Pesti Srácok

A középosztálybeli életek nem számítanak!

A középosztálybeli életek nem számítanak!

Az átlag amerikai teljesen elfelejtette, hogy mitől működik a társadalma. A hatvanas évek óta szinte minden olyan társadalmi szabály eltűnt, amely naggyá tette Amerikát. Nem véletlen, hogy leginkább a fekete és kisebb részben a latin ajkú kisebbséggel van baj, mert a később (a 4.-5. generációs kínaiak is) bevándorolt ázsiaiak még őrzik annak a zárt társadalomnak a szabályait, amelyből jöttek. A „haladók” teljesen félreértik a helyzetet, amelynek előidézői és hitük szerint haszonélvezői. Amerika nem a Nyílt Társadalom felé halad, hanem a társadalomnélküliség felé. Ezek rendőrségellenes és rend ellenes tüntetések, semmi közük a rasszizmushoz!

Amerikát a fehér középosztály és az ahhoz asszimilálódott feketék, hispánok, ázsiaiak, stb. működtetik. A tüntetők, akik nem kis részben a középosztály renegátjai és nem mellesleg a középosztálybeli lét haszonélvezői, nem a rendőrség vagy Trump ellen tüntetnek, hanem valójában az általános rendezettség ellen. Az USA a liberálisok szerint éppen átlépni készül a liberális Nirvánába. Valójában persze a teljes káosz és összeomlás következik, ha a trend folytatódik. A középosztály ugyanis a legnagyobb haszonélvezője a rendnek, neki van normális élete, az ő helyzete romlik, ha gazdasági válság van, neki van veszteni valója. A középosztályt szokták csoportként (jelzálog piaci mahinációkkal például, mint nálunk a devizahitellel) kirabolni a gazdagok és a bankok, és a középosztály az áldozata a szervezett bűnözésnek, a rablásoknak, a betöréseknek és az ő gyerekei célpontjai a drogkereskedelemnek, és a kereskedelmi és közösségi médiának. A gettósodás az ő kertvárosait és kisvárosait fenyegeti. A középosztály a fő áldozata az utcai erőszaknak, mert ő az aki védtelen, aki nem tudja és nem is akarja megvédeni magát, hiszen azt a rendőrségtől várja el. Azt próbálják elhitetni az amerikaiakkal, hogy a középosztály a kivételezett helyzetének és nem a munkájának és a fegyelmezettségének köszönheti viszonylagos jólétét és biztonságát. És az egyenlőség nevében mindkettőt el akarják venni tőle.

Az elmúlt hatvan évben számtalan kisebb-nagyobb zavargás, lázadás tört már ki az USA-ban, szinte mindig a fekete, esetleg a spanyolajkú lakossággal kapcsolatos események miatt. Ennek oka az elmúlt 30 évben egyre ritkábban volt valódi rendőri túlkapás. Elég csak a teljes videóanyagokat megnézni, elfogultság nélkül, hogy az ember egyből lássa, a felkapott esetekben mindig komoly szerepet játszott a későbbi áldozat viselkedése, provokációja. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai rendőrök jelentős része állandó fenyegetettségben és fegyveres emberekkel zsúfolt környezetben dolgozik, ahol az erőszak kultúrája az uralkodó és, ahol „menő” ellenállni a rendőröknek. Folyamatosan provokálják, támadják, megalázzák őket. Minden megmozdulásukat, intézkedésüket több irányból filmezik. Olyan emberek ítélik meg őket, akik soha életükben nem próbáltak meg fizikailag kontrollálni egy olyan helyzetet, amelyben egy bedrogozott, amúgy is nagy fizikai erővel, jelentős testsúly- és izomtöbblettel rendelkező, együttműködni nem akaró bűnöző pacifikálása a cél.

A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők a washingtoni Fehér Ház közelében 2020. június 4-én. MTI/AP/Evan Vucci
PestiSracok facebook image

Amerikában az elmúlt évtizedekben először divat, majd trend, mostanra pedig már törvény lett a bűnözők oldalára állni és nem a rendőrségére. A szövetségi hatóságok is vadásznak az utcán szolgálatot teljesítő rendőrökre, a „frontkatonákra”. Rajtuk mindent számon kérnek, miközben egyes bűnözői csoportok, elkövetői típusok és bűncselekmény fajták menlevelet kapnak a liberálisoktól, a sajtótól és az amerikai közhangulatot alapvetően befolyásoló celebvilágtól.

Az amerikai baloldal szerint a rendőrség, mint szervezet a „strukturális elnyomás” eszköze, sőt a most kirobbant zavargások irányítói és hangadói szerint nem is eszköze, hanem megtestesítője és haszonélvezője a rendőrség és az egyes rendőr is maga az „elnyomó”. A liberálisok annyira ostobák ott is, hogy képtelenek észrevenni, a rendőrség milyen szerepet játszik a mindennapi életük kényes egyensúlyának fenntartásában.

