Pesti Srácok

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem
Fotó: Bonnie Cash

Grönland jövőjét Grönlandnak és Dániának kell eldöntenie, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást – jelentette ki Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter vasárnap, mielőtt Washingtonba utazott.

„Grönland jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet” – mondta Kingbeil, aki egyben a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is. A nemzetközi jog alapelvei, mint például a területi szuverenitás és egység tiszteletben tartása, mindenkire vonatkoznak, „beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta.

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem
A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem  / Fotó: Clemens Bilan

„A NATO szövetségeseiként együtt növeljük a biztonságot az Északi-sarkvidéken, nem pedig egymással szemben” 

– tette hozzá.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.

Az Egyesült Államok több ország pénzügyminiszterét meghívta Washingtonba, hogy megvitassák a kiemelten fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Klingbeil már korábban jelezte, hogy a tárgyalások során szóba kerülnek az Egyesült Államok grönlandi törekvései is.

Donald Trump amerikai elnök a Grönland fölötti ellenőrzés megszerzésének szükségességét indokolva többször hivatkozott a térség stratégiai jelentőségére

 és az orosz és kínai hajók közelmúltbeli jelenlétére. Nem zárta ki emellett a katonai eszközöket és a gazdasági kényszer alkalmazását sem. „Szeretnék egyezséget kötni, tudják, a könnyebb úton, de ha nem sikerül a könnyebb úton, akkor a nehezebb úton fogjuk megtenni” – hangoztatta pénteken újságíróknak.
 

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.