A Kárpátok hegyi tavainak ősi iszaprétegeit vizsgálják az ELTE kutatói, hogy választ kapjanak arra, miként jelzi a különböző klímaciklusok váltakozását az egykor élt fajok száma és változatossága, valamint következtetéseket próbálnak levonni arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység miként borítja fel a természetes folyamatokat.
Az ELTE csütörtöki közleménye szerint a munka során a kutatók – Magyari Enikő vezetésével – az iszapból hengeres mintákat vesznek, megállapítják az egyes rétegek korát, és megszámolják a benne talált élőlények maradványait. A beszámoló szerint a tóba hullott anyagból, a tóban és környékén élő állatok és növények maradványaiból évente centiméternyi iszap keletkezik, ami – ahogy később további, újabb rétegek rakódnak rá – összetömörödik. Az iszap alján így egy centiméterben már több évtizednyi maradvány sűrűsödik össze. A vizsgálat során Magyar Enikő őskörnyezet-kutató, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője és kutatótársai virágport, árvaszúnyogok és kovamoszatok darabjait keresik az egyes korok mintáiban. Ezek jól megőrződő és jellegzetes maradványokat produkálnak: az árvaszúnyog lárváinak például a feje marad meg, egyfajta félig megkövült állapotban, megszámolhatóan és fajtánként megkülönböztethetően. A kutatók arra keresik a választ, hogy melyik árvaszúnyog – vagy kovamoszat – alfaj milyen gyakorisággal élt a tó környékén az egyes korokban, mi volt az arány 5000 éve, amikor a mainál is melegebb klíma uralkodott és mennyi volt belőlük a köztes, hidegebb időszakban. Ezeket az eredményeket pedig a mai klímával összevetve értelmezik. Megállapításuk szerint ma nagyon gyorsan változik a vizsgált fajok összetétele. Ilyen gyors klímaváltozáshoz a kutatás szerint egészen a jégkorszak végi nagy felolvadás idejéig kell visszamenni.
Ha egy felmelegedési periódusban a hideget kedvelő árvaszúnyogok száma lassan csökken, a melegkedvelő fajok pedig egyenletesen átveszik a helyüket, szinte észre sem vesszük: ugyanannyi röpköd a tó környékén, legfeljebb egy alig megkülönböztethető másik faj veszi át az uralmat
– magyarázza a közleményben Magyari Enikő.
Az utóbbi tízezer évben többször, így ma is a klímaváltozás sokszor hirtelen, drasztikus csökkenést okoz a vizsgált fajok egyedszámában. Ha a klíma gyorsan változik, akkor előfordul, hogy a fajok sokszínűsége hirtelen visszaesik, az ökoszisztéma összeomlik, és az új éghajlathoz jobban alkalmazkodó faj csak pár évtized után lakja be a tavat
– olvasható az összegzésben.
Ezen a ponton lehetetlen nem arra gondolni, hogy Földünk is egyfajta hatalmas kárpáti tó, és mi, emberek is úgy reagálhatunk a klíma gyors változására, mint apró élőlénytársaink a Fogaras hegyeiben
– figyelmeztetnek a kutatók. Ezek a tavi mikrokozmoszok, ha csak az elmúlt évtizedek változásait tekintjük, a kutatók szerint arra figyelmeztetnek, hogy a változás mértéke felgyorsult, olyan élőlényközösségek váltották egymást az elmúlt 30 évben, amelyek előtte 10 ezer évig nem voltak jelen. Ezek a változások pedig nehezen köthetők máshoz, mint az emberi tevékenységhez.
Ha az emberiséget tekintjük, akkor a tanulság az, hogy nem tudhatjuk pontosan, mikor következik be ez az összeomlás, de várható, és ebből nagy eséllyel az emberi faj sem tud kimaradni
– hangsúlyozzák a kutatók, hozzátéve, hogy a biológiai rendszerek viselkedése azt üzeni, hogy ezeknek van egy tűrési képességük, és ha ezt túllépjük, hirtelen összeomlás következik be. Ebből a rendszer már egy másik állapotban épül újjá, és ez sok faj lokális kihalásához vezet.
Forrás: MTI
bölcsbagoly
2020-01-02 at 17:57
bocsi, második mondat helyesen:
A holocén a két jeges/hűvös szakasz (stadiális) közt egy enyhét (interstadiális) jelent, aminek a 17-20.000 évéből ugyebár 12 már eltelt.
khm
2020-01-02 at 15:20
Erre,pont egy földtanilag FIATAL TAVAT raknak fel képnek.
Benedek Károly
2020-01-02 at 17:18
Olvasd el figyelmesebben.
bölcsbagoly
2020-01-02 at 17:53
Ezek a tavak a holocénban keletkeztek (ergo max.12.000 évesek). A holocén egy két jeges/hűvös szakasz (stadiális) egy enyhét (interstadiális) jelez, aminek a 17-20.000 évéből ugyebár 12 már eltelt. Látom, M.Enikő is beállt – remélem csak karrier kényszerből – a klímahisztizők közé, de nem kellene az időjárás változást összemosni az éghajlatváltozással. Ilyen interstadiálisok már többször is voltak az utolsó eljegesedés (Würm) 120.000 éve alatt, pedig az emberi hatás a 0-hoz konvergált akkoriban.
Ami meg az élővilág klímaváltozáshoz való alkalmazkodását illeti, nem ártana tudni, hogy ez az
alkalmazkodás = a genetikailag örökölt jellegek beilleszkedési lehetőségével. 10-12.000 éve az Európa örökjég mentes délebbi régióiból (így a Kárpát-medencéből is) északra vonuló rénszarvasok, mamutok, lemmingek, stb. pont azért hagyták el ezt a régiót, mert a genomjukban nem volt benne a magasabb hőmérséklet elviselhetősége s nem volt rá idő, hogy mutációk révén ez létrejöhessen és elterjedhessen. Az előző interstadiálisok idején nem volt összefüggő jégpajzs az 50 é. sz.- től északra fekvő területeken, tehát lehetett ingázni.
Summa summárum, még pár ezerr évig folytatódik ez a klímaoszcilláció, majd eljön az újabb hidegebb éghajlat tájainkra is (bár ez az elmúlt 120.000 évben csak a 800 m tszfm. on érvényesült teljes mértékben, az alacsonyabban fekvő vidékeken mindig jelen volt egy gazdag élővilág.
Ha nem hamisitanálk egyesek az adatokat a klimahiszti gazdasági érdekélben, akkor közismert lenne a tény, hogy nem a C§2 arányának a növekedése okozta mindig is a felmelegedést, hanem pont a más okokból történt felmelegedés hozta magával a magasabb CO2 tartalmat! Az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz – a vízgőz – ellen nem lehet médiahisztit kelteni, hiszen a felszíni vizek párolgását nem lehet az ember számlájára írni!
khm
2020-01-03 at 10:37
benedek!
“A Gyilkos-tó (románul: Lacul Roșu, régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében.”
Örülök,hogy segíthettem!
khm
2020-01-03 at 10:57
A képen ugyanis az a tó látható.
És az bizony,nem a Fogarasi havasok környékén van.