Július elsejétől hatályos az új büntetőeljárási törvény, melyet tavaly fogadott el az Országgyűlés. Az új kódex húsz év után egységesíti az eljárási kérdéseket, megalkotását pedig széleskörű egyeztetés előzte meg. Újraszabályozták a megfigyeléseket és a rejtett, azaz titkosszolgálati nyomozati eszközök bevetését, illetve több olyan pont is bekerült a jogszabályba, amelynek köszönhetően csökkenhetnek a hatályon kívül helyezések és rövidülhetnek a büntetőeljárások. A törvény talán legfontosabb eleme, hogy az áldozatoknak és a sértetteknek sokkal erősebb védelmet biztosít. Mit vár az új jogszabálytól a kormány, valóban lerövidülhetnek a végeláthatatlan büntetőperek, kevesebb kritika, vagy vita illetheti majd az eljárásokat? Vannak olyan pontjai a jogszabály-módosításnak, melyekre már a hatálybalépésük előtt ágyúval tüzelt az ellenzék. Az új büntetőeljárási kódexről, közigazgatási bíróságról, bírói függetlenségről, ellenzéki kritikákról Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával beszélgettünk.
Miért volt szükség a büntetőeljárási kódex módosítására?
Elsősorban azért, hogy egységes szerkezetű kódexünk legyen. Az előző, tehát a július 1.-ig hatályban lévő büntetőeljárási kódex 1998-ban keletkezett jogszabály. 1798 helyen módosult ahhoz képest, mint amikor az elfogadása volt. Most minden hivatásnak a képviselői részt vettek a jogalkotási folyamatban, ügyészek, bírák, ügyvédek, a rendőrség. Azt hiszem, hogy sikerült talán minden olyan szempontot figyelembe venni, ami garantálja az egyensúlyt a vád és a védelem között, ami a jogállamiság egyik mércéje.
Mik azok az alapvető változások, amelyek most július elsejétől hatályosak?
Összefoglalva, több pontban garantáltuk, hogy meglegyen a szükséges egyensúly a vád és a védelem között, egyértelműsítettük a hatóságok hatáskörét egy-egy eljárásban, ahogy az indoklásokban a törvényalkotói szándékot is. Kiszorítottunk hatályon kívül helyezési indokokat, és megteremtettük az alapjait annak, hogy rövidülhessenek az eljárások. Kiterjesztettük a sértetti jogokat. A károk esetén a kielégítési sorrendben például a sértett előrébb került. A kiterjesztés továbbá azt is jelenti, hogy bűncselekmények esetén sértettnek számíthat az új kódex szerint, aki konkrétan nem elszenvedője a bűncselekménynek, csak a helyszínen tartózkodott, hiszen ettől még ugyanolyan trauma érhette. A büntetőeljárásban érintett sértetteknek mostantól épp olyan joga van, hogy tájékoztatást kapjon az ügy állásáról, mint a terheltnek. Eddig csak az ítéletet ismerte meg, amivel vagy elégedett volt, vagy nem. Ezután látni fogja, hogyan dolgoznak az ügyében a hatóságok. Nagyon fontos, hogy hatékonyabbak, gyorsabbak lesznek az eljárások. A tömegével jelentkező kisebb súlyú ügyekben akár egyezségre is sor kerülhet. Ez szlovén mintára kerül be egyébként a büntetőeljárásba. Ott nagyon jó tapasztalataik voltak róla. Ez az intézmény azt jelenti, hogy amikor nagyjából az elkövető is tudja és beismeri, hogy mit követett el, és az ügyész is ugyanezen az állásponton van, egyfajta egység jön köztük létre a büntetésről. Ezt természetesen a bírónak még jóvá kell hagynia, és a persze a törvénynek is meg kell felelnie, és csak kisebb ügyekben alkalmazható. Ettől azt reméljük, hogy nagyobb súlyú ügyekre több ideje marad a bíróságoknak, a nyomozó hatóságoknak, a nem vitatott tények tekintetében nem kell bizonyítási eljárásokat lefolytatni, mint a mostani büntetőeljárásban. Persze a feleknek a felelőssége ugyanakkor nő. A vádhatóságnak és a rendőrségnek a nyomozati szakaszban precízen kell eljárnia, hogy ne legyenek vitathatók a bizonyítékok. Vádlotti oldalról fontos változás, hogy a kirendelt védőt ezentúl nem a hatóság, hanem az ügyvédi kamarák jelölik ki. Így nem lehet majd a hatóságokat azzal vádolni, hogy olyan ügyvédeket választanak, akik esetleg nem kellő gondossággal járnak el, hogy ezzel a vádat erősítsék.
