Lassan kétszáz év is eltelt azóta, hogy William Rockefeller kis üvegcsékben gyógyszerként árulta a petróleumot. Ez volt a család első találkozása az olajjal. Az öreg még kicsiben játszott, de mivel elsőrangú szélhámos volt, így mindenre kitanította a fiát. John D. Rockefeller már nagyban utazott, és neki köszönhetően ez a bűzös lötty a világ legfontosabb árucikkévé vált. Sokan azt hiszik, hogy mindent tudnak erről a folyadékról, pedig nem. Már a címben is van egy hiba, ugyanis a nyersolaj nem minden esetben fekete. Színe a feketétől a sárgáig változhat, a szénhidrogén-összetételétől függően. Lássuk hát, hogy mi ez a valami, amiért az emberek ölni is képesek!
A kőolaj nagyjából ugyanolyan fosszilis maradványokból keletkezett anyag, mint a földgáz. Így az előfordulási helyük is ugyanott szokott lenni. Általában, ahol van kőolaj, ott van földgáz is, csak az arányaik szoktak változni. A kőolaj a földtani rétegekben egy földgázbuborék alatt és egy sós vízű réteg felett szokott elhelyezkedni. Kitermelése elég egyszerű, ahogy azt már korábban a földgáznál is láthattuk, mindössze a záró palaréteget megfúrják, és így kinyerhető mindkét anyag.
A probléma nem itt kezdődik. Menjünk vissza kicsit a múltba, és elég sok mindenre kapunk választ!
Bár a fosszilis tüzelőanyagokat, például a szenet már évszázadok óta kitermelik, a kőolajat először az ipari forradalom idején fedezték fel, ipari hasznosítása pedig a XIX. században fejlődött ki. Az újonnan feltalált gépek forradalmasították a munkamódszereket, és ezektől az erőforrásoktól függött a működésük. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején az Egyesült Államok a világ egyik vezető olajtermelője volt, és az amerikai vállalatok kifejlesztették azt a technológiát, amellyel az olajból hasznos termékeket lehet előállítani. Míg az 1880-as években a világ olajtermelésének 85%-át Pennsylvania adta, addig az USA könnyedén volt egyeduralkodó. De a többrétű felhasználás gyorsan kívánatossá tette a világ különböző pontjain található olajmezők fejlesztését. Legkorábban Oroszország bakui mezői, majd a Jáván és Burma területén talált olaj törte meg az amerikaiak monopóliumát.
Érdekesség még, hogy a robbanómotoros autók feltalálása hozta a komoly áttörést, mivel a benzin addig egy nehezen értékesíthető melléktermék volt csupán.
Újabb tévhit, hogy a két termék közé egyenlőségjelet tesznek. Tény, hogy a nyersolaj nagy részéből benzin, illetve egyéb üzemanyag készül, de magas szintű az egyéb termékek előállítása is. Természetesen a technológia folyamatos fejlődése miatt már teljesen más a finomítás után keletkezett termékek sora, mint mondjuk 100 évvel ezelőtt voltak.
Az amerikai finomítók egy 42 gallonos hordó kőolajból 19–20 gallon motorbenzint, 11–12 gallon desztillált üzemanyagot állítanak elő (amelyek nagy részét dízelként értékesítik), és négy gallon repülőgép-üzemanyag. Forrás: Egyesült Államok Energia Információs Hivatala (EIA)
A vegyipar jelentős felhasználója a kőolajszármazékoknak, a műanyagok nagy része ebből van. De lehet elővenni a tömjénes füstölőket, a napelemekbe is kell kőolaj! A finomítók által előállított egyéb termékek száma több tucatnyira rúg. Mi azonban maradjunk az üzemanyagoknál, hiszen ez az, ami miatt napjainkban az olaj még mindig világpolitikai tényező.
Amerika, amint korábban már volt róla szó, a XX. század közepére elveszítette vezető státuszát, és 1949-re kőolajimportőrré vált. Ezt 2020-ban sikerült megfordítani egy évre. Idéntől újra több a felhasználás, mint a termelés.
Nézzük is meg a különböző országok olajéhségét! Minden más ebből következik.
| Ország | Napi felhasználás millió hordóban | Részesedés a világ teljes olajfelhasználásból |
| Amerikai Egyesült Államok | 20,54 | 20% |
| Kína | 14,01 | 14% |
| India | 4,92 | 5% |
| Japán | 3,74 | 4% |
| Oroszország | 3,70 | 4% |
| Szaúd-Arábia | 3,18 | 3% |
| Brazília | 3,14 | 3% |
| Kanada | 2,63 | 3% |
| Dél-Korea | 2,60 | 3% |
| Németország | 2,35 | 2% |
| TOP 10 összesen | 60,81 | 61% |
| Világ összesen | 100,23 | 100% |
Forrás: International Energy Statistics, 2021
Egy ország energiafelhasználása a méretéből adódik. Az energiatermelése viszont az adottságaiból. A hiányt valahonnan pótolni kell. Ha van megfelelő mennyiségű pénze, akkor megveszi. Viszont ha van megfelelő mennyiségű pénze, de azt nem szeretné odaadni, akkor pedig elveszi. Valamiért az Egyesült Államok úgy látta jónak, ha inkább ehhez a csoporthoz tartozik.
Hogy miért?
Jelenleg több mint 65 ezer olajmező található szerte a világon. Azonban a lelőhelyek nagy száma ellenére az ismert készletek 94%-a kevesebb mint 1500 olajmezőben összpontosul. Elég csak egy pillantás a táblázatra, és máris látszanak az USA demokráciaexportjának fő csapásirányai.
| Ország | Napi termelés millió hordóban | Részesedés a világ teljes olajtermeléséből |
| Amerikai Egyesült Államok | 18,88 | 20% |
| Szaúd-Arábia | 10,84 | 11% |
| Oroszország | 10,78 | 11% |
| Kanada | 5,54 | 6% |
| Kína | 4,99 | 5% |
| Irak | 4,15 | 4% |
| Egyesült Arab Emirátusok | 3,79 | 4% |
| Brazília | 3,69 | 4% |
| Irán | 3,46 | 4% |
| Kuvait | 2,72 | 3% |
| TOP 10 összesen | 68,82 | 72% |
| Világ összesen | 95,57 | 100% |
Forrás: International Energy Statistics, 2021
Finomít a képen a Föld különböző országainak olajtartaléka, hiszen van olyan ország, ahol jelenleg nem a kitermelés a legfőbb tevékenység, hanem igyekeznek nem éhen halni. A BP Statistical Review of World Energy szerint Venezuela 2021-ben a teljes termelési mennyiség mindössze 0,6%-át adta, annak ellenére, hogy a világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkezik. De Líbia összeomlása is jelentősen átrendezte a piacot.
| Ország | Olajtartalék milliárd hordóban |
| Venezuela | 303,8 |
| Szaúd-Arábia | 297,5 |
| Kanada | 168,1 |
| Irán | 157,8 |
| Irak | 145,0 |
| Oroszország | 107,8 |
| Kuvait | 101,5 |
| Egyesült Arab Emirátusok | 97,8 |
| Amerikai Egyesült Államok | 68,8 |
| Líbia | 48,4 |
Forrás: BP
Ami szintén lényeges dolog, hogy nem megújuló energiahordozókról beszélünk, tehát előbb-utóbb ezek a készletek elfogynak. Ezt például Észak-Amerika esetében 30 évre saccolják a jelenlegi agresszív kitermelés mellett, de a Közel-Kelet olajkészletét is csak 80 évre becsülik. Ezért is erőltetik annyira az alternatív hordozókat, de sajnos napjaink felelőtlen politizálásának köszönhetően ad hoc jelleggel történik az alternatív források bedobálása a köztudatba. A szomorú az, hogy ez nem így működik. Ha valamit ki akarunk váltani, az csak egy iszonyatosan hosszú folyamat végén lesz lehetséges. Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy az Egyesült Államok és Kanada a közel-keleti kőolajra próbál alternatív anyagokat találni, de jellemzően ez is zsákutca.
Az Egyesült Államok olajkészletének nagy része ugyanis palaolaj, Kanadának pedig olajhomok. Mindkettő kitermelése egy kisebb gazdasági és egy nagyobb ökológiai katasztrófa. A palaolaj kitermelését korábban már bemutattam. Ugyanúgy termelik ki, mint a palagázt. A frakkolás egy igen költséges eljárás, és csak magas olajárnál érdemes vele foglalkozni, így nem tartom valószínűnek, hogy versenyképes lehet a hagyományos kőolajjal szemben.
Az olajhomok azonban ettől még durvább.
Kanada az olajhomoknak köszönhetően a világ harmadik legnagyobb olajkészletével rendelkezik. Maga a végtermék nem különbözik a hagyományosan kitermelt kőolajtól, de a kitermelés módja viszont már erősen más. Az olajhomok felszíni bányászatában az első lépés a nagy területek megtisztítása a fáktól és a bokroktól. A felső talajréteget és az agyagot eltávolítják, hogy szabaddá váljon az olajos homok. Ez a külszíni bányászati módszer nagy teherautókat és még nagyobb lapátokat használ a homok eltávolítására, amelynek 1–20%-a lehet a tényleges bitumen. A feldolgozás után a termék a finomítókba kerül, ahol ugyanúgy benzint, repülőgép-üzemanyagot és egyéb kőolajtermékeket finomítanak belőle.
A bányászati módszer nagyon káros a környezetre nézve, mivel több száz négyzetkilométernyi területen fák és vadon élő állatok kiirtásával jár.
Az olajhomokbányák üzemeltetőinek tervet kell kidolgozniuk a föld visszaszerzésére, és ezt jóvá kell hagyatniuk a kormánnyal. Amióta Kanadában az 1960-as években megkezdődtek az olajhomok-kitermelések, azóta a teljes bányászati terület mindössze 8%-át sikerült visszanyerni, vagy éppen rekultiváció van folyamatban. A másik dolog meg, hogy az olajhomok 80%-a túl mélyen van a külszíni bányászathoz, így ennek a kitermelése további problémákat vet fel.
Az alternatív olaj tehát nem megoldás. Legyen hát alternatív benzin.
Kézenfekvő volt, hogy ha a kőolajtermelés közel felét adó benzin-előállítást kiváltjuk valamivel, akkor a világ olajigénye is a felére csökken. A gond csak ott van, hogy valószínűleg ezt is a németek számolták ki. Aki tud németül, az tudja, hogy hogyan számolnak a németek. Nem jól. A matematika szabályait szigorúan betartva működnie kellene a dolognak, de ez kicsit több, mint matematika. A kulcs az elektromosságban volt, és ha a robbanómotoros autókat elektromos autókra cseréljük, tehát kiváltjuk a benzint, a dolog működik.
Ja, nem.
Az elektromosságot is elő kell ugyanis állítani valamivel. Azt a részét, hogy vannak kőolajüzemű elektromosságot termelő erőművek, nagyvonalúan engedjük el. A széntüzelésű erőművek, valamint az akkumulátorok ritkaföldfémeinek bányászatához szükséges károsanyag kibocsátás szintén az apróbetűs részhez tartozik. Ha minden egyéb (egyébként fontos) gátló tényezőt figyelmen kívül hagyunk, akkor megoldható lehet a kőolaj mellőzése a világpiacon? Sajnos nem. Egyetlen dolgot felejtenek el ugyanis folyamatosan az okosok. A jelenlegi teljes életünk erre az anyagra van optimalizálva. Azt a színvonalat, és azt az energiaigényt a technológia jelen állása szerint semmi sem tudja kiváltani. Felépítettünk egy rendszert, melynek működését a rendelkezésre álló nyersanyagok biztosítják. Próbálkozhatunk alternatív energiaforrásokkal, de azzal a teljes egésznek mindössze töredékét tudjuk csak kiváltani. Ezt az egyszerű törvényt akarják most felülírni az Európai Unióban. Az idei tél viszont kőkeményen be fogja bizonyítani, hogy az energiaháborút nem az íróasztal mögül kell megvívni, hanem be kell tartani a fizika törvényeit. Jelenleg úgy gondolkodnak, mint egy sértődött kisgyerek, és nem veszik tudomásul, hogy már nem Európa a világ közepe.
Chiovini György
2022-08-18 at 11:38
Egy szempontot én is idehozok.
Amióta a nyersolaj és feldolgozott termékei annyira fontosak lettek mindennapjainkban, a nyersolaj pénzhatalmi eszközzé vált. Vajon összefügg-e az ára a kitermelési költségekkel, a kereslet-kínálat alakulásával? Vajon miért drágult pillanatok alatt többszörösére a hetvenes években és napjainkban?
Szép dolog műszaki-gazdasági szempontokról gondolkodni. A valóság más. A nyersolaj (is) alkalmas arra, hogy valakik akaratukat rákényszerítsék másokra. Ami jó érzés, de leginkább óriási profit forrása.
Egy kis történet a múltból. Amikor éppen a villamos energiát váltotta ki az olaj.
Történt az USÁ-ban, hogy a technika fejlődésének köszönhetően a nagyvárosokban sorra épültek városi villamos vonalak, jártak rajtuk a villamosok. Ám mennyivel több benzint lehetne eladni, ha az amerikai inkább autóbusszal közlekedne. Az elhatározást tett követte. Láss csodát! A nagyvárosokban felszedték a síneket. Éljen az autóbusz.
Engem az keserít el, hogy a mindig háttérben maradó értelmi szerzők találnak elég megvehető (megzsarolható) embert céljaik megvalósítására.
moliere
2022-08-17 at 17:49
Majdhogynem meggyőződésem, hogy ha a környezeti szempontokat komolyan vették volna figyelembe (beleértve akár a szén-dioxid kibocsátását is, ami még mindig kérdőjel a számomra, hogy mennyire gond és mennyire hazugság), akkor szóba se kerül az elektromos autózás. A jelenleg kiforrott technológiákkal sokkal kisebb károkozás mellett sokkal tisztábban lehetne sokkal több embert mozgatni, mint így, hogy még sokáig működőképes üzemeket kell átalakítani, bezárni, autókat kitiltani, miközben vadonatúj iparágakat kell kiépíteni, új gyárakat felépíteni, minden komoly ember új autót, villanyautót kell vegyen (számunkra) fájóan rövid időn belül. Azaz marad a fogyasztói társadalom luxuslogikája: vegyél újat mert az jobb. De tény, hogy annak a tényezőnek ez a logika jót tesz, amely még a klímaváltozásnál is nagyobb szorongást okoz: a recesszió elkerülésének, a gazdasági növekedési céloknak. Még mindig a növekedés-paradigmában tudunk csak gondolkodni, és a Great Reset homályos összeesküvése(elmélete) lebeg a háttérben, hogy a világ gazdagjai be akarják dönteni a világot, mert nekik már nem fájna (???) és így a klímacélok és egyéb környezeti célok elérhetők. A legelfajzottabb elméletek szerint akár atomháború is megengedett, félmilliárd élve elégő emberrel, ötmilliárd éhen halóval fél éven belül, és máris célnál vagyunk 🙁
Mert így sokkszerűen túl lennénk rajta egy év alatt, állítólag.
Az autóipar a legnagyobb lábnyom. Ez alapján nem a vadonatúj villanyautógyárakat építő Németország és Japán, vagy USA a világ példaképe, hanem Kuba. Ők tényleg kihozzák a maximumot egy 55-ös Chevyből, ami biztos hogy szennyez, biztos, hogy túlfogyaszt, de 1. biztos hogy senki nem használja csak szórakozásból, 2. Kuba kedvéért egyetlen autógyárat sem építettek fel az elmúlt 63 évben. Talán máshol is így kéne viszonyulni az automobilhoz… Vagy a másik, atomháború alternatívájaként felfogható javaslat a Great Resetre. Mi lenne, ha már ennyire le akarunk jönni a növekedés-orientált életről, ha fokozatosan kivezetnénk a reklámot, fokozatosan visszavezetnénk az embereket a falura, a termeléshez, az organikus élethez, először csak ezreket, aztán százezreket? Nem tolnánk a pofájukba olyasmit, ami amúgy nem kell nekik (IPhone, Bailey’s, WizzAir, klíma stb.).
Vagy csak csináljunk mindent a régi jó fasiszta módszer szerint. A győztes egymilliárd ne engedje meg a második egymilliárdnak, hogy ő is így éljen.
Most egyébként EZ a forgatókönyv alakul, csak az a különbség, hogy a második egymilliárd már jól él, és a rég jól élő első egymillárd (“aranymilliárd”) nem tudja megtartani a pozícióját, és bizony a fehér többségű aranymilliárd megyeget szépen a lecsóba. A szépséghiba, hogy úgy néz ki, mintha nem is harcban veszítene, hanem mintha az agyrágóbogár támadta volna meg. Sárgáék, meg a barna ötven árnyalata, akik jönnek felfelé a helyünkre, fejcsóválva mosolyognak az összes halálnemen, amit a fehérember közben kitalált magának (LMBTQ, #metoo, BLM térdelés, klímahiszti+Gréta, kritikai fajelmélet, gendertudomány, transzcirkusz, meg az egész muciológia).
PG
2022-08-17 at 17:39
Igaz, hogy a régebbi vészjóslatok nem váltak be, mert nem fogyott ki a fosszilis energia hordozó, sőt egyre többet találnak. Még mindig vannak szénbányák, kőolajmezők, gázmezők, sőt az utóbbiak nagy része még nincs is használatba véve. (Például a tundrai földgáz kiáramlások)
Igaz az is, hogy a manapság elterjedt “vedd meg és dobd el” módszer igen káros, de hát a kapitalista tömeggyártás erre ösztönöz. Rengeteg felesleges dolgot gyártanak, főleg műanyagokból. Mondjuk a fémeket vissza lehet nyerni a hulladékból, de a műanyagokat nemigen.
Azt hiszem, hogy a villany autók tömeges elterjedésével is még sokat kell várni, mert a használatának a feltételei sincsenek meg.
Ez is egy olyan hun-bung, mint a könyv nyomtatás elmaradása a digitalizáció miatt. Sőt a papírgyártás kiváltása is ilyen lózung volt.
Ma az internet korában több papírt használunk, mint azelőtt!
agymosoda
2022-08-17 at 16:50
Ez egy agymosó kamucikk a “teljes összeomlás” (a fasista “Great Reset”) propagálására.
Az olaj nem fosszilis, hanem abiotikus; és nem véges, hanem megújuló. Pont J. D. Rockefeller kezdte el terjeszteni azt a hazugságot, hogy fosszilis és véges, hogy pénzt tudjon csinálni a kvázi-monopólumból.
De még ha véges lenne, akkor is messze lenne még a vége.
Semmilyen valós ok nincs a jelenlegi eneriaválságra, beszállítói lánc válságra, élelmiszerválaságra, inflációra és csinált járványokra.
Ezek mind mesterséges folyamatok,a kontrollált rombolás céljával.
George Orwell: 1984-
“Napjainkban egyáltalán nem egymás ellen harcolnak. A háborút mindegyik vezető csoport saját alattvalói ellen indítja, s a cél nem az, hogy területeket hódítsanak meg, vagy a hódítást megakadályozzák, hanem az, hogy a társadalmi struktúrát érintetlenül fenntartsák.”
“A felül lévő célja az, hogy ott maradjon, ahol van. A középen lévőé, hogy helyet cseréljen a felül lévővel. Az alul lévők célja az, ha van céljuk – az alul lévőket ugyanis nagyon összetöri a robot, s csak időnként ébrednek a tudatára valaminek, ami mindennapi életükön kívül esik ”
A cikkben megjelenő rettegtetés ahhoz kell, hogy az átlagemberek önként asszisztáljanak a “válsághoz”, és ne keressenek felelőlősöket, mondván, hogy “ezek objektív fizikai folymatok”.
Ez a marxista: Probléma – Reakció -Megoldás takitkája.
na4
2022-08-17 at 15:36
Jó írás. De azért nem kell a kanadai olajhomokot démonizálni. Kanadában szigorú környezetvédelmi előírások vannak. Mi is történik valójában? Az olajjal átitatott homokot kibányásszák, lemossák, leoldják róla az olajat, majd a visszamaradó homokot vizes zagy formájában visszajuttatják a kibányászás helyszínére, majd a helyet rekultiválják, erdőt, növényzetet telepítenek rá. A bánya pedig továbbmegy egy másik helyre. És ne felejtsük el, hogy a bányaipar Kanada egyik legnagyobb adófizetője. A befolyt adókból számos társadalmilag fontos intézményt, közalkalmazottat, egészségügyet, stb. finanszíroznak. Ne legyünk már képmutatóak: amikor az adókat befizetik, akkor jó fiúk, egyébként meg rossz fiúk? Na ne. Ez a bányászat is egy ipari folyamat, számos ilyen van a világban. Mindegyiknek van jó és rossz oldala, mert az éremnek két oldala van. Ne gondoljuk, hogy az az elektromos autózás pl. annyira szuper és zöld. Az akkumulátor és e-autó gyártás az egekbe lökte a lítium, a réz és a kobalt árát, és ez óriási környezetszennyezést eredményezett Dél Amerikában (Bolívia, Chile) ill. Afrikában (Kongó). 1 tonna lítium előállításához pl. 2.2 millió liter víz kell. Rengeteg mérgező vegyszert használnak, óriási területeken helyezkednek el derítők. Chile-ben a farmerek tönkrementek a rézbányák közelében, mert a bánya az összes vizet elszipkázza, óriási meddőhányók keletkeznek a bányák mellett. Azért mert ezt itt mi Európában nem látjuk az utcán, attól ez még létezik, ne csapjuk már be saját magunkat.
Minden ipari folyamatnak létezik környezeti lábnyoma. Nincs ingyen ebéd, és semmi sem olyan hófehér, mint az angyalok szárnya. Arra kell törekedni, hogy takarékosan, és környezetkímélő módon hasznosítsuk a nyersanyag és energia forrásainkat. Kevesebb energiával hatékonyabban, többet előállítani, csökkenteni a veszteségeket, a pazarlást, a környezet szennyezést, terhelést. De nem szabad felülni a zöld hisztériának. A modern ipar sok jó dolgot hozott az emberiségnek, hosszabb várható életet, kisebb gyermek halandóságot, kevesebb szegénységet, jobb gyógyszereket, hatékonyabb egészségügyet stb.
lacibá
2022-08-17 at 15:23
Teller Ede a nukrealis/elektromos energia fejlesztesben latta a megoldast. Van erre analizis?
TS
2022-08-17 at 13:19
Kanadában van hely arra, hogy olajhomokot bányásszanak. Az ország 90%-a vadon, marad belőle elég, ha olajhomokot is bányásznak valahol. Nyilván a kutyát nem fogja érdekelni a tajga sorsa, ha az olajról van szó.
bl
2022-08-17 at 12:56
A 60-as évek végén Magyarországon elkezdték visszafejleszteni a szénbányászatot azzal az indokkal, hogy majd az olaj. Aztán eltelt 5-6 év és kiderült, hogy nem de a szénbányászat már nem fejlődött úgy, mint korábban. Ha az olaj helyett meghirdetik a napelemet, akkor egyrészt az átállás idején mindekettőből hiány lesz, másrészt az átállás utánról senki se tud mondani semmi biztosat. Tehát úgy vágunk bele az átállásba, hogy sem a politikai, sem a gazdasági, se a tudományos korlátokkal nem vagyunk tisztában. Ha például teljesen átállunk villanyra, akkor a jelenlegi távvezetékeken 10-szer akkor áramok kellene, hogy folyjanak. Elvileg. Honnan lesz erre szakember, honnan lesz erre pénz, HONNAN LESZ ERRE ENERGIA??? A klímakitykutty csak egy picika ejnyebejnye lesz ahhoz képest, ami akkor következik be, ha megborul az emberi együttműködés(tudomány, társadalom, politika, stb). A kommunista ződeknek csak akkor lesz igaza, ha sikerül minden problémát megoldani és ráadásul olcsóbban. A kényelmet maximum átmenetileg hajlandó feladni a nyugati ember, ha vissza kell menni a 100 évvel ezelőtti állapotokba abból nagy felfordulás lesz, a mai ember nem alkalmas olyan életre ami 100 évvel ezelőtt még normális volt (például senki se akar kapálni, stb).
Kiss Róbert
2022-08-17 at 12:44
Igen,a német családnevű FED-tulajdonosok
sorosgyörgy múlt századi megoldásait
tartják egyedül helyesnek,a gestapo-erőszak,az SA(most ANTIFA)barna-feketeingesek utcái erőszaka…
teljesen lemasoljak világszinten is a
harmadik birodalom hatalmi rendszerét,
nem is titkolja soros,hogy mit csinál…
és a világ nyilvánossága előtt ki mondja ki végre,hogy NEM!!!Orbán a fasiszt?????