A Fővárosi Ítélőtáblára nevezték ki a Budaházyékat elítélő bírót

A Fővárosi Ítélőtábla bírájának nevezték ki november elsejétől Ignácz Györgyöt, a Fővárosi Törvényszék bíráját, aki Budaházy Györgyöt és társait összesen 117 év börtönre ítélte – magát Budaházyt 17 év fegyházbüntetésre, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat. Az ügy pikantériája az, hogy ha a vádlottak által beadott kegyelmi kérelmeket addig se bírálják el, akkor a Hunnia-ügy is éppen a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon februárban. Ignácz György bíró ellen pedig a megismételt elsőfokú eljárás kapcsán eljárás is indulhat, az egyik 2006-os áldozat ugyanis vélt jogsértések miatt – megkérdőjelezve az eljárás tisztaságát – fegyelmi eljárást kezdeményezett az ítész ellen. Bár levelét a Fővárosi Törvényszék november 29-én érkeztette, nem a törvényben előírt 8 napon belül, hanem csak december 15-én tájékoztatták arról, hogy már nem illetékesek az ügyben, Ignácz bíró ugyanis időközben az Ítélőtábla bírája lett.

Fegyelmi eljárásban szeretné tisztázni a Hunnia-ügy megismételt elsőfokú eljárásának bírói elfogulatlanságot és törvényes eljárást érintő kérdéseit 2006 egyik áldozata, Gőbl György, A Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének elnöke. Gőbl a saját bőrén is megtapasztalta, milyen, amikor valaki az igazságszolgáltatás darálógépébe kerül. Állítja: mindössze annak köszönhette, hogy a 2006 októberi eseményeknél már a rendőrök – a vele szemben sorfalat álló soproni század – célkeresztjébe került, hogy a szeptemberi soproni tüntetésekről ismerték: ő hangosított, így a tüntetéseken, ott, Sopronban ő volt az első és az utolsó. Megkérték hát a szervezők, vállalja, hogy ő jelenti be a rendőrségre a tüntetést. Megtette, ezzel ő lett a kapcsolattartó – az, akinek a nevét megjegyezték.

Október 23-án Budapesten, az Alkotmány utcában egyszer csak ott állt előttem 23 soproni rendőr, akik közül később öten tettek ellenem feljelentést, hogy kővel dobáltam. 2009-ig tartott a meghurcoltatásom, akkor mentett fel a bíróság a koncepciós eljárás alól

– idézte fel Gőbl György, miért állt a 2006 tisztázását szorgalmazó ügyek élére.

Gőbl György: “saját bőrömön tapasztaltam meg az eljárások elfogultságát”

Mint mondta, az egyik tárgyaláson egészen elképesztő dolog történt: nem egy, az Alkotmány utcában, hanem a Nádor utcában készült felvételt csatolt be a BRFK, és ezt játszották le a tárgyaláson bizonyíték gyanánt, mintha Alkotmány utcai felvétel lenne. Ez a hallgatóságban ülő egyik embernek tűnt fel, miután felismerte magát a kockákon. A bizonyíték megdőlt, de a mai napig nem is akarta tisztázni senki, hogyan és miért csatoltak másik videofelvételt a vád igazolására.

Máig nem sikerült kimondatni, amiben az áldozatok véleménye megegyezik, és ami szerintünk felvételekkel bizonyítható, hogy fizikai ellenállás a tüntetők részéről csak fél órával azt követően vette kezdetét, hogy a rendőrök több embert péppé vertek. Az az alezredes, aki parancsra az oszlatást vezényelte, a rendőri jelentésében még azt írta, hogy a garázda tömeg támadt a rendőrökre. Fél év múltán, tanúkihallgatás keretében mondta ki, hogy valójában csak verbális erőszak volt… a rendőrségi felvételek viszont még ezt is cáfolják

– sorolta a 2006-os eljárások anomáliáit. Gőbl György szerint az elmúlt évek során az elvileg független bírói testület több ízben egyértelműen túllépte azokat a határokat, amelyek a függetlenségnek legalább a látszatát határolják.

Én a saját bőrömön tapasztaltam meg az eljárások elfogultságát és azt, hogy a törvényeket egyesek hogyan használják az elnyomás eszközeként

– fogalmazott a 2006-os áldozat.

Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

“A Hunnia-ügy megismételt eljárásában olyan jogsérelmeket véltem felfedezni, amelyek a fegyelmi vétség lehetőségét mindenképpen, de helyenként a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetik”

Gőbl György szerint kevés, ha minderről csak beszélünk. Ő tenni akart. Egyértelmű volt számára, hogy A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületében segítse az igazság kiderítését, a felelősségek tisztázását. Most pedig Budaházyék megismételt ítélete tükrében egyértelmű volt számára, hogy kevés felháborodni a 17 éven.

A 2010-ben felállított parlamenti albizottság szakértőjeként a 2006-os rendőrterror elkövetői ellen több mint 50 feljelentést tettem és nem engedtem el az ügyeket, a végsőkig kutatva, nyomozva, ha kellett. Most a Hunnia-ügy megismételt eljárásában olyan jogsérelmeket véltem felfedezni, amelyek a fegyelmi vétség lehetőségét mindenképpen, de helyenként a büntetőjogi felelősség kérdését is felvetik a tanácsot vezető bírót illetően

– jegyezte meg Gőbl. November végén írt a Fővárosi Törvényszéknek fegyelmi eljárás megindítását kérve Ignácz György bíró ellen. Álláspontja szerint az eljárás és az ítélethirdetés során egyértelműen tettenérhető módon sérült a függetlenség elve, a bírák etikai kódexe, sőt, felmerülhet a hivatali visszaélés lehetősége is.

