A holland parlament bizottsági meghallgatáson és Magyarországon tett kétnapos látogatáson próbál utánajárni annak, hogy mi igaz a Sargentini-jelentésben és az Európai Parlament (EP) szerdai, hazánk jogállamiságáról szóló vitáján elhangzottakból. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az EP az, ami szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamisági eljárást indítani.
A holland parlamentben utána fognak járni a Sargentini-jelentésben szereplő gyanúsítgatásoknak, vádaknak – közölte a Magyar Időknek adott interjújában Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója szerdán, a magyarországi jogállamiságról kezdeményezett vita után az Európai Parlamentben. Az adjunktus kifejtette: holland kereszténydemokrata kezdeményezésre, február 14-én fogják megtartani a bizottsági meghallgatást, amelyre felállítanak tudományos, civil társadalmi, valamint általános politikai szekciót is, emellett számos különböző szakértőt is meghívtak. Az ülés után kétnapos magyarországi látogatást terveznek, hogy valós képet nyerhessenek hazánkban a jogállamiság, a sajtó és más egyéb, a jelentésben gyaníthatóan túlzóan inkriminált terület helyzetéről. Marácz László hangsúlyozta: a Sargentini-jelentéssel ellentétben meghallgatják a másik felet, a magyar kormányt is. A zöldpárti képviselőnő neve által fémjelzett dokumentumnál sokkal részletesebb lesz a mostani vizsgálat, hiszen az ellenzéki, valamint a kormánypártok, a kormányzati szereplők, a tudományos élet és a civil társadalom számos szereplőjével is egyeztetni fog a bizottság – hangsúlyozta az európai tanulmányok adjunktusa. Marácz László elmondta: a holland parlament egész Kelet-Európában tervezi a jogállamiság helyzetének tényszerű vizsgálatát, és a sorozat első elemeként Magyarországot veszik górcső alá. A holland parlament honlapján már szerepel a februári bizottsági meghallgatás időpontja és az azt követő, kétnapos magyarországi tényfeltáró látogatás is.
Az újfent a jogállamiság-deficit ürügyén megrendezett EP-vita ismét méltó módon mutatta meg, hogy egy alapvetően világnézeti-ideológiai hátterű kritikaáradatot igyekeznek jogi-szakmai köntösbe burkolni a brüsszeli bürokraták – értékelte a Magyar Időknek Szánthó Miklós a szerdai EP-vitát. Az Alapjogokért Központ igazgatója a vitán elhangzottak kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelebbről nem definiált uniós értékek címszava alatt a balliberális oldal igyekszik kisajátítani olyan fogalmakat, mint a demokrácia és a jogállamiság, és ezek alatt saját perverz liberalizmusukat értve vonják kérdőre az általuk renitensnek tartott államokat. Úgy gondolják, hogy aki a liberális krédót támadja, az egyben az egész emberiség ellen intéz kihívást, holott a liberalizmus csak egy a sok politikai álláspontból – és azokból is a rosszabbak közé tartozik – tette hozzá. Szánthó Miklós szerint valójában nem a különféle, mondvacsinált szakmai ügyek állnak a Magyarország elleni támadások hátterében, hanem az uniós szervek által favorizált nyílt társadalomra, multikulturalizmusra és bevándorlásra vonatkozó, azokat elutasító magyar álláspont. Erre rávilágított az is, hogy a vitában a Magyarországot bíráló felszólalók alapvető ténybeli tévedésekről adtak tanúbizonyságot, kiváltképp akkor, amikor Sargentini és mások is azt követelték, hogy a hazánk ellen folyó, jelenleg a tanács előtt lévő 7-es cikkelyes eljárásba vonják be az Európai Parlamentet – emlékeztetett. Az uniós szerződések azonban egyértelműen rendelkeznek arról, hogy a jelen szakaszban az EP képviselőjének részvétele kizárt: a tanácsban a tagállamok képviselői ülnek, most ők vizsgálják a kérdést. A központ igazgatója szerint az EP bevonása így nemcsak sértené az intézményi egyensúlyt, de valójában azt jelentené, hogy az eljárást elindító EP-t, mint ügyészt, tanúként is meghallgatnák, ami nyilvánvalóan nonszensz. Tehát éppen az EP az, amely szembemegy a szerződések szövegével, így valójában ellene kellene jogállamiság-eljárást indítani – jelentette ki Szánthó Miklós.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
Facebook
Twitter
YouTube
RSS