Pesti Srácok

Halljátok a csendet? Jó, mert már nem tart sokáig.

Halljátok a csendet? Jó, mert már nem tart sokáig.

Karácsony első napjának reggelén, a szenteste elfogyasztott vörösbor hatásától kipihenten, a klasszikus rántott hús–majonézes krumpli–torma kombó elfogyasztása közben egy furcsa érzés kerített hatalmába. Először nem értettem, de aztán szépen letisztult ez a furcsa állapot, és a napkeleti bölcsekből merítkezve levontam a következtetést: csend van. Nem óbégat a Bütyök, nem izzad hangosan a Puzsér, és a szekta is legfeljebb csak a kijelölt szentélyeikben lóbálják a tömjént Magyar Péter hímvesszőjének szobra körül. De ne aggódjunk, nem fog ez a nyugalom már sokáig tartani.

De miért is olyan feltűnő, és különösen jóleső most ez a csend? Hát azért, mert 2025-ben a tiszások szájából ömlő okádékcunami, a politikai zaj soha nem látott méreteket öltött. Olyan volt ez az év, mintha folyamatosan az ember fülébe üvöltene valaki.

karácsony, csend
Most egy kicsit csend van

Ennek okán tulajdonképpen elfelejtettük, milyen az, amikor nem rángatják percenként az idegrendszerünket. Elfelejtettük, milyen az, amikor nem akarnak minket felakasztani, amikor nem fenyegetik a gyerekeinket, amikor nem akarnak minket börtönbe zárni. Vagy legalábbis mélyen hallgatnak erről.

Ez a csend nem végleges

Mindezek tükrében érdemes észben tartani, hogy ez a mostani karácsonyi csönd nem a megbékélés csöndje, hanem a szusszanásé. Az a rövid pár nap, amikor az elmebetegek vesznek egy nagy levegőt, hogy újra üvölthessenek, meg utcára vihessék a kiabálást. És persze újra jönni fognak az előbb említett fincsi dolgok is.

Abban persze reménykedhetünk, hogy a két ünnep közötti pár napot nem fogja teljesen felemészteni az őrület, és ez a csendesség kitart a szilveszteri buli utáni kijózanodásig, de már ebben sem lehetünk biztosak.

Szóval arra bíztatnék mindenkit, akinek fontos a csend és a békesség, hogy szippantson bele nagyokat, élvezze a pihentető nyugalmat, és azért a biztonság kedvéért ne nyissa meg a közösségi alkalmazásokat.

Utána meg majd áprilisig kell kitartani, és talán megint csend lesz. Olyan, amiben a normálisok lenni szeretnek.

Boldog karácsonyt mindenkinek.

 

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.