Ignácz bíró korlátozta a nyilvánosságot, majd 17 vádlottra 117 év fegyházat kiszabó rendkívül igazságtalan és máig tartó széleskörű társadalmi felháborodást kiváltó ítéletének indokolása folyamán jelentős elfogultságáról tett tanúbizonyságot és a vádlottakra és védőikre, sőt egyes tanúkra is számos sértő, pocskondiázó megjegyzést engedett meg magának. Egészen kirívó és az ügyészséggel összedolgozó súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert…”

– áll a beadványban.

Nemrég még kábítószeres ügyeket tárgyalt a Hunnia-per ítésze, ma az ítélőtáblán büntetőbíró

November 28-án érkeztette a Fővárosi Törvényszék Gőbl beadványát, amit panaszként kezelnek. A jogszabályi előírások szerint a panaszt 8 naptári napon belül kell elbírálni vagy továbbítani. Ehhez képest nem sokkal ezelőttig Gőbl György semmilyen választ nem kapott. December 15-i keltezésű az a levél, amelyben arról tájékoztatják, hogy nem illetékesek az ügyben, ugyanis Ignácz György bírót Dr. Senyei György, az OBH elnöke november elsejei hatállyal a Fővárosi Ítélőtábla bírájának nevezte ki.

A PestiSrácok.hu megtudta, hogy Ignácz – bár fiatal bíró és csak nemrég került “komoly büntetőügyek” közelébe –, korábban csupán kisebb volumenű kábítószeres ügyeket tárgyalt. Budaházyék ítélethirdetésee után négy hónappal azonban egy ítélőtáblai bírói helyre kiírt pályázatra jelentkezett, amit meg is nyert, így feljebb léphetett a szakmai ranglétrán.

Budaházy: “Végig az volt az érzésem, ez a bíró utazik rám”

Budaházy György korábban a PestiSrácok.hu-nak arról beszélt: mindvégig az az érzése volt, hogy a bíró utazik rá, az alapján, amilyen megjegyezéseket, kiszólásokat tett. Véleménye szerint az LMBTQ-lobbi ellen kifejtett tevékenysége miatt is céltáblává vált. Ignácz bíró konkrétan fenyegette azzal az eljárás alatt, hogy ha továbbra is eljár ilyen tüntetésekre, nem hagyja abba, amit csinál, akkor könnyen visszakerülhet a rácsok mögé, hiszen fennállhat a bűnismétlés veszélye. Mellesleg nem sokkal később már törvénybe is került mindaz, amiért Budaházy és több társa tüntetett az LMBTQ rendezvényeken.

Egy ilyen alkalommal a Háttér Társaság fel is jelentette és közösség tagja elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, úgy, hogy a rendőrség azt többször visszadobta, de a Háttér Társaság nyomásgyakorlására végül ügyészi utasításra meggyanúsították. Tették ezt úgy, hogy erőszakról beszélni is nehéz egy békés tüntetés apropóján, ahol fizikai kontaktus sem történik a felek között. Végül ugyanaz az ügyészség utasította mégis a büntetőeljárás lefolytatására a rendőrséget, amelyik korábban még nem látta bűncselekmény megvalósulásának gyanúját sem. Az újabb bűncselekménnyel való gyanúsítás viszont elegendő volt arra, hogy amikor Budaházy többi társa már szabadlábon, vagy bűnügyi felügyelet mellett védekezhetett, Budaházy még hónapokig a BV vendégszeretetét élvezte.

Az engem 17 év fegyházra ítélő Ignácz bíró mindaz ellen folytat társadalmi tevékenységet, ami én vagyok. Mintha az esküdt ellenségemet ültették volna le velem szemben, hogy ítéljen felettem 

– fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak a nemzeti ellenállás vezéralakja.

Ignácz bíró a gyűlölet-bűncselekmények ellen harcol a büntetőjog eszközével és azon túl?

Elméletét erősítheti, hogy mint azt a PestiSrácok.hu megtudta, Ignácz György bíró aktívan foglalkozik az úgynevezett “gyűlölet-bűncselekményekkel”, illetve az azok elleni fellépéssel. December elején még egy konferencián is előadást tartott, amely A gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés aktuális kihívásai és lehetőségei a büntetőjog eszközével és azon túl címet viselte. Mint ismert, a gyűlölet-bűncselekmények elleni hatékony fellépésre éppen a Budaházyt és nemzeti radikálisokat rendre feljelentgető Háttér Társaság tett olyan ajánlásokat, amelyeket például az ügyészség be is épített a gyakorlatába. Erről a Hatvannégy Vármegye elnöke, Barcsa-Turner Gábor elleni büntetőper kapcsán írtunk, akit ugyancsak a Háttér Társaság feljelentésére és nyomására többszörösen megszüntetett eljárás után mégis bíróság elé citálnak közösség tagja elleni erőszak vádjával, egy meg sem történt szivárványzászló-égetés miatt.

A Hunnia-per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik februárban. A folytatásról Budaházy György lapunknak azt mondta, nagyon nagy igazságtalanságnak érezné, ha az eljárási kegyelmi kérelmének nem adnának helyt és az eddigiek után is még tovább kéne hadakoznia a bíróságokon ebben az ügyben, de ha rákényszerítik, megteszi, nem hagyja magát ilyen törvénysértő bizonyítékokra alapozott, túlminősített vádak alapján elítélni. Részletekre nem akart kitérni, de azt kiemelte, hogy a megismételt eljárásban is történtek olyan jogsértések, amelyek a hatályon kívül helyezést indokolják, és újfent leszögezte, hogy egy törvényességet betartó, pártatlan ítélkezés során őt csak felmenteni lehetne, de egy olyan bírósági intézményben, ahová már be is ejtőernyőzött Ignácz György bíró, nincs bizalma.