Az éghajlati aktivisták és a ravasz multinacionális cégek zöld fejlesztői folyamatosan árasztanak el minket olyan termékekkel, amelyekről állítják, hogy kedvezően hatnak a bolygónk környezeti állapotára. Ám ezek közül sok valójában jóval kevésbé környezetbarát termék, mint ahogy az a termékleírásban szerepel.
Cikkünk a zöld ipar álszent és hazug propagandáját mutatja be – miként hirdetik az igét az organikus evangélisták, és miért akarják a húsfogyasztást megtiltani?
Kétkerekű e-robogó
A legfrissebb példa pár napos, mivel az úgynevezett Environmental Research Letter közzétett egy tanulmányt, amely a hippik által kedvelt elektromos robogók környezeti hatását vizsgálja. Kiderült: a nyugati városokban – és már nemcsak ott – gombamód terjedő kétkerekű járművek több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint ha busszal, mopeddel vagy kerékpárral közlekednénk.
Eleve rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki a robogók vázának, motorjának és akkumulátorának legyártása, és ekkor még csak az első, apró lépést tette meg a karbonlábnyom. Továbbá a robogók napi üzemeltetése, töltése és karbantartása komoly szén-dioxid-kibocsátással jár. A gyártók szerint ezek az e-robogók használata minimális káros anyagot juttat a levegőbe, ám a tanulmány készítői bebizonyították, hogy ez az állítás egyszerűen nem igaz. Öröm az ürömben, hogy legalább a kibocsátás helyét áthelyezik ezzel a városokból az erőművek környékére.
Örökpalack
Nagy divat: a fiatalok imádják az újrafelhasználható palackok cipelését egész nap. Ez a környezettudatosság legújabb sznobériája, ám valójában egy jól kitalált üzleti fogás az egész. A palackok gyártása azonban sok környezeti mellékhatással jár, sokkal többe, mint az egyszerű műanyag üvegeké. Az alumínium előállítása rettentően energiaigényes, nem beszélve a bauxitbányászatról, amely pláne nem környezetbarát tevékenység.
Nem jobb a helyzet, ha a palack rozsdamentes acélból készül. Ehhez nagy mennyiségű vasérc és nikkel kibányászására van szükség, amely igen nagy erőforrásigényű tevékenység. Arról ne is beszéljünk, hogy a gyártók általában nem újrahasznosított vasércet használnak, holott ez a technológia régóta ismert.
A napelem rengeteg mérgező vegyületet tartalmaz
A napelemek manapság a tiszta energia szinonimái, kiválóan alkalmasak az otthonokban vízmelegítésre, illetve áramtermelésre. Ám a gyártásuk a méltányolhatónál jóval nagyobb környezetpusztítással jár. A paneleket 2000 fokon gyártják, amely hatalmas mennyiségű fosszilis tüzelőanyag elégetését igényli. Alapanyaguk olyan ritkaföldfémek, amelyből nagyon kevés van a világon, bányászatuk roppant bonyolult és energiaigényes. Mivel ritkák, ezért egy-egy bánya megszerzéséért szabályos háborúk folynak Afrikában. A napelemek élettartalmának végén szintén nagy kérdőjelek van, mivel ezeket az anyagokat nehéz újrahasznosítani. Legtöbbször be sem kerül az újrahasznosítandó szemetek közé: egyszerűen eldobják őket, ami erősen mérgezi a környezetet.
Az erdők kivágása
A papírzacskók használata elsőre környezetkímélőbbnek tűnhet, mint a műanyag társaiké. De csak elsőre! A valóságban a papír gyártása az erdők kivágását eredményezi. Holott éppen az erdők jelentik a Föld ökoszisztémájának alapját és óvják a bolygónk éghajlatát. A papírzacskó előállítása négyszer több energiát igényel, mint a műanyagé, és tartóssága is korlátozott. Hamar tönkremegy, és a vásárlók kidobják őket. A papír a hulladéklerakókban nem bomlik le, mivel ezeken a helyeken nincs elég fény és oxigén ehhez. Persze a papír valóban újrahasznosítható, ám ez a folyamat rengeteg energiát és káros vegyi anyagot igényel.
Ökológiai élelmiszerek ökológiai lábnyoma
Mi lehet jobb és finomabb, mint a bio termék, amelyet a természet törvényei alapján termesztenek? Sajnos azonban a valóság sokkal prózaibb, mint a biopropaganda által festett rózsás kép. Az elmúlt évtizedekben számos mítosz terjedt el az ökológiai élelmiszerek körül, és népszerűségük az egekben van. Az organikus evangélisták állandóan magasztalják ezeket az eljárásokat. Ám ezt cáfolja például a Nature-ban 2018 őszén közzétett tanulmány. Ebben az olvasható, hogy a hagyományos magas hozamú gazdaságok jobbak környezeti szempontból, mint a biofarmok, mivel hatékonyabbak és drasztikusan magasabb hozamokat eredményeznek. A tanulmány szerint a kevesebb földet használó, intenzívebb gazdálkodás jobb a környezet számára, mivel kevesebb vizet fogyaszt és kisebb talajveszteséget okoz.
A másik mítosz, hogy az ökológiai élelmiszerek táplálóbbak és egészségesebbek, mint a hagyományos eljárásokkal termesztett növények. Ezzel már tudományos tanulmányok hosszú sora foglalkozott, és még nem találtak erre az állításra bizonyítékot. Jelenleg semmi sem igazolja az ökológiai élelmiszerek pozitívabb hatását a szervezetre.
A húsevés megtiltása
Az indiai vallásokban gyökerező mánia, a húsevés megtagadása ma a környezetvédelmi ideológiák egyik alapköve lett. És nem fogják elhinni, miért: a szarvasmarhák miatt. Mert ezek az állatok az emésztés első fázisában rengeteg metánt is termelnek, amely az egyik legerősebb úgynevezett üvegházhatású gáz. Ha pedig így van, akkor be kell tiltani. De sokkal egyszerűbb, ha leszokunk a húsevésről.
Ez abban a dokumentumban olvasható, amelyet Zöld Új Megállapodásnak (Green New Deal) neveznek, és amit az Egyesült Államok kongresszusa elé terjesztettek. Ha hiszik, ha nem, 104 képviselő meg is szavazta. Na, ebben olyanok olvashatók, hogy az ipari termelést és a marhatenyésztést 2050-re meg kell szüntetni.
Mindent ellenőrizni akarnak
Ez a környezetvédelmi elit nemcsak azt akarja szabályozni, hogy miként utazik és melegíti otthonát az ember; azt is ellenőrizni akarják, hogy mit eszik. Nyisson meg egy tetszőleges mainstream magazint, kapcsolja be a televíziót, menjen fel egy ilyen híroldalra, és mit lát? Hát ilyeneket: „Táplálkozás rovarokkal, jó ez nekünk és a bolygónak?”, „Kevesebb gyermekkel az éghajlatváltozás ellen”, „Tiltsuk meg az autóközlekedést”. Ezek a tiltások valakiknek természetesen kiváló üzlet jelentenének. A húsevés megtiltása például az úgynevezett műhúsok előállítóinak, stb… Maradjunk annyiban: vigyázat, csalnak!
amarna
2019-09-12 at 13:03
PERSZE HOGY NEM—BELÜL VÉRVÖRÖS komcsilibsi—SAJNOS !!!!!!!
Balog Ferenc
2019-08-08 at 10:42
Ez nagyon gyenge cikk szakmai szempontból. Sok tévedés, elírás, levegőben lógó, nem alátámasztott állítás van benne. Sajnálom, a PS-től nem ezt szoktam meg.
Namond
2019-08-08 at 10:32
A fogyasztás orientált társadalom nem környezetkímélő; egyszer használatos, eldobandó, divat termékek a harisnya, borotva, villanyégő, barkács szerszám, cipő, ped palack, mobiltelefon, stb.
Ami meg a papírt illeti, hajdan a rongyszedők papíralapanyagot gyűjtöttek. A rongy (len, kender, pamut, selyem) alapú papír több száz évet is kibír, ha nem nedvesedik, gombásodik meg, nem kell erdőket kivágni hozzá. Sőt szalmából, bab szárból, mák kóróból is készülhet papír, talán még diólevélből is.
Hesslerezredes
2019-08-08 at 10:19
Ja és ez a hülye cikk is arra a mantrára épül, hogy a széndioxid a felelős mindenért! Varga Pisti! Tudod Te, hogy a CO2 összmennyisége mennyi a légkörben az egész bolygón??? Megmondom: 0,038% NULLA EGÉSZ NULLA HARMINCNYOLCEZRED SZÁZALÉK!!!!!!!!!!!!!!!!! És Te elhiszed, hogy ez az iszonyat-semmi kis mennyiség képes üvegházhatásra???? A felhőzet szó szerint 1 milliószor nagyobb klímaházhatású gáz (mármint a vízgőz), mint ez a szerencsétlen növénykaja, azaz a CO2. Ha 10x annyi CO2-t engednénk a levegőbe, az sem okozna semmi üvegházhatást – mert a növényzet mindet megkajálná!!!!!
sigula
2019-08-08 at 23:52
Most sem kajálja meg, sőt emelkedik (tehát kevesebbet kajál, mint ami keletkezik), de kétségtelen kicsi a koncentráció.
Hesslerezredes
2019-08-14 at 17:26
Persze, mert tartalékol holnapra is! :)))))))))))))))))))))))))))))))))))
Hesslerezredes
2019-08-08 at 09:24
Kérném szépen: ha egy ilyen témában ennyire sok tényezőt kell/ene megfontolni, egymással összemérni, a jövőbe előre látni, hát akkor a klímaváltozás fantomjánál mennyi mindent kéne tudni és felmérni???? Közgazdaság és nemzetgazdaság két antagonisztikus fogalom. A nemzetgazdász az, aki messzebb lát, mint a csak a folyó évi tervteljesítést elemző közgazda. A nemzetgazdász sem lát sokkal messzebbre, maximum 5 évre előre. Azt írják, hogy az acélpalack legyártása mennyire rohadt drága mulatság. De ba—átok meg: gyakorlatilag ÖRÖKÉLETŰ, pláne, ha rozsdamentes!!!!!! Ha még az ük-ük-ükunoka is tudja használni, akkor nem lehet, hogy mégis ez volt az occsóbb és környezetkímélőbb??? Ha valaki járt jól megépített klasszikus vályogházban,hát tudja, hogy az télen: meleg, nyáron, a legnagyobb kánikulában is: hűvös!! Most ötletelek: elbontjuk a panel-lakótelepeket, a panelok betonját felhasználjuk alapozásként, erre felhúzzuk a méter vastag falakból álló vályogházat (a jó alapozás miatt soha nem fog vizesedni, repedezni), arra méter vastag nádtetőt, vagy zsúpot, elhelyezni egy-két napelemet, napkollektort és megvan a földkerekség legkörnyezetkímélőbb épülete! Amúgy cikk egy hevenyészett, összedobált fércmunka, ennél többre számítok a PS-től.
Lala
2019-08-08 at 09:24
Az elektromos járművek széndioxid kibocsátás szempontjából a leginkább környezetszennyezők! Nappal használják, éjjel töltik. Éjjel Magyarországon a “megújuló” energiaforrások (ez is megérne egy misét) aránya nem éri el a megtermelt összes villamos energia 3%-át, zöldikéink az atomenergiát nem fogadják el, ezen felül maradnak a szenes, gázos erőművek, ők ebből töltenek. A folyamat (kazán-turbina-generátor-átviteli villamos hálózat-akkutöltő-akkumulátor-vegyes gerjesztésű egyenáramú motor) összesített hatásfoka ~ 20%. Diesel hatásfok~60%; benzinmotor hatásfok:~45%. Megállapítható, hogy azonos teljesítmény mellett a villanyjármű a benzinesnél 2,25-ször, a dieselnél 3-szor annyi szén-dioxidot bocsát ki!!! Jó, persze az erőmű máshol van, élek a saját telkemen, de a szomszéd telkére szemetelek! Ők a “zöldek”, gratula!!!
zsuzsa.kis
2019-08-08 at 07:48
Minden árucikk zsugorodik,(160 g-os joghurtok,duopakban csomagolt,hígított tisztítószerek) kivétel a könyvek,most már ott tartunk,hogy némelyik kiadvány 6 cm vastag hatalmas betűkkel nyomtatva, persze valahogy el kell adni a sok félresikerült irományt.Minimalizálni kellene az egyes termékek mennyiségét, mert így csak a csomagolóanyag szemét szaporodik!
bl
2019-08-08 at 08:35
A termékmarketing boszorkánykonyhái a maguk középkori módszereivel (mert ugye a szabad verseny mellett kell az egyéni fogyasztót “levadászni”) a rendszer egyik kritikus pontja. Nemcsak ökológiai szempontból. A kulturális hatása is “fenomenális”. Egy minden termék csomagolóanyagától megfosztott tér ma már furcsán üresnek hatna. Nem éreznénk jól magunkat benne.
Molnár József
2019-08-08 at 06:32
Már csak egy lépésre vagytok a megállapítástól, hogy ab földigiliszta a legnagyobb klimakártevő, merttúrkállásával megszakítja a gombafonalakat.
Sokan írnak sokféle tudományosnak tűnő tanulmányokat. A monsanto alkalmazásában álló magyar akadémikus pl arról, hogy milyen hasznos a génmanipuláció. Én már azt sem hiszem el, hogy most itt írok.
Ha a szél felkapja a szaharai homokot és ide fújja majd az eső lemossa, akkor hogyan történik a biotermelés? Sehol a környező 5-10ezer kilométeres körben nem permeteznek?
bl
2019-08-08 at 08:25
A Monsanto semmit nem bízott a véletlenre. A biogazdálkodás felé is elkötelezett volt.
Helga
2019-08-08 at 06:18
Nevezhetnénk a jelent a lobbizók korának. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tömérdek eset, állítás, amit megéltünk eddig és amiről naponta hallunk, olvasunk. Volt idő, amikor azt állították, hogy a zsír az ártalmas, most, mint kiderült nemis annyira ártalmas, sőt! Bíráljuk az esőerdők kivágását (joggal!), az viszont senkit(?) nem zavar, hogy nálunk pl. Szegeden a fákat azért formázzák jegenye fazonúra, mert a helyi biogázt előállító üzemnek kell a nyersanyag. Leépítettük a sertésállományunkat, sőt majdnem sikerül oly annyira angol hússertésre váltani, hogy az őshonos mangalica majdnem kiveszett. Most viszont mi magyarok alig jutunk hozzá, vagy csak nagyon drágán, mert külföldön az egyik legkeresettebb húsfajta. Ugyanis, mint kiderült: ez a zsíros dísznó nagyonis egészséges. S ha már a húsnál tartunk, miért is kellene a szarvasmarháinkat is megtízedelni? Mert kell a piac a “műhúsnak”! Kikiáltottuk, hogy a tej ártalmas, mert akad közöttünk olyan, aki
tejérzékeny. Ájátszottuk külföldiek kezére a cukorgyárainkat, majd végül be is zárták azokat, mondván: a cukor nem egészséges. Nem vitatom. De meglehet, hogy mindezt csak azért állítottuk, mert egyeseknek jó üzletnek bizonyult a nadcukor importálása. Ez persze már a múlté. De ha tényleg annyira egészségtelen a cukorfogyasztás, akkor miért lehet annyi cukros pancsot kapni a boltokban? És még sorolhatnám! Egyszer valaki azt kérdezte a körzeti orvosától, hogy akkor “ha ezt sem szabad, azt sem szabad enni, akkor mit lehet?”, mire az orvos: mindent lehet bátyám, csak mértéktartóan.
Namond
2019-08-08 at 00:29
Idézet a cikkből:
“A tanulmány szerint a kevesebb földet használó, intenzívebb gazdálkodás jobb a környezet számára, mivel kevesebb vizet fogyaszt és kisebb talajveszteséget okoz.”
Idézet Öntől:
“Annál a mondatnál, hogy több földhasználattal, és kevesebb vízhazsnálattal jár a hagyományos mezőgazdaság -mindegy, hogy jó-e, csak sok legyen belőle-, nem tudtam, hogy nevessek, vagy inkább sírjak.”
Egy kérdés:
A növényekkel szimbiózisban élő gombafonalak, milyen mélyre nyúlnak le, hogy kőzetrétegekből kioldják az ásványokat és a felszínre szállítsák?
Sanyi
2019-08-08 at 00:27
Kicsit átfogalmaznám és kiegészítgetném a cikket, de így is gondolatébresztő!
(A vashulladék beolvasztása csak erős túlzással nevezhető újrafelhasznált vasércnek.)
A hulladék jóleső kidobása a használat utá az szerintem szeméttermelés. Ha kevesebbet fogyasztunk, 3R és kesesebbet dobunk ki, akkor már ökofrendlik vagyunk.
Kérdés: Az autós áruházba járóknak ugye nem lenne gond a ládás ÜVEGvisszaváltás újra bevezetése? (Nézzünk utána melyik gyártói lobby illetve kormányzat segítette a megszüntetését?)
Hesslerezredes
2019-08-08 at 10:23
Sanyi! nem gondolkodsz összetetten: ha üveges sört vedelünk és autóval hozzuk-visszük, akkor 1. benzint égetünk, 2. mivel az üveg jó nehéz, hát a jobban leterhelt kocsi többet is fogyaszt! :)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))
anonymus
2019-08-08 at 16:28
Ezért van szükség minden faluban kis sörfőzdére és palackozóra, hűtőházra és vágóhídra, malomra és pékségre.
gyozo2018
2019-08-10 at 08:53
De ha amúgy is mégy bevásárolni, kb. egy-két hétre előre, akkor
az üvegvisszaváltással spóroltál is, meg öko is voltál, pógár. 🙂
Ha nem kérsz nejlon zacskókat, mert vászon szatyorba, ládákba pakolsz, akkor megint csak.
Telomér
2019-08-07 at 23:50
“ÖKOLÓGIAI ÉLELMISZEREK ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA”
Jézusom! Ilyen egy felületes trágya cikket a PSen… Aki szerint egy ökológiai gazdaság rosszabb, mint a hagyományos, az vagy felületes, vagy rosszindulatú. A biogazdálkodást lehet rosszul is csinálni, mint pl. a Sparos bio termékek esetében sokszor megfigyelhető a termék minőségén, de lehet nagyon jól is. Annál a mondatnál, hogy több földhasználattal, és kevesebb vízhazsnálattal jár a hagyományos mezőgazdaság -mindegy, hogy jó-e, csak sok legyen belőle-, nem tudtam, hogy nevessek, vagy inkább sírjak. A jó biogazdaságban nő a humuszréteg, nem fogy, mivel a növények megkötik a szenet, és a velük szimbiozisban élő gombafonalak a mélyebben lévő kőzetrétegekből kioldják az ásványokat és a felszínre szállítják. Ráadásul a nagyobb biodiverzitású területek a környezetükben lévő növény- és állatvilágra is jó hatással vannak, akár egy kellemesebb mikroklímát is teremtve.
Akit érdekel a téma, annak javaslom Kökény Attila talajdoktor (nem az énekes) videóit a youtubeon.
Akit pedig nem, az egye továbbra is az ipari hulladékot, és szidhatja a Fideszt, hogy miért nem jó az egészségügy, amibe bármennyi pénzt öl az ország, egyre csak termeli a betegeket.
Namond
2019-08-08 at 00:30
Idézet a cikkből:
“A tanulmány szerint a kevesebb földet használó, intenzívebb gazdálkodás jobb a környezet számára, mivel kevesebb vizet fogyaszt és kisebb talajveszteséget okoz.”
Idézet Öntől:
“Annál a mondatnál, hogy több földhasználattal, és kevesebb vízhazsnálattal jár a hagyományos mezőgazdaság -mindegy, hogy jó-e, csak sok legyen belőle-, nem tudtam, hogy nevessek, vagy inkább sírjak.”
Egy kérdés:
A növényekkel szimbiózisban élő gombafonalak, milyen mélyre nyúlnak le, hogy kőzetrétegekből kioldják az ásványokat és a felszínre szállítsák?
Namond
2019-08-07 at 22:38
Ha a gyártóknak illetve a terjesztőknek termékeik, csomagolóanyagaik éves mennyiségének és anyagának megfelelő hulladékot kellene átvenniük újra feldolgozásra, hogy hatna az a környezetre és a termék minőségére, élettartamára?
Lócz József
2019-08-07 at 21:29
Èn zöld liberálisokat etetnèm műhússal ès rovarokkal.Főleg csótányokkal ès csótánynèkkel.Dèlvidèki.
bl
2019-08-07 at 20:39
Egy trükköt írok én is.
Magyarországon szénbányákat zártak be azért a szocialista kormányok alatt, hogy a szénbányákhoz tartozó hőerőműveket fával üzemeltessék tovább. Mert az bio és nagyobb az átvételi ára.
Mellékhatások:
1. Néhány ezer ember munkanélkülivé vált.
2. A bányákat gondozás nélkül elöntötte a víz, újranyitásuk lehetetlen.
3. 100-150 éves erdőket taroltak le, hogy fűtsenek vele.
4. Jó buli volt az illegális fakitermelés is.
5. A lehető legnagyobb jövedelemprés után fejlesztés és jövőkép nélkül a hőerőműveket is bezárták 2010 körül.
Innen szeretnék gratulálni a szénbányák és hőerőművek privatizációjához! Természetesen minden törvényes volt és legfőképpen BIO!
bl
2019-08-07 at 21:15
Rúgjunk egyet bele a liberalizmusba is:
Néhány jószándékú ember 1-2 bányát megpróbált újranyitni. Jellemzően olyan fiatalokat vettek fel, akinek a szülei a bányában dolgoztak. Rövid működés után a bányákat bezárták.
Az ok: a fiatalok nem voltak pszichésen alkalmasak arra, hogy bányászokká váljanak. Nem tudtak egymásra vigyázni, nem tudták mi az a bányászbecsület. Mert felnőttek a nagy liberáléban, az önzésben, a nemtörődömségben, nem tanította őket meg senki semmire. A szülők meg sírtak. Joggal.
Molnár József
2019-08-07 at 19:52
A szélkerekekkel az a helyzet. hogy amikor változik az uralkodó szélirány akkor az úgy történik, hogy estére megáll a szél, majd másnap délután futnak fel ezek a szélerőművek arra a fordulatra, hogy áramot tudjanak termelni.
Ikervárnál van telepítve 17 db ilyen. Ott jártam el másfél évig és láttam. Az időjárási frontok általában nyugat felől jönnek. Néha azonban dél felől. Amikor a meteorológia ilyen változást jelentett be akkor mindig előbb megálltak a szélkerekek, majd másnap eleinte össze-vissza sebességgel forogtak (amikor benne van a rendszerben akkor mindegyik ugyanazzal a sebességgel forog), csak késő délután érték el ezt a forgást.
H. Zsuzsanna
2019-08-08 at 06:35
Ikervár határában túl közel építette meg a faluhoz a spanyol cég a szélkerekeit. Így nyilván olcsóbb volt (rövidebb utak, szállítás stb). Időnként hallani a rotáció zaját, zavarja az állatvilágot. Évek óta elszaporodtak a rágcsálók a faluban, sokan összefüggésbe hozzák ezt a jelenséget a ragadozó madarak eltűnésével, ami egyértelműen a szélpark rovására írható. Nem csak az elhasználódott napelemek sorsa kérdéses, hanem a szélkerekeké is.Sokba kerülne ugyanis elbontani őket.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-08 at 10:10
A szélerőművek generátorának gyártásához rendkívül nagy mennyiségben szükségesek olyan ritka földfémek (neodímium és/vagy szamárium), amelyeknek kevés gazdaságos lelőhelye van, főleg Kínában, ahol megyényi-kisebb országnyi területeket tettek már holdbéli pusztasággá a nyíltszíni bányák, ugyanis a legdúsabb érceik is nagyon kis koncentrációban tartalmazzák, ezért sok ércet kell kibányászni, és költséges, energiaigényes úton, veszélyes vegyianyagok segítségével feldolgozni. Lehet, hogy nekünk itt nem fáj, hogy távoli országokban a mérgező nehézfémekkel szennyezett elhasznált sósavas szennyvizeket valakik kiengedik a feldolgozó üzemekből a sivatagba, de az is Földanyát károsítja. Ilyesmikről hallgatnak a zöldek.
Theo
2019-08-09 at 10:36
Es legutolso sorban:
irto rondak, elcsufitanak minden tajat.
Molnár József
2019-08-07 at 19:43
Megnézném ezeknek a nagyon zöldeknek a telefonjait.
Volt ugyebár a vezetékes telefon
Utána jött a mobil telefon.
Most megint vezetékes a telefon, csak most az elektromos hálózathoz.
A mobiltelefon egy feltöltéssel 3-6 napig működik.
Az okos telefont meg naponta kell tölteni (lehet, hogy új korában még nem, de egy év után biztosan).
Ezt a kérdést tegyétek fel ezeknek a ződeknek.
zolatiguszti
2019-08-07 at 19:28
Ezt hívták falunak valamikor
Pálmimi85
2019-08-07 at 18:32
Én még azt tanultam, hogy az energia nem vész el, csak átalakul. Ha van kevesebb energiát fogyasztó termék, akkor megnövekszik annak a terméknek az előállítására fordított költség, és ismét ott tartunk, mint a mádi izraelita (nagyon régi mondás!), a suska ugyanannyi, csak a leosztás változott. A napelem tényleg “Környezetbarát”, ha nem beszélünk annak előállítási költségéről, illetve a háttérben működő hagyományos áramterelésről, ami nem állítható le, hiszen a tudatos zöld törpének akkor kell villany, ha három hete nem sütött a nap. A csúcs azért Merkelisztán, ahol leállították az atomerőműveket, mert az nem pc, és helyette szénerőművek termeik az áramot illetve “hozzák” Macronisztánbók, ahol is közel minden áramtermelő atomenergiával működik. Gyönyörű! És azt már vizsgálták “todományosan”, hogy a szélkerekek százai mennyire befolyásolják a régi jó (szél, majd víz)áramlatokat, ami miatt pl. Angliában a téli fűtést kiváltotta a Golf áramlat. Egy-egy szélkerék nem befolyásol semmit, de ahol négyzet kilométereket borít be a szélkerék erdő, ott esetleg el lehet ezen is gondolkodni…
fürgerókalábak
2019-08-07 at 18:13
Alex Jones már az Endgame c. filmjében is azt állította hogy az éghajlatváltozásra és a környezetkímélésre hivatkozva fogják zsarnokság alá hajtani az emberiséget (vagy jelentős részét).
fürgerókalábak
2019-08-07 at 18:07
Tegyük hozzá hogy a lítium bányászat sem a környezetkíméléséről híres. Hasonlóan a kanadai olajhomok kitermeléséhez.
bl
2019-08-07 at 20:25
A lítium tartalmú gyógyszereket pszichés betegeknek adják.
Zia
2019-08-07 at 18:06
Varga Pista!Arról az újrahasznosított vasércről lehetne egy kicsit bővebben?☺☺☺
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-08 at 09:59
Remélem csak elírás történt, és újrahasznosított vashulladékra gondolt. Ámbár az acélgyártásban az ócskavasnak rendkívül nagy szerepe van ma is, nem tudom, egyáltalán lehet-e még fokozni.
Naprózsa
2019-08-07 at 17:47
Bár tényleg kényelmes a mai világunk, de a fiataloknak elárulhatjuk, régen is éltek emberek, s bár többet dolgoztak, ezért nem értek rá a környezetet védeni, mégis környezetudatosabban éltünk: A neylonzacskót hírből se ismertük, de mindenkinek volt egy cekkere vagy kosara és azzal mentünk vásárolni. A tejet üvegben vettük és legközelebb becseréltük. Jött a szódás, és becseréltük a pár filléres tele üvegre, vagy szifonnal gyártottuk otthon. Ahol volt kert, semmilyen zöldhulladék nem került szemétbe, viszont a komposztgödör betemetve maga volt a trágyázás és ástunk új gödröt. Az avart nem gyűlöltük, a füvet se kényszeresen nyírtuk. Összecsukható poharat hordtunk a táskánkban nem kellett pár deci vízért kidobnunk egy poharat. A pelenkát mostuk, vasaltuk, s így is felnőttek a gyerekek, nem kellett egész erdőket kivágni miattuk. Kutya-macska azt ette amit mi, vagy a maradékot, esetleg fogott a cicus egeret és nem fintorgott, hogy “Kikérem magamnak, én macskatáphoz szoktam, ez szőrös, fújj!”
Talán itt kéne kezdeni.
zolatiguszti
2019-08-07 at 19:32
Többet dolgoztak???
Mi volt az 1848-as szabadságharc egyik célja? A Jobbágyfelszabadítás.Hogy hogyan élt egy jobbágy 1848 előtt , el lehet olvasni Petőfi A Puszta télen verséből.
4 hónapig csak totyogtak motyogtak reggeltől estig.Kaja a spejzban, állatnak a takarmányt berakni, kitrágyázni almozni, fejni, tojást beszedni, enni adni a kutyának családnak.Tüzelőt vágni, szerszámot javítani tavaszra meg ruhát készíteni.
Mutasson már egy munkahelyet ma ahol 4 hónap tengés lengés van! Ja és a kor színvonalán egy család megélt egy keresőből az asszony meg is sértődött volna ha azt mondják neki menjen el doglozni.Na ma csinálja meg!
bl
2019-08-07 at 20:22
Nem volt elég hatékony, azért kellett a kapitalizmus. Meg azért, ha nem vagy elég erős-gazdag-stb akkor letaposnak a nagyobbak. Mert ugye a felebaráti szeretet Machiavellinél nem jáccik.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-08 at 09:57
Pedig többet dolgoztak. Vegetációs időben általában reggel 5-kor keltek, ellátták az állatokat, aztán ki a földekre szántani, vetni, kapálni, szénát forgatni, hazaszállítani, aratni stb. alkonyatig. Igaz, jó időben ebéd után talán szunyókáltak a fák árnyékában egy órácskát. Télen pedig az állatokat ellátni se semmi. Mivel nem volt premix és koncentrátum, a moslékot megfőzni, tököt szecskázni, trágyát kihordani, fejni, töméntelen vizet itatáshoz felhúzni, teheneket, lovakat levakarózni, szerszámokat javítani, fát vágni, gazdasági épületeket karbantartani. Ezek nyilván nem voltak túl hatékonyak mai szemmel, de többségük rendkívül kemény munkát jelentett. Nem volt könnyebb kezdetleges eszközökkel egy kapanyelet megmunkálni, mint ma elektromos targoncával a műhelybe vinni a faanyagot, gépekkel darabolni, esztergálni és simára munkálni. Nem volt köönnyebb a disznót leszúrni, feldolgozni, tartósítani, mint ma vágóhídon dolgozni. Persze, ez nem volt túl hatékony, de ezeket kevés munkának csak az nevezi, az nem próbálta. De érdekes módon csak néhány idealista vágyik hagyományos kisgazdálkodói életre. Még a munkát megkönnyítő számtalan gép és berendezés mellett sem.
Hesslerezredes
2019-08-08 at 10:40
Guszti, általában kedvelem a hozzászólásaidat, de itt most alaposan melléfogtál: a parasztember ma sem, de régen még kevésbé állt le télen. Állandó teendők voltak az állatok etetése-itatása, almozása, egy-egy leölése, feldolgozása, eszközök készítése és javítása, tüzeléshez favágás/feldolgozás – nem sorolom. Dologidőben – tavasztól-késő őszig – pedig hajnaltól napestig ment megállás nélkül a meló. Annyit dolgoztak, hogy belegebedtek.
Mon3
2019-08-08 at 17:28
Mindenki ismeri a felvilágosult komcsi történelem oktatásból a sötét, kegyetlen középkor kifejezést. Oktatták a hirhedt “tized” kifejezést. Ez azt jelentette, hogy a termény 10 %-át kellett beszolgáltatni. Apropó, most mennyit adózunk (jövedelem adó, ÁFA, nyugdíj, EHO, útdíj, stb.)???
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-08 at 18:41
Ez volt a tized, ha már visszamegyünk a középkorba. És volt,amikor nem a terményt kellett beszolgáltatni, hanem az annak megfelelő pénzt, akár el tudta adni a jobbágy a terményt, akár nem. De ez még a dolog kisebbik része. A termény újabb 10%-át az egyház számára kellett beszolgáltatni. Ez volt a híres kilenced, amely a földesúri egytized után megmaradt kilenctized kilenced része, vagyis a teljes termés újabb egytizede volt. No ez már 20%. De most jön a java. Ott volt még a robot, az ingyenmunka kötelezettsége. És mondjuk Ön a szívéhez kapott volna, amikor peregni kezdett már a gabonája a hőségtől, azonnal le kellett volna aratni, erre fel azonnal berendelték a földesúr gabonáját aratni, nehogy már az övében legyen szemveszteség.
Nézzük_magát_a_dolgot
2019-08-08 at 18:55
Mon3 érvelése más szempontból sem állja meg a helyét. A nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék lényegét tekintve nem adó, hanem olyan szolgáltatást kap érte, aminek a hírét sem hallották a középkorban. Az öreg nem kapott nyugdíjat, ha szerencséje volt, a család eltartotta. Ha beteg lett, fizette az orvost, vagy kinyúlt. Lehet, hogy akkor nem volt útdíj, de ha bement avárosba eladni a terményét, a városkapuban kíméletlenül levonták a vámot. Ha az út keresztül vezetett a földesúr földjén, annak is vámot fizetett. És még lehetett ezt fokozni. Beszállásolt katonák eltartása, stb.
Most gondoljuk végig 1514-et. Dózsa vezetésével a hazaszerető és vallásáért elkötelezett tömegek keresztes hadjáratot szerveztek a török ellen. A dolog ott siklott ki, hogy nyár lévén, a földesuraknak nem maradt, aki robotoljon, mert az életerős emberek bevonultak. Ekkor az otthon maradt családtagokat kezdték sanyargatni, kínozni, megölni, hogy hazakényszerítsék a bavonultakat. Ekkor szakadt el a cérna Dózsánál és az Ő népénél. Gondolja meg, Hazánk sorsa másként alakult volna, ha ez a sereg csapást mérhetett volna a törökre, illetve, ha nem következik be a lázadás után az esztelen bosszúállás, Tomori serege sokszorosan nagyobb lett volna ezekkel a 12 évvel Mohács előtt már tűzkeresztségen átesett önkéntes tízezrekkel.Taulni, gondolkozni, tanulságot levonni sohasem árt.
Benedek Károly
2019-08-10 at 08:41
“4 hónapig csak totyogtak motyogtak reggeltől estig.”
Megáll az ember esze!
Micsoda marhaság ez?!
Minden évszakban keményen dolgoztak, csak minden évszaknak
megvolt a maga feladata.
“Tengjél-lengjél” te úgy, ahogy a parasztság “tengett-lengett”!
Óriási veszélyt hordoz magában a félműveltség.
Jót akarsz, aztán nagyobb baromságot írsz, mint egy belpesti liberálnyik.
sziporka
2019-08-07 at 17:31
Melegeket hűtsék le klímaváltozás megakadályozható .
Benedek Károly
2019-08-10 at 08:37
A meleg Kaka Kula gyártása mennyi gázhatást vált ki a légkörben?
Nem váltható vissza a speciális üvegük sem.
andras
2019-08-14 at 08:10
AZ egész visszaváltos rendszer megváltoztatása bün volt– nem hiba.
Még a 720 ml es beföttes üvegeket, és a pezsgös üvegeket is vissza lehetett váltani.
Nem gondolom azt hogy ma — föként városon ezeket bárki hasznosítja(olyan számban ahogy esetleg fogy belöle) ha vesz ilyen terméket.
A másik szerintem Ami összefügg ezzel a problémával is : A pénz.
Osztrák joghurt nálunk is kapható müanyagban is, üvegben is.
Ha a visszacsatolás müködik akkor egyértelmü: Sok a szemét.
A fogyasztás mennyisége mellett a blödségek sora vezet ehhez.
Néhányat AZ elöttem írók már említettek.
A tejet falun kannában vették, ami ott müködött.
Kenyérböl nem volt elöre csomagolt és nylont akkor senki nem használt ilyen célra.
Julianna
2019-08-07 at 17:04
Minden szava igaz ennek a ciknek. Az ugynevezett BIO àruknak csak az àra bio nagyon dràga. Ùjrahasznositàs semmi màs csak az emberek hülyitése.
kanabe andras
2019-08-07 at 16:48
Van olyan hogy az arany csak szarany,ez a bagázs dettó!
POROSZLAI RÓBERT
2019-08-17 at 22:49
és lófing is környezetszennyező…