Amikor hazánkban létrehoztuk a tranzitzónákat, ahol menedékkérők tiszta, kulturált körülmények között várhatták ki kérelmük elbírálását, rengeteg támadás érte Magyarország kormányát. Most viszont, amikor az olaszok Albániába szállítják át a tengeren érkezett migránsokat, a nyugati sajtó követendő új rendszerről beszél.
Magam is megtekinthettem a Röszke közelében felépült tranzitzónát, ahol klímával, kábeltelevízióval, mosógéppel felszerelt konténerlakások voltak a menedékkérőknek. Huszonnégy órás orvosi ügyelet volt, a migránsok ügyvédet is fogadhattak, akik szabad bejárást kaptak ügyfeleikhez. Az étkezést egy török cég oldotta meg, hogy a muszlim vallásúak „halal” élelemhez jussanak. Volt játszótér óvoda és iskola angol nyelven. Egyetlen „hátulütője” az volt, hogy a kérelem benyújtója csak Szerbia fele tudta elhagyni a zónát. Magyarországra csak azután léphetett be, hogy megkapta a menedékjogot vagy az időszakos védelmet.
Brüsszel ennek ellenére addig támadta kormányunk ezen döntését, hogy végezetül meg kellett szüntetni a tranzitzónát. A Soros bérlistáján szereplő bürokraták azt akarták, hogy mi is engedjük be a migránsokat és úgy folytassuk le a menekültügyi eljárást. Szerencsére a kormány erre nem volt és nem lesz hajlandó. Most a migránsok a szerbiai erdőkben sátraznak, vagy üresen álló tanyákba költöznek be. Az embercsempészek lehúzzák őket, vannak késelések, lövöldözések, drogkereskedelem,… Brüsszel szerint ez így sokkal jobban összeegyeztethető az emberi jogokkal, mintsem a kulturált, biztonságos tranzitzóna.
Persze ez is olyan mint a határkerítés: a magyar az az ördögtől való, a bolgár pedig megfelel minden európai normának. Most a nyugati sajtó éppen az egekbe magasztalja az olasz-albán tábort, ahová már át is szállították az első 16 férfit, akik a Földközi-tengeren keresztül érkeztek Olaszországba.
Shëngjin kis kikötője Albániának, a fővárostól, Tiranától északra, az Adriai-tenger partján. A kikötő szélétől néhány méterre található új menekültügyi befogadóközpont Olaszország. Területen kívüli terület albán földön. Albán személyzet őrzi, az olasz hatóságok működtetik. Ebben állapodott meg Giorgia Meloni és Edi Rama. Meloni, Olaszország miniszterelnöke, a jobboldali Fratelli d’Italia párt vezetője, és Rama, Albánia miniszterelnöke, az Albán Baloldali Szocialista Párt vezetője. Ez az „Apéro paktum”, ahogy a kritikusok nevezik. „Apéro”, mert Giorgia Meloni tavalyi, Edi Rama ott található nyári rezidenciáján tett látogatása során állapodtak meg róla.
A projekt: a menekültügyi eljárások kiszervezése Olaszországból egy biztonságos harmadik országba, Albániába. És egy migráns központ építése az albán partok közelében, akár 3000 menedékkérő számára. Ezt először széles körben bírálták a brüsszeliek, ám az utóbbi időben azonban egyre nagyobb kíváncsisággal figyelik azt, amit Olaszország Albániában tesz, többek között Olaszország uniós partnerországainak állam- és kormányfői is. A táborba most egyiptomi és bangladesi férfiakat szállítottak, mivel az ő ügyüket gyorsan el lehet bírálni. Mindkét ország biztonságos, nincsen sem polgárháborús, sem háborús helyzet és az emberi jogokat is betartják a kormányok.
Én abban is biztos vagyok, hogy az olasz projektet Brüsszel milliárdokkal meg fogja támogatni, amíg mi 2015 óta egy centet sem láttunk azért, hogy védjük az Unió külső határait. Gerorge Orwell „Állatok Farmja” megint visszaköszön egy kicsit… Minden tagállam egyenlő, ám némelyek egyenlőbbek.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS