A DNA nem elszabadult hajóágyú, de a látványos letartóztatásoknak Strassburg lesz a vége – hangsúlyozta a román korrupcióellenes szakember a témában tartott előadáson Tusványoson. A kerekasztal beszélgetésen az is kiderült, a korrupció balkáni hagyomány, és a politikusok magukat védik a társadalom ügyeinek képviselete helyett.
SUSÁNSZKY MÁTYAS – PestiSrácok.hu
A korrupcióellenes ügyek kerültek terítékre a „Nagytakarítás” című pódiumbeszélgetésen Tusványoson. A beszélgetésen Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke mellett részt vett Codru Vrabie közigazgatási szakértő, a román politikai korrupció egyik legjelenősebb kutatója. Csinta Samu az Erélyi Napló főszerkesztője először arról kérdezte a szakértőt, hogyan jellemezhető a Román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenysége, ha a sajtóban megjelenő, gyakran ellentétes információáradattól függetlenítjük magunkat.
A DNA nem elszabadult hajóágyú
Vrabie a kérdésre válaszolva elmondta, a Világbankkal megkötött szerződés értelmében Románia kötelezettséget vállalt a korrupció felszámolására, a 2000-ben megkezdődött folyamat jelen pillanatban a negyedik stratégiai fejezetnél tart. Ez a reform tizennyolc éve az egyetlen, amely folyamatos társadalmi támogatást élvez. A korrupcióellenes küzdelem folyamatában megerősítették a kiróható bűnügyi szankciókat, és az ügyészség hatalmi körét, valamint létrehozták az Országos Integritási Ügynökséget. Laura Codruta Koves az új román Btk életbelépését követően külön oktatási modul keretében tájékoztatta az ügyészeket és a rendőröket a törvényi változás adta lehetőségekről. Ennek köszönhető, hogy 2014-től megszaporodtak az eljárások, és a korábban halomban álló korrupciós ügyekben gyorsabban tudott eljárni az ügyészség és a rendőrség.
A román szakértő szerint hibás az a feltételezés, hogy a DNA munkája és az egyre szaporodó letartóztatások politikai megrendelésre készültek volna, és összefüggés lenne Basescu elnök korábbi választási kampányával. A valóságban a korrupciós ügyek felgöngyölítése a választások után is hasonló intenzitással folytatódott tovább, és ez a 2014-es új román Btk bevezetésének köszönhető. A Peter Frank angol korrupciós szakértő blogján megjelent tanulmány szerint az általa vizsgált román politikai pártok és politikusok közel azonos arányban kerültek korrupciós botrányba, nincs tehát részrehajlás.
A letartóztatási cirkusznak Stassburg lesz a vége
A titkosszolgálati kapcsolatokat firtató kérdésre Vrabie úgy reagált, röviden válaszolva a titkosszolgálatok nem vesznek részt a DNA munkájában. Bővebben kifejtve azt mondta, nem biztos, hogy a titkosszolgálatok nem vesznek részt a DNA munkájában. Az ide vonatkozó, magától Laura Codruta Kovesi-től származó információk szerint a titkosszolgálatok az ügyek tizenöt százalékában szolgáltatnak információkat.
A szakértő kifejtette, hogy mindenkire vonatkozik a törvény, aki „fütyült a templomban”, legyen az magyar vagy román képviselő. Ettől függetlenül a látványos letartóztatások teljesen természetes módon verik ki a biztosítékot a közéletben. Egyes politikusok, ha ártatlanságuk bebizonyosodik, akár még hasznot is húzhatnak az ügyből, hiszen mártírként tüntethetik föl magukat. A társadalom számára azonban ijesztő, hogy ha egy politikust egyik pillanatról a másikra fekete csuklyás kommandósok visznek el bilincsbe verve, akkor ez bárki mással is megtörténhet. Vrabie szerint nem lenne meglepő, ha a közeljövőben valaki a Strassburgi Emberjogi Bírósághoz fordulna az ügyben.
A korrupció balkáni hagyomány – árt a gazdaságnak
Zatykó szerint a gazdaság élénkítése és a korrupció ellenes harc szoros összefüggésben áll egymással. A korrupciónak Romániában sokkal hosszabb története van mint a DNA-nak, hiszen közismert és a társadalom számára is elfogadottá vált, hogy szilvapálinkával minden kisebb problémát el lehet intézni. A korrupció balkáni hagyomány. A befektetési hajlandóságot viszont jelentős mértékben gátolja, ráadásul a külföldi cégek nem szeretnek azonnal egy korrupciós háló csapdájába kerülni. Románia éppen rossz híre miatt nem került fölvételre a schengeni államok sorába, a külföldi cégek beszállítói több órát kényszerülnek várakozni a határon, emiatt nem vonzó az ország a befektetők számára. Ha nincs befektetés, nincs munkahely és jön az elvándorlás. Ilyen értelemben a megélhetési gondokkal is összefügg a korrupció.
Az alelnök politikusként is üdvözölte a DNA korrupció elleni törekvéseit és eredményeit, szerinte az ügyészség nem politikai bunkósbot, hiszen azonnal elveszítené a presztízsét, ha ezt a vádat rá lehetne bizonyítani. A politikus szerint erőszakszervezetnek sem lehet nevezni, e tekintetben egyes sajtóorgánumok érdekvezérelt félretájékoztatásait kellene vizsgálni.
A pártok magukat védik, nem a társadalmat
Újságírói kérdésre Zatykó kifejtette, hogy a korrupt politikai és gazdasági elitnek is az az érdeke, hogy a törvények átláthatatlanok, zavarosak maradjanak. Erőteljes politikai nyomás nehezedik a korrupcióellenes hivatalokra, rendszeresen törvényi erővel próbálják a hatásköröket megnyirbálni. Ebben sajnos egyes RMDSZ-es képviselők is részt vettek. A képviselő szerint ezért nagyon fontos a civil kontroll, de a társadalomban is érezhető az egyre erősödő politikus- és pártellenesség. Kelet-Európára jellemző, hogy az egyes pártok gyanús, feltehetően korrupcióból származó pénzekhez is hozzájutnak, ezért ezeknek a pártoknak nem érdeke, a törvényi szabályozások rendbetétele. A magyar politikus szerint mára előállt az a helyzet, hogy a pártok jobban védik önmagukat, mint azt a társadalmat, amelynek képviseletére fölesküdtek. Emiatt sem szabad feltétlenül felülni a politikusok által gerjesztett érzelmeknek a korrupciós ügyek kapcsán. Ők arra esküdtek föl, hogy a tisztességet képviselik, és ha nem viselik el a nyilvánosságot, le kell mondaniuk.
A címlapon a szerző felvétele látható
Facebook
Twitter
YouTube
RSS