Pesti Srácok

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A Századvég Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint érdemben is javult tavaly decemberben a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete. Az is közrejátszhatott a javulásban, hogy a gazdasági szereplők egyre közelebb érzik a vakcinát és ezzel a járványhelyzet végét, valamint az is, hogy a tavaszi negatív tapasztalatok miatt novemberben túlbecsülhették a bevezetett korlátozások hatását.

A lakossági index értéke a novemberi mínusz 14,9 pontról mínusz 10,6 pontra, míg a vállalati index értéke mínusz 21,4 pontról mínusz 16,4 pontra emelkedett a –100 és +100 közötti skálán. A gazdasági közérzet további javulásához a járványhelyzet enyhülésére, illetve a korlátozások akár csak részleges feloldására van szükség a Századvég elemzése szerint. A lakossági konjunktúraindexen belül mind a négy alindex, eltérő mértékben, de javult decemberben az előző hónaphoz képest. A háztartások változatlanul az inflációt ítélik meg legnegatívabban, és ezen a téren is volt a legkisebb javulás novemberhez képest. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a vizsgált tényezők közül a foglalkoztatás megítélése volt a legkedvezőbb, –6,3 pont, amely 3,9 pontos javulást jelent az előző hónaphoz képest. A munkaerőpiaci helyzet kedvező megítélése azzal magyarázható, hogy a válsághelyzet ellenére nem került sor széleskörű elbocsátásokra, illetve azok egy része, akik a korlátozások nyomán elvesztették állásukat, el tudtak helyezkedni a betöltetlen álláshelyek valamelyikében. Kedvezőbbé vált az anyagi helyzet megítélése is decemberben, az alindex értéke 4,5 ponttal –8,8 pontra emelkedett, míg a legnagyobb javulást a novemberben a korlátozások bevezetése miatt érdemben visszaeső gazdasági környezet alindex mutatta fel: –19,9 pontról –14,7 pontra – közölték.

A Századvég kutatása szerint decemberben érdemben javultak a háztartások várakozásai a munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban, így ledolgozták a novemberi visszaesésüket és augusztusi szintjükre emelkedtek. Az év utolsó hónapjában a válaszadók 34,2 százaléka számított a következő egy év során a foglalkoztatás kismértékű növekedésére, míg 11,1 százalék volt a jelentős emelkedést várók aránya, szemben a novemberi rendre 26,5, illetve 8,7 százalékkal. Mindeközben a kismértékű csökkenést várók aránya 26,5 százalékról 18,2 százalékra, a jelentős visszaesést váróké pedig 16,0 százalékról 9,3 százalékra mérséklődött. A háztartások kilátásai a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban is javultak a kutatás szerint. Azok aránya, akik anyagi helyzetükben kismértékű javulásra számítanak, 21,9 százalékról 26,2 százalékra, míg azoké, akik jelentős javulásra számítanak, 4,7 százalékról 6,0 százalékra emelkedett egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan a kismértékű romlásra számítók aránya 17,5 százalékról 16,9 százalékra, míg a jelentős romlásra számítóké 10,2 százalékról 7,1 százalékra csökkent.

Érdemi javulást mutatott a vállalati konjunktúraindex értéke is decemberben. Mind a négy számított alindex értékében növekedést mértek, a legnagyobb mértékben az iparági környezet megítélése javult, a novemberi –9,2 pontról 4,1 pontra. Vagyis a vállalatok az év utolsó hónapjában sokkal optimistábbá váltak saját iparáguk kilátásait illetően, amely leginkább a vakcina közelségével indokolható. A vállalkozások körében változatlanul a gazdasági környezet megítélése a legnegatívabb, amely alindex esetében történt a legkisebb javulás is az előző hónaphoz viszonyítva: –31,9 pontról –29,3 pontra. A termelési környezet alindex értéke ezzel szemben decemberben –19,7 pontról –14,4 pontra, míg az üzleti környezeté –24,5 pontról –20,4 pontra javult. Előbbi így az augusztusi, míg utóbbi az októberi szintjére emelkedett. Az iparági környezet alindex javulása annak eredményeként következett be, hogy amíg novemberben még a vállalatok 28,0 százaléka számított az iparági kilátások kismértékű romlására a következő 1 év során, addig ez az arány decemberben már csak 21,0 százalék volt. Ezzel egyidejűleg a kismértékű javulásra számítók részaránya 21,4 százalékról 29,4 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

Hasonló javulás figyelhető meg a kereslettel kapcsolatos várakozásokban. Azok aránya, akik az iparági termékek, illetve szolgáltatások iránti kereslet kismértékű csökkenésére számítanak, a novemberi 26,0 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött, míg a kismértékű növekedést várók aránya 26,4 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. Mindkét kérdés vonatkozásában elmozdulás figyelhető meg a pozitív válaszok irányába, amely a kilátások javulását mutatja – olvasható a Századvég közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.