A migrációval kapcsolatban minden kicsit nehézkes és bonyolult, de kellő önbizalommal minden megoldható – hangzott el a Republikon Intézet és az Európai Liberális Fórum közös, “A liberális migrációs politika alapjai” című szerdai konferenciáján. A progresszív liberális rendezvényen azonban máris többen kibeszéltek a kánonból, hiszen a DK-s Arató Gergely például arról beszélt: zsákutcába vezetne, ha mint egy burokban, egymást dicsérnék a liberálisan gondolkodó politikusok, hogy milyen elképesztően jó emberek, miközben a moralizáláson kívül nincs válaszuk a migráció problémájára. Abban azonban, úgy tűnik, konszenzus alakult ki, hogy közös migrációs politika kell, és aki nem elég szolidáris, azt ki kell zárni a schengeni övezetből. Meg sem lepődnénk, ha hamarosan visszaköszönne ez a gondolat az Európai Parlamentben, és éppen Magyarországgal összefüggésben.
Meglehetősen nehézkes egy olyan konferenciáról objektív igyekezettel beszámolni, amelynek mindjárt az első mondata egy olyan tételmondat, ami hazugság. A tételmondat értelmi szerzője az ex-SZDSZ-es Tóth Csaba, jelenleg a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, aki azzal indított egy szerdai konferencián, hogy a magyar kormány szándékosan összemossa a gazdasági bevándorlókat a menekültekkel, mivel következetesen migránsokról beszél, és csak a gyűlöletkeltésre apellál. Nem megvédve a kormány álláspontját, azért érdemes leszögezni: az Európai Parlamentben éppen a liberális, haladó körök azok, akik a gazdasági bevándorlókat is következetesen menekülteknek nevezve terelgetik a társadalmat a migráció folyamatának elfogadása irányába. Ráadásul a magyar kormány által indított Hungary Helps program a helyszínen azonosítja a menekülteket, az elvándorlás kiváltó okait, és helyben igyekszik segíteni, tehát duplán is igaztalan a vád. Talán nem is véletlen, hogy a helyben segítés, mint a megmaradást segítő egyik lehetőség – egyáltalán, a helyben maradás – fel sem merült a haladó konferencián, ellentétben a gazdasági bevándorlás magától értetődő szükségességével és hasznával. Mi ez, ha nem számító neoliberális gazdaságpolitika, erkölcsösségbe csomagolva? Ez lehet a benyomásunk a szerdai konferencia felszólalóinak meghallgatása után, amelyet a Republikon Intézet az Európai Liberális Fórummal együttműködésben, a Ralf Dahrendorf Roundtable programsorozat keretében rendezett szerdán “A liberális migrációs politika alapjai” címmel. De lássuk, ki miről is beszélt.
Azért jönnek Európába, mert itt sok a szabadság, máshol meg kevés
A konferencia egyik fő ideológusa Marthe Hesselmans vezető kutató volt, a D66 (A 66’-os Demokraták) elnevezésű holland „progresszív liberális” párt think tank-jének egyike. A D66 párt onnan lehet ismerős, hogy annak EP-képviselője többek között egy bizonyos Sophie in ‘t Veld asszony, akinek Magyarországgal kapcsolatban csak az az egy mondat szokott eszébe jutni, hogy „példásan meg kell büntetni”.
Feltehetnénk különben, hogy szerdán összefújta a haladó liberálisok maradékát a szél Budapesten, hiszen az eseményen a D66 mellett megjelent a DK, az LMP és a Momentum. A szervező Republikon Intézet kutatása szerint a DK két, míg a Momentum egy mandátumot szerezne az EP-választásokon, míg az LMP egyet sem. Élünk a gyanúperrel, hogy a Momentum is a hibahatáron egyensúlyoz. A D66 ugyanakkor népszerűnek számít a magyar mikropártokhoz képest, hiszen jelenleg 12 százalékos támogatottsággal dicsekedhetnek.
Marthe Hesselmans előadása kapcsán összességében és elöljáróban elmondható, hogy szerinte sok minden ellentmondásos, bonyolult, nehézkes, de kellő önbizalommal minden megoldható, amelyből, mint tudjuk, a progresszív liberálisok nem szenvednek hiányt. Hesselmans elmondta például: a migráció szerinte ellentmondásos kérdés, és a megoldáshoz olyan kérdéseket kell definiálni például, hogy mint jelent az európaiság fogalma, amely a liberális agytröszt szerint a sokféleség egysége. Mint kifejtette, a sokféleségnek köszönhetően máig sok ellentét feszül Európában, de a nézeteltéréseket Brüsszelben rendezik le a bürokraták, ráadásul szóval, nem pedig fegyverrel, ami nagy eredmény. Hesselmans szerint – ha már fogalmak összemosása – a migráció nemcsak világméretű, de természetes európai jelenség is, példaként pedig az elitista Luxemburg mikroállamát állította, ahol a tudatos bevándorláspolitikának köszönhetően mára minden harmadik polgár migrációs hátterű. Úgy vélte tehát, hogy a migráció állandó, természetes jelenség Európában, és pusztán az integrációhoz kell kellő türelem. Véleménye szerint 150 évvel ezelőtt még a bevándorló írek voltak az USA muzulmánjai, mára azonban részei az amerikai társadalomnak. A kutató szerint a sikeres integrációhoz önbizalommal teli társadalom kell, ahol minden egyén szabad és mentes bármilyen üldöztetéstől, megfelelő képzésben részesül, van lakása, és ahol az egyének fejlesztése a kormányzat programjává válik. Marthe Hesselmans arról is beszélt: szerinte azért jönnek Európába a migránsok, mert ahol élnek, ott nincs elég szabadság, Európában viszont sok szabadság van. Úgy vélte, közös európai menekültpolitika kell, mert a migráció a jelenlegi formájában veszélyes a bevándorlókra is. Ezért szerinte szabályozni kell, milyen vízumokkal érkezhetnek és élhetnek az EU-ban a migránsok.
A kutató szerint a migránsoknak is szabad mozgást kell biztosítani, és hangsúlyozta azt is, hogy aki a közös megoldásban, a szabad mozgás biztosításában nem akar részt venni, azt ki kell zárni a schengeni övezetből. Kíváncsian várjuk, mikor hangzik el először ez az ötlet majd az Európai Parlamentben, véletlenül éppen Magyarországgal összefüggésben.
Nem kell becsokizni egy kis pszichés zavartól
A konferencián megszólalt a D66 párt képviseletében Joris Backer is, aki több példán – például a katolikus és protestáns ellentét példáján – igyekezett érzékeltetni, hogy a feszültségek feloldhatóak, csak elég idő és integrációs programok kellenek hozzá. Backer elmondta: a nemrégiben történt, több ember halálát okozó utrechti iszlamista merényletről is kiderült, hogy pszichológiai problémák álltak a háttérben. Hozzátette: a legrosszabb félelem a félelemtől való félelem, erre szerinte nem szabad politikát alapozni. Felidézte: a V4-ek képviselőivel folytatott tárgyalások kapcsán is azt hangsúlyozta, hogy csak arra lehet építeni, hogy igent mondunk a migrációra, a visegrádi országok félelempolitikájára pedig nemet.
A liberálisok a burokban egymás vállát veregetik
Mindezek után üdítő színfolt volt Arató Gergely, Niedermüller Péter hűséges európai parlamenti fegyverhordozója, aki úgy tűnt, a választások közeledtével nem mert egyértelmű migrációpárti hangokat megütni, mint Dobrevné Gyurcsány Ferenc, hanem ehelyett kételyeket fogalmazott meg. Például arról beszélt, hogy nem helyes, ha a szélsőséges kormánypárti migránsellenesség a politikai pólus másik oldalán ennek tökéletes ellenreakcióját váltja ki, és a migráció kérdését pusztán humanitárius problémának tekintik. Úgy vélte, a kulturális különbségek, a munkaerő, a biztonság kérdése valóban releváns társadalmi felvetések, és zsákutcába vezetne, ha mint egy burokban, egymást dicsérnék a liberálisan gondolkodó politikusok, hogy milyen elképesztően jó emberek, miközben a moralizáláson kívül nincs válaszuk ezekre a problémákra. Arató szerint a válaszok hiánya szétforgácsolja a migráció kapcsán kialakulni látszó liberális egységet. A DK-s politikus hangsúlyozta: nincs Schengen közös menekültpolitika nélkül. Ugyanakkor úgy vélte, meg kell érteni, hogy a migráció kérdésében másképp gondolkodik Nyugat- és Kelet-Európa, amelyet párbeszéddel lehet feloldani.
Többször is volt migráns
A momentumos Hajnal Miklós ellenben nem volt üdítő színfolt, ugyanis rögtön azzal édesgette magához a hallgatóságot, hogy bizony ő is volt migráns. Több alkalommal is. Majd arról beszélt: a magyar kormány agymosást hajt végre sok millió forintból, holott szerinte nem azért csatlakoztunk az EU-hoz, hogy aztán ne legyünk szolidárisak. A politikus szerint a magyar kormány csak kerítést épített és a migráció ellen kampányolt, miközben elmulasztotta fejleszteni menedékkérelmi mechanizmusát, és egy kalap alá veszi a migránst és a bevándorlót. Hajnal szerint az európai szolidaritás egy közös elosztási rendszerben testesülhetne meg, ahol a tagállamok megegyezhetnének, ki mennyit tud, akar befogadni a migránsok közül. Megjegyezte továbbá, hogy rugalmasabb finanszírozási mechanizmusra is szükség van, a jelenlegi költségvetési ciklusok ugyanis alkalmatlanok a kríziskezelésre.
Szélsőségesedéshez vezethet a progresszív arrogancia
Az LMP-s Ungár Péter némileg kibeszélt a liberálisok gyűrűjéből, hiszen már elöljáróban is leszögezte: szerinte nincs olyan alapvető emberi jog, hogy mindenki ott élhessen, ahol akar. Úgy vélte, a magyarok azért támogatták olyan erőteljesen a kerítés építését, mert azt cselekvésnek érzékelték a passzív európai vezetés tétlenkedéséhez képest. Mint megjegyezte, nem azt kellene ebből leszűrni, hogy a magyarok rasszisták vagy idegengyűlölők lennének, hanem hogy így fejezték ki nemtetszésüket az európai politikai vezetők teljesítményével szemben. Ungár Péter arról is beszélt: a haladók migrációval kapcsolatos állandó moralizálása és arroganciája szélsőséges indulatokat válthatnak ki azon európai társadalmi csