Pesti Srácok

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem
Fotó: Bonnie Cash

Grönland jövőjét Grönlandnak és Dániának kell eldöntenie, az Egyesült Államoknak tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a területi szuverenitást – jelentette ki Lars Klingbeil német alkancellár és pénzügyminiszter vasárnap, mielőtt Washingtonba utazott.

„Grönland jövőjéről kizárólag Dánia és Grönland dönthet” – mondta Kingbeil, aki egyben a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke is. A nemzetközi jog alapelvei, mint például a területi szuverenitás és egység tiszteletben tartása, mindenkire vonatkoznak, „beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta.

A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem
A németek azt hiszik, hogy megmondhatják az USA-nak, mit tehet és mit nem  / Fotó: Clemens Bilan

„A NATO szövetségeseiként együtt növeljük a biztonságot az Északi-sarkvidéken, nem pedig egymással szemben” 

– tette hozzá.

Grönland, amelynek lakossága kevesebb mint 57 ezer fő, és területének mintegy négyötöde jéggel borított, nagyrészt autonóm, de hivatalosan a NATO-tag Dán Királyság része.

Az Egyesült Államok több ország pénzügyminiszterét meghívta Washingtonba, hogy megvitassák a kiemelten fontos nyersanyagokhoz való hozzáférést.

Klingbeil már korábban jelezte, hogy a tárgyalások során szóba kerülnek az Egyesült Államok grönlandi törekvései is.

Donald Trump amerikai elnök a Grönland fölötti ellenőrzés megszerzésének szükségességét indokolva többször hivatkozott a térség stratégiai jelentőségére

 és az orosz és kínai hajók közelmúltbeli jelenlétére. Nem zárta ki emellett a katonai eszközöket és a gazdasági kényszer alkalmazását sem. „Szeretnék egyezséget kötni, tudják, a könnyebb úton, de ha nem sikerül a könnyebb úton, akkor a nehezebb úton fogjuk megtenni” – hangoztatta pénteken újságíróknak.
 

 

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.