még a lehetőségét sem kellene megadni a nyugdíjas honfitársainknak, hogy a távoli jövőt érintő ügyeket érdemben befolyásolhassák:
miért a nyugdíjasokra bízzuk a 30 év múlva bekövetkező katasztrófát?
– teszi fel a kérdést a jogi egyetem tanára.
Fleck, a főjogász
Fleck még a 2022-es választások során beszélt arról a szélsőbaloldali HVG-nek, hogy egy 8–9 fős testület alkotja azt a közjogi szakértői csapatot, amely a kormányváltásra készülő ellenzék alkotmányos módosításait dolgozza ki. Ennek vezetője a jogász-szociológus, akit Márki-Zay Péter közös miniszterelnök-jelölt kért fel a pozícióra, de Fleck szerint Márki-Zay „sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit”.
Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) az egyik fő aggódó a jogállamiság helyzetéért Magyarországon. A dolog pikantériája, hogy korábbi igazgatójuk, a posztkommunista MSZP-vel is jó kapcsolatokat ápoló Fleck Zoltán szájából hangzott el:
nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után.
Nem állítjuk, hogy ez az egyetlen lehetőség, de ha ezt választja az ellenzék, akkor mérlegelniük kell, hogy ez egy olyan helyzet amiben kormányozni tudnak, vagy meg kell lépniük azt, hogy bizonyos szabályokat, bizonyos feltételek mellett meg kell változtatni, ami mellé pedig legitimációs érveket fogunk gyűjteni
– érvelt akkor jogszociológus.
A baloldal nyugdíjasellenessége 2010 után új lendületet vett
2008-ban a Gyurcsány-kormány több tekintetben is módosította az új nyugdíjak megállapításának módját, és a módosítások egyenlegeként az ettől kezdve nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíját 8 százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg, mint a korábbi szabályok szerint. A nyugdíjasok helyzetét tovább nehezítették 2009-ben, amikor eltörölték a 13. havi nyugdíjat. A balliberális kormányzás hibái miatt az időskorúak bevételei jelentős csökkenést szenvedtek el 2010 előtt, hiszen a 13. havi nyugdíj megszüntetése mellett 2002–2010 között összesen 51,8 százalék volt az infláció. 2009-ben megemelték a nyugdíjkorhatárt, 2013 és 2022 között fokozatosan 62-ről 65 évre. Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy majd akkor fizetnek nyugdíjprémiumot, ha a gazdaság teljesítménye ezt lehetővé teszi. Ennek feltételeként a 3,5 százalékos gazdasági növekedést jelölték meg. A csőd szélére sodort gazdaság miatt ennek nem volt realitása.
A Momentum is a nyugdíjasok szavazati jogának megvonásán morfondírozott
Fleck egyébként említett kijelentésével tulajdonképpen egy az egyben megismételte a Momentum-alapító Kádár Barnabás pár évvel ezelőtti, szélsőségesen gerontofób és antidemokratikus kijelentéseit.
A momentumos politikus a lengyel választások eredményeinek kontextusában vetette fel a nyugdíjasok, sőt, nyugdíjazástól függetlenül az összes 60 év feletti szépkorú szavazati jogának megvonását, mondván, nem „ők szenvedik meg annak (döntésük – a szerkesztő) következményeit”, hanem a fiatalok. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a kifejtetteket hallgatólagosan az összes baloldali párt akceptálta, ugyanis egyetlen elítélő nyilatkozat sem került kibocsátásra a nagy port kavaró ügyben.
A Jobbik és a farhát kommandó
Korábbi választási szövetségese, az újra a nagypolitikába visszatérni szándékozó Vona Gábor még a Jobbik elnökeként nyilatkozott úgy az időskorúakkal összefüggésben, hogy
most már rendszeres esemény, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul, és hörgik fel a XX. század minden traumáját. […] Húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig szennyvíz folyt.
A Jobbik később sem tudta levetkőzni az idősekkel szembeni ellenérzéseit, 2019-ben egy hangfelvétel látott napvilágot, amelyen a párt vezetése a következőképpen fogalmazott:
Mi ezeket úgy hívtuk a szakmában, hogy farhát kommandó, ezek nagyrészt nyugdíjasok, otthon ülnek és várják azt, hogy jöjjön valami.[…]Ezek tényleg élő hülye nyugdíjasok…
A balos sajtó is olyan, mint a gazdáik
Az ellenzéki sajtó is előszeretettel alázza meg az idősebb korosztály méltóságát. Gulyás Balázs, a Magyar Hang újságírójaként „tanulatlan, vidéki idős embereknek” nevezte a polgári oldal támogatóit. Míg az Index – azóta Telexhez átigazolt – munkatársai korábban fotókkal ellátott bejegyzéseikben gyalázták összehangoltan az időseket. Mivel a megszólalások túlnyomó része a stílusuk miatt alkalmatlan az idézésre, így csak a „legenyhébb” vélemény citálható annak szemléltetésére, hogy voltaképpen milyen véleménnyel van a progresszív sajtó az idősekről:
arcom, amikor az elsőosztályú kocsiban sem sikerült megúszni a pörköltzabáló nyanyát
–szól az egyik nagyívű, „közírói hivatáshoz méltó” bejegyzéshez fűzött kísérő szöveg.
Forrás: Tűzfalcsoport, fotó: ATV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS