Az ukrán nyelvtörvény tulajdonképpen senkivel sem kivételezik a nemzeti kisebbségek között, kivéve a krími tatárokat. Kell ugyanis egy díszkisebbség, akikkel el lehet adni, hogy milyen jó helyzetben is vannak a nemzetiségek Ukrajnában. A krími tatárok erre a célra azért ideálisak, mert nincs saját országuk, ami megvédhetné őket, és az elmúlt évszázadok során megfelelő oroszgyűlölet alakult ki bennük, ezért Kijev úgy döntött, hogy ők még tanulhatnak az anyanyelvükön az oviban. A tatárok pedig meghálálják ezt a kegyet.
Refat Cubarov, az egykor sokkal nagyobb hatalommal rendelkező krími tatárok vezetője Telegram-csatornáján felszólította a Krím-félszigetre betelepült orosz lakosságot, hogy mihamarabb hagyják el a térséget.
Ne halogassátok tovább a terület elhagyását, nem hagyunk ki titeket sem. Pakoljatok össze, és mehettek a dolgotokra
– zárta a bejegyzését.
Kemény üzenet egy olyan vezetőtől, aki már 2014-ben elhagyta a félszigetet. Persze az utóbbi évszázadokban a tatároknak elég oka lett arra, hogy meggyűlöljék Moszkvát: több száz éves háború, megszállás, majd kitelepítés. Teljesen érthető. Ahogyan az is, hogy inkább Kijev felé húznak, hiszen az ukrán nyelvtörvény egyik záradéka szerint az “őshonos kisebbségek” továbbra is használhatják anyanyelvüket. Ami egy kedves dolog a minden kisebbséget üldöző ukrán kormánytól, bár az egy kicsit árnyal rajta, hogy a tatárok nagy része már nem beszél tatárul; saját orosz tájszólást használnak, ami akár ukrán is lehet.
Másrészt az is kérdéseket vet fel a nyelvtörvény kapcsán, hogy ha a IX. század óta ott élő magyarok nem számítanak őshonosnak, akkor a pár száz évvel később érkező tatárok miért? Ami pedig azt illeti, hogy Cubarov a félsziget elhagyására szólítja nemzettársait, nem pedig az ott élésre, ne adj Isten, a megszállókkal szembeni harca, sokat elárul arról, hogy mégis ki tekinti igazán sajátjának a Krímet. De ezt már ne is boncolgassuk, nehogy orosz propagandistának bélyegezzenek minket…
Forrás: Telegram; Fotó: QHA
Facebook
Twitter
YouTube
RSS