Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány 2024. június végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szerdán.
A tárca közleménye szerint a háború és az elhibázott szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben a kormány mindent megtesz a családok védelme és a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében.
A szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, és olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét
– hangsúlyozta a GFM. A közleményben kiemelték: 2023 az infláció letörésének, 2024 pedig a növekedés helyreállításának az éve. Az áremelkedés megfékezése érdekében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára a kormány – számos más eszköz mellett – 2023. június 1-től bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól 15 százalékra emelte, továbbá jelentősen bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét. A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében legalább 15 százalékra emelkedett. A kötelező akciózási szabályok továbbra is kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.
A kormány infláció elleni harca beérett: többek között a kötelező akciózás és az online árfigyelő eredményeképpen már októberben 9,9 százalékra csökkent az infláció, így a kormány korábban teljesítette vállalását. A célzott intézkedéseknek köszönhetően óriási árverseny alakult ki a boltok között, amelynek hatására az előző hónaphoz képest csökkent az élelmiszerek ára, ráadásul csúcspontjához képest már negyedére esett vissza az élelmiszerinfláció
– ismertette a GFM.
Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja. A kormány várakozása szerint az intézkedés hozzájárul, hogy a szankciós élelmiszerinfláció tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A növekvő kereslet, az emelkedő reálbérek pedig hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához
– közölte a tárca.
A gazdasági növekedés helyreállítását azonban jelentősen akadályozza a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is
– írta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Solaris
2023-11-23 at 08:15
A cikk lefordítva magyarra:
Nem várható a helyzet jobbra fordulása, ezért kérjük szépen a multikat, hogy a pofátlan árszint feletti árréstől tekintsenek el, persze csak ideiglenesen.
Orientál
2023-11-22 at 20:39
TalEle2023-11-22 at 19:57 Szerintem még a köztisztálkodási és takarítási háztartási egyéb szereknél is.
János
2023-11-22 at 20:08
Jó döntés és valóban érdemes lenne még néhány, kritikus területre kiterjeszteni. 👍👍👍
TalEle
2023-11-22 at 19:57
Nem csak az élelmiszerek esetében kellene a kötelező akciózással foglalkozni, hanem az építőanyagok esetében is! A Kormány dilettantizmusából vagy nemtörődömségéből, a becslések szerint, a „korábbi” CSOK-ra fordított száz milliárdok 20-25%-a az építőanyag kereskedőknél landolt – pl. a zömében német multiknál: OBI, Praktiker, Bauhaus, stb – „kapzsisági” inflációs felár formájában… Érdemes lenne, talán, a kereskedelem más területein, állítólag, sikerrel alkalmazott „árfigyelő” vagy „kötelező akciózás” rendszerét az építőanyagokra is adaptálni, a jövő évtől induló CSOK Plusz esetében is!