Pesti Srácok

A Kúria megsemmisítette a fővárosi parkolási rendelet egy részét

A Kúria megsemmisítette a fővárosi parkolási rendelet egy részét

A kormányhivatal szerint a fővárosi közgyűlés a rendeletmódosítással megsértette az Alaptörvényt, továbbá a helyi önkormányzatokról, közúti közlekedésről és jogalkotásról szóló törvényeket. A Kúria Patyi András vezette önkormányzati tanácsa a fővárosi önkormányzattal szemben a kormányhivatal álláspontját osztotta, így a Kúria döntése értelmében nem léphet hatályba egy önkormányzati rendelet parkolás ellenőrzésével kapcsolatos részlete, amely azt határozta volna meg, hogy a kerületi önkormányzatok miként alkalmazhatnak parkolóőröket.

A Kúria önkormányzati tanácsának a legfőbb bírói fórum honlapján olvasható június 9-ei határozta felidézi, hogy Budapest Főváros Közgyűlése módosította a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló parkolási rendeletét. E szerint a parkolás ellenőrzését csak a helyi önkormányzat, kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv, 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság, továbbá e gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság, önkormányzati társulás, vagy közterület-felügyelet láthatja el, azaz ez a tevékenység nem adható vállalkozásba. Budapest Főváros Kormányhivatala azonban februárban felhívta Budapest Főváros Közgyűlésének figyelmét arra, hogy az önkormányzati rendelet módosítása jogszabálysértő.

A fővárosi közgyűlés megsértette az Alaptörvényt

A kormányhivatal szerint a fővárosi közgyűlés a rendeletmódosítással megsértette az Alaptörvényt, továbbá a helyi önkormányzatokról, közúti közlekedésről és jogalkotásról szóló törvényeket. A parkolási közszolgáltatás ellátásának lehetséges formáit a jogalkotó az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokban szabályozta, a fővárosi közgyűlés azonban túllépett rendeletalkotási felhatalmazásának keretein például azzal, hogy a parkolási közszolgáltatóval kapcsolatban kötelező előírásokat fogalmazott meg a parkolás üzemeltetést ellátó kerületi önkormányzatok számára. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor azzal érvelt az eljárásban, hogy a parkolási feltételrendszer kialakítása a főváros feladata, és ez kiterjed a parkolásüzemeltetés egyes feltételeinek szabályozására is. Továbbá a helyi közügyeket érinti a közterületi parkolás során a külső alvállalkozók igénybevételére vonatkozó tilalom, ezért ebben a vonatkozásban a magasabb szintű jogszabályokhoz képest kiegészítő, azokkal tételesen nem ellentétes helyi jogalkotásra a fővárosi közgyűlés rendelkezik hatáskörrel. A fővárosi önkormányzat szerint az önkormányzati rendelet parkolással összefüggő módosítása nem ütközik magasabb rendű jogszabályokba.

PestiSracok facebook image

A Kúria Patyi András vezette önkormányzati tanácsa a fővárosi önkormányzattal szemben a kormányhivatal álláspontját osztotta és kimondta, hogy az önkormányzati rendelet módosításának vitatott részlete, mely július 1-jétől lett volna hatályos, nem lép életbe. Indoklásában a Kúria többek között rámutatott arra, hogy a parkolásüzemeltetés a parkolási közszolgáltatás része, amely nem a fővárosi önkormányzat, hanem a kerületi önkormányzat feladata.

Forrás: MTI/Fotó: Horváth Péter Gyula- PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?