“Kiszorítottunk hatályon kívül helyezési indokokat, és megteremtettük az alapjait annak, hogy rövidülhessenek az eljárások.” Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Elérhető cél a büntetőeljárások gyorsabb lezárása? Ott van például a rekordhosszúságú vörösiszap-per, ami hat év után került vissza újra első fokra. És nem ez az egyetlen ilyen elhúzódó ügy.
Van egy ilyen kötelezettségük, és szándékuk, kétségkívül. A hatályon kívül helyezések esetében a bírók gyakran hozták fel azt az indokot, hogy az ügyész nem hozott olyan bizonyítékokat, ami alapján ő el tudta volna bírálni megfelelő gyorsasággal az ügyeket. Ez a fajta indok most kikerülhet a rendszerből. Szintén rövidülést eredményez reményeink szerint, hogy ez után a nyomozati szakasz végén már megismerhetik a védők a bizonyítékok teljes körét. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az ügyvéd gyors választ tudjon adni és ne húzzák el újabb és újabb kifogásokat hozva az eljárást.
Sok esetben fordult elő, hogy indokolatlanul utaltak vissza első fokra ügyeket a bíróságok?
Egyrészt az esetek száma talán nem kellett volna, hogy ilyen magas legyen. Ez nem a mi véleményünk, hanem a szakmai értékelések mondják ki. Még a bíróságok és az ügyészségek között is zajlott burkolt vita néha egy-egy ügy kapcsán. Szerencsére megmaradt a lovagiasság keretei között. Erre is reagálni kellett az eljárási törvénymódosítás során.
“A hatályon kívül helyezések esetében a bírók gyakran hozták fel azt az indokot, hogy az ügyész nem hozott olyan bizonyítékokat, ami alapján ő el tudta volna bírálni megfelelő gyorsasággal az ügyeket.” Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Fellelhető még az új kódexben, hogy módosultak a titkosszolgálati eszközök bevetésének lehetőségei. Eddig megalapozott gyanúhoz és bírósági engedélyhez kötötték a megfigyeléseket, az új eljárási törvény szerint csak bírósági engedélyhez. Ezt a pontot az ellenzéki sorokból kifejezetten aggályosnak nevezték. Elhangzottak olyan álláspontok, hogy ezután kontroll nélkül bárkit megfigyelhetnek, lehallgathatnak majd. Ez valóban így van?
Az ellenzék aggodalmaskodik. Pedig sokkal áttekinthetőbb és több garanciális elem van a mostani rendszerben, mint a korábbiban. Ott a rendőrségi, nemzetbiztonsági törvényben és egyéb helyeken voltak ezek a jogosultságok felsorolva. Ezzel szemben minden, ami büntetőeljárásban felhasználható, leplezett eszközhasználat, beemelésre került a büntetőeljárásba. A jövőben is kizárólag ügyészi, bírói kontroll mellett lehet végezni ilyen tevékenységet, nyilván megfelelő indokokkal alátámasztva. Jogállami téren szerintem előre léptünk azzal, hogy áttekinthető, világos, és egységes szerkezetű lett ez a fajta bizonyítékszerzés.
Miért volt szükség arra, hogy a megalapozott gyanú, mint feltétel, kikerüljön? Gyakran előfordul, hogy már a megalapozott gyanú igazolásához szükséges ilyen nyomozati eszközöknek a bevetése?
