Pesti Srácok

A LIBE Bizottság azt akarja, hogy a migránsok öt helyett három év alatt jussanak hozzá a tartózkodási engedélyhez

A LIBE Bizottság azt akarja, hogy a migránsok öt helyett három év alatt jussanak hozzá a tartózkodási engedélyhez

Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekért felelős bizottsága (LIBE) kedden jelentéstervezetet fogadott el, amelyben a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedélyekhez való könnyebb hozzáférést szorgalmazza az Európai Unióba (EU) legálisan érkező migránsok számára.

A jelentéstervezetet megszavazó képviselők öt év helyett három évre szeretnék lerövidíteni azt az időszakot, amíg egy migránsnak jogszerűen kell tartózkodnia egy EU-s tagállamban, hogy megszerezze a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedélyt. Támogatják továbbá, hogy a különböző tagállamokban való tartózkodás ideje, valamint az ideiglenes menekültvédelem alatt töltött idő, az idénymunka, a tanulmányi időszakok vagy a szakképzés is beleszámítson a javasolt hároméves időszakba. A jelentéstervezet azt is szorgalmazza, hogy a huzamos idejű tartózkodási engedély iránti kérelemről szóló döntés meghozatala ne vegyen több időt igénybe a benyújtástól számított 60 napnál. A képviselők ezenkívül azt is indítványozzák, hogy a huzamosabb időre szóló tartózkodási engedéllyel rendelkező migránsok gyermekei születési helyüktől függetlenül automatikusan megkapják ugyanezt az engedélyt. A LIBE szakbizottság kizárná azonban, hogy huzamos idejű tartózkodási engedélyt kapjanak azok a nem uniós polgárok, akik kizárólag üzleti, befektetési célból tartózkodnak egy adott tagállamban.

Öt napos átvilágítás

A LIBE bizottság ugyancsak kedden megszavazta az EU-s határokon történő átvilágításról és a nem uniós állampolgárok előéletére vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló új rendeletet. A tervezet szerint az új átvilágítási szabályok azokra vonatkoznak majd, akik nem teljesítik valamely EU-s tagállam beutazási feltételeit, és szabálytalanul lépnek be az EU területére. Az átvilágítási eljárás nem tarthat tovább öt napnál, de válsághelyzetekben akár 10 napra is meghosszabbítható. A művelet a rendelet szerint magában kell, hogy foglalja az ujjlenyomatvételt, a biztonsági ellenőrzést, az előzetes egészségügyi vizsgálatot, továbbá az érintett meghallgatását. A hatóságok az átvilágítási eljárás végeztével dönthetnek csak arról, hogy az illető kaphat-e nemzetközi védelmet. A szakbizottság képviselői azt is szeretnék elérni, hogy a menekültkérelmek elbírálása ne tartson tovább 12 hétnél. Ez az időszak magába foglalná az esetleges fellebbezésekkel kapcsolatos döntéseket is.

PestiSracok facebook image

Lazuló szabályok

A LIBE tervezete szerint a nemzeti hatóságoknak joguk van feltartóztatni a migránsokat, míg a menedékjog iránti kérelmük elbírálása vagy a kitoloncolási eljárásuk zajlik, a képviselők azonban azt szorgalmazzák, hogy a hatóságok inkább "az őrizetbe vétel alternatíváit" és a kevésbé szigorú intézkedéseket alkalmazzák. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós tagállamoknak független ellenőrzési mechanizmusokat kellene bevezetni a nemzetközi emberi jogi normák betartásának garantálása érdekében. Az ellenőrző szerveknek értékelniük kell a migránsok befogadási és fogvatartási körülményeit. A képviselők támogatják a civilszervezetek bevonását ezen mechanizmusok végrehajtásába.

A szakbizottsági jelentéstervezetekről az Európai Parlament következő, áprilisi plenáris ülése fog szavazni.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.