A halálra éheztetett agárdi kisfiú gyermekorvosának bűnlajstroma tovább gyarapodott
Közokirat-hamisítást is elkövetett az a gyermekorvos, aki korábban a halálra éheztetett agárdi kisfiú ügyében is a bíróságon találta magát foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség közelménye szerint 2011 és 2013 között oltásokat igazoló dokumentumokat állított ki egy csecsemőnek, később viszont kiderült, hogy az oltást nem adta be a gyermeknek.
A közlemény szerint a budapesti gyermekorvos egy 2011 őszén született gyermek kapcsán 2011 októbere és 2013 júliusa között visszatérően, több alkalommal valótlanul dokumentálta oltóorvosi hatósági jogkörében eljárva, hogy a csecsemő kötelező védőoltásait elvégezte. Miután a háziorvossal kapcsolatot tartó apa 2014. évben elhunyt, a gyermek édesanyja egy másik gyermekorvoshoz fordult, aki feltárta, hogy a kisfiú addig az időpontig valójában nem kapta meg a kötelező védőoltásokat, amelyeket utóbb az új házi gyermekorvos pótolt. Ebben az ügyben a X. és XVIII. kerület ügyészei 2017-ben emeltek vádat ellene háromrendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a doktornőt első fokon felmentette, de a határozat ellen az ügyész fellebbezett.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék idén március 4-én hirdetett ítéletet a doktornő ügyében. A doktornőt bűnösnek mondták ki háromrendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás miatt. Kétmillió forint pénzbüntetést kell megfizetnie és 3 évre eltiltották foglalkozása gyakorlásától. A másodfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál, hogy a harmadfokú eljárásban a bíróság pontosítsa az ítéleti minősítést, rendelkezzen a felmerült szakértői díjról, egyebekben pedig hagyja helyben a Fővárosi Törvényszék ítéletét.
Ugyanez a doktornő korábban is állt már a bíróság előtt, amikor érintettje volt az agárdi csecsemőt halálra éheztető szülők ügyében. Akkor foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vonták felelőségre.
Forrás: Fővárosi Fellebviteli Főügyészség