Érzékeny határ, hogy mikor beszélhetünk megalapozott gyanúról. Büntetőeljárás megindításának feltétele a megalapozott gyanú. Ugyanakkor, ha nyomozás csak megalapozott gyanú esetén indulhatna, akkor hogy jutnánk el egyáltalán a megalapozott gyanúig? Maradna a tettenérés. Egyfajta adatgyűjtés mindig megelőzte a nyomozást. A büntetőeljárási jog világosan fogalmaz: van egy felderítési szakasz és azt követően indul el a tényleges nyomozás, amikor már ügyészi felügyelet alá kerül a vizsgálat. Ebben a szakaszban már a vádszempontoknak megfelelően kap instrukciókat a rendőrség. De a nyomozati szervek előzetes felderítési tevékenysége nagyon fontos. Ezt az adatgyűjtést többféle módon lehet végezni, különböző megfigyelésekkel is. Kiemelném, hogy leplezett eszközhasználatra minden esetben a bíró adja ki az engedélyt. Tehát bírósági kontroll alatt áll az egész folyamat.
Ha konkrét bizonyítékok még nincsenek egy bűncselekmény kapcsán, mi alapján dönt a bíróság, hogy ad-e engedélyt egy megfigyelésre?
A bíró felelős döntést hoz. Az elé tárt anyagok alapján dönti el, hogy indokolt-e a leplezett eszközhasználat vagy sem. Általában láncszerűen derülnek ki a tényezők, és az alapján halad tovább a nyomozás vagy a felderítés, az addigi eredményeknek megfelelően tud a bíró dönteni arról, hogy kell-e kiterjeszteni adott esetben a megfigyeléseket.
Felmerül, hogy a mai terrorfenyegetettségben kiemelten nagy szükség van arra, hogy a nyomozóhatóság minden eszközt bevethessen például terrorcselekmények kivédéséhez. Ez is szempont volt a törvényalkotó szándékában?
A büntetőeljárás kereteit egy ügy akkor lépi át, amikor egy bűncselekmény előkészülete vagy egyéb, a büntető törvénykönyvben felsorolt eset valósul meg. Viszont a nemzetbiztonság az egy sokkal szélesebb körű fogalom. Ott van egy prevenciós tevékenység is, ami nem tartozik a büntetőeljárás körébe. Külön engedélyek alapján folytatják, hiszen akár egy idegen államban is lehet nemzetbiztonsági okból felderítést végezni. Ezek nem büntetőeljárásban folynak.
“Leplezett eszközhasználatra minden esetben a bíró adja ki az engedélyt. Tehát bírósági kontroll alatt áll az egész folyamat.” Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Egy másik pontja az új kódexnek a gazdálkodással összefüggő, kiemelt bűncselekmények kategóriája. Ez hogyan fog módosulni?
A háromtagú tanácsban, ami a kiemelt ügyeknél van, legyen egy olyan bíró, aki gazdasági, polgári ügyeket tárgyal. Akinek van arra a területre nézve speciális szakértelme. Ez is segíti azt, hogy miden szempontból értékelésre kerüljenek a bűncselekmény elemei.
A most elfogadott alkotmánymódosítás megteremti az önálló közigazgatási bíróságot. Az ellenzéktől folyamatosan azt halljuk, hogy ez nem más, mint a független bíráskodás megszüntetése és a Fidesz-bíróság létrejötte. Mi a válasza erre a kritikára?