Több városban fontolgatják a rendőrség megszüntetését vagy kampányolnak ilyesmivel vagy ilyesmiért, van olyan nagyváros, ahol 250 millió dollárt csoportosítanak át a rendőrség költségvetéséből „feketéket felzárkóztató és antidiszkriminációs programok támogatására”. Minneapolisban tényleg fel is oszlatják a rendőrséget. A rendőröket, még csak nem is a rendőrséget, kollektíve büntetik egy olyan rendőrségi intézkedés miatt, amely ugyan tragikus véget ért, de az ottani körülmények között általános és megszokott módon történt. A hiszti nemcsak az eredeti ügy konkrét kivizsgálását lehetetleníti el, hanem az általános következtetések levonását is.

Ha egy társadalom fellázad a rendőrsége ellen, akkor európai és konzervatív ésszel azt gondolhatjuk, hogy a hatalom ellen lázad fel. Amerikában azonban nem a hatalom ellen, hanem tulajdonképpen a már hatalmon lévő ideológiai politikai elit mellett lázad fel a tömeg, azért, mert a rendőrség, már önmagában a létezése is, a liberális logika szerint korlátozza a „szabadságot”.

Az amerikai liberálisok szerint George Floydnak joga volt bűnözőnek lenni, az alapvető, egyébként mindenre kiterjedő emberi jogai erősebbek, mint bármilyen rendfenntartási vagy korlátozási igénye az emberek közösségének. A társadalomnak egyszerűen nem volt joga szerintük korlátozni és számonkérni Floydot. A liberálisok „logikája” szerint Floyd halála (még részben sem) nem a saját cselekedeteiből, a bűnöző életmódjából, a drogozásból következett, nem is abból, hogy ellenállt, hanem abból, hogy egyáltalán megpróbálták letartóztatni.

Szerintük a rendőrségnek, tértől, időtől, körülményektől, illetve a gyanúsított viselkedéstől függetlenül, mindig úgy kell eljárnia, hogy statisztikailag se legyen benne a rendőri intézkedésben a bűnöző alapvető emberi jogainak korlátozása. Ha egyáltalán szabad eljárniuk, és ha egyáltalán szükség van rendőrségre egy ilyen „szabad” társadalomban. Érdekes kérdés az is, hogy vajon mi lesz utána? Melyik szabadcsapat, bűnbanda lép majd a helyére?

Amerika ma csak arra koncentrál, hogy a bűnözők jogai ne sérüljenek, viszont Floyd korábbi áldozatai (védtelen nők általában), továbbá a kirobbantott erőszakhullám áldozatai teljesen lényegtelenek, legyenek akár feketék, más kisebbségiek és természetesen teljesen ártatlanok. A fehérek meg egyáltalán nem is számítanak. Vagyis a középosztály nem számít, amelyik végül is a munkájával fenntartja és eltartja ezt az egészet. Osztályharc ez a javából, a kommunisták se csinálnák másként. És Amerika, a szólásszabadság állítólagos hazája, a véleményszabadság példátlan korlátozásával is reagál, már egy rossz mondatért is elveszítheti az állását egy újságíró. És persze a tüntetések erőszakosságát dokumentáló fotók és videók először a mainstream médiából tűnnek el a frekventáltabb helyekről, majd a közösségiből is.

A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozó tüntetők felgyújtotta rendőrautó a georgiai Atlantában 2020. május 29-én. MTI/AP/Atlanta Journal-Constitution/Alyssa Pointer

Ezek a tüntetések csak felhasználják a rasszizmus fogalmát, de nem az ellen szólnak, hanem céljuk pont a rasszizmus szítása, hogy az eszkalálódó helyzetben befolyásolhassák a novemberi elnökválasztást. A Demokraták most már hivatalos elnökjelöltje Joe Biden (fogalmam sincs, hogy hozták ezt össze a demokraták) 77 éves, sokkal roggyantabbnak és szellemileg kevésbé frissnek látszik, mint Trump. Számtalan gyanús ügy, korrupció és nők elleni erőszak színesíti a múltját. Az elnökválasztás eredménye megjósolhatatlan, Biden kb. abból a pozícióból vág neki a végső küzdelemnek, mint négy éve Clinton, a közvélemény-kutatások szerint vezet (és biztosak is lehetünk benne, hogy mindig vezetni is fog). De amíg maga a választás tényleg titkos és szabad, addig nem mehet biztosra, mert ma Amerikában nagyon veszélyes, de legalábbis kényelmetlen bevallania valakinek, hogy Trumpot támogatja. Trump pedig hatalmas troll, bármikor képes arra, hogy egy mondattal átrendezze a viszonyokat a befolyásolható amerikaiak fejében.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.