Közigazgatási bíráskodás ma is van Magyarországon, közigazgatási perrendtartás, közigazgatási bírák is. Az 1949 előtti, kommunizmus előtti állapotokhoz visszakanyarodva hozzuk létre az önálló közigazgatási felső bíróságot, amelynek az alaptörvény most megteremti az alapjait. Ez a bíróság gyakorlatilag a Kúriával egy szinten lévő, döntő felsőbíróság lesz. A részleteket még persze ki kell dolgozni, de ami már látszik, hogy ehhez tartozik majd nyolc regionális bíróság, ami a közigazgatási ügyekben el fog járni. Mik a közigazgatási ügyek? Például az adóügyek, társadalombiztosítási ügyek, mindazok a kisajátítási ügyek, amikor az állampolgárnak az állammal, az eljáró hatósággal van ilyen értelemben vitája. Ez egy speciális viszony. Az államnak van hatóságilag egy túlhatalma. A közigazgatási perrendtartásnak is köszönhetően ma már minden ügyben bírósághoz lehet fordulni, ha vitás kérdések merülnek fel. Tehát ez is egy újabb kihívás a bíróságnak, ez is azt diktálja, hogy egy külön szervezetben tudják ezt a tevékenységet folytatni. Egyébként több országban is ez a struktúra a jellemző, Ausztriában, Lengyelországban, hogy csak a környezőket említsem. Hogy kinek az agyában született meg a „pártbíróság” gondolat, nem tudom. Létezik a bírósági gyakorlatban a bírói önigazgatás szervezete. Ez a szervezet értékeli a pályázatokat, rangsorolja a jelentkezőket. Azok közül kerül az első három kinevezésre, akit felterjesztenek. Hogy is lehetne ebbe a rendszerbe pártkatonákat kinevezni? Lehetetlen. Bárki pályázhat, de a bírók döntik el, hogy szakmailag kit tartanak alkalmasnak. Aki arról álmodik, hogy ebbe a rendszerbe valaki pártkatonákat be tud juttatni, az a jogi lehetőségekkel nincs tisztában.
Sokaknak viszont az szemet szúr a bírósági ítéleteket figyelve, mintha az előző rendszernek a bírái még mindig aktívak lennének. Nemrég a Postapalota-ügyben felmentették Gyurcsány Ferenc volt miniszterét. Előtte Szilvásy Györgyöt is felmentette az a bírói tanács, amelyiknek az elnöke egy olyan bíró volt, akit érdekes módon az MSZP alkotmánybírónak jelölt. Lesz egyszer a bíróságokon is rendszerváltás?
Én inkább azt hangsúlyoznám, nem tudom, hogy a 2010 előtti jogi környezet megfelelő volt-e, kellően védte-e az állami tulajdont, kellően szankcionálta-e az állami tulajdonnal kapcsolatos mulasztásokat, vétségeket. Azt hiszem, hogy nem. 2010 után az állami vagyonról szóló törvényt nagyon erősen módosítottuk. A büntetőjogi szankciókat szigorítottuk. Ezért is érthetetlenek számomra az ellenzék különböző mantrái a mostani kormány működésével kapcsolatosan. Önmagunkra nézve hoztunk szigorúbb szabályokat. És úgy tűnik, hogy ezt a próbát mind a mai napig álljuk, ellentétben velük, akiknek nagyon enyhe szabályaik voltak és mégis beesett egy-egy nagy hal a hálóba. Gondoljunk Hunvald Györgyre, akinek több ügye van és nem mindegyikben kap felmentést. A Hagyó-ügynek már nem is tudom követni a különböző hányattatásait. Vagy ott a Tátrai-per. Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy helyette vonultak ezek az emberek börtönbe. Szóval azért a baloldal fajsúlyos politikusai megégették magukat.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Azért nem egy alkalommal tetten érhető az is, hogy a baloldalhoz köthető bírák mentenek fel baloldali politikusokat olyan ügyekben, ami előtt értetlenül állunk.
A bírák szakmai értékelése szakmai ügy. Ez a bírósági szervezet feladata. Politikusként mondhatnék erőseket, az Igazságügyi Minisztérium képviseletében nem szoktunk vélemény kijelentéseket tenni, tiszteletben tartjuk a különálló hatalmi ágat. A bíróságok függetlenek, a bírák is, az ítélkezés területén mindenképpen. Ha mindenki tisztán látna, tudná, hogy mit szabad kritizálni és mit nem. Talán sikerült most nekem is betartanom ezt a határt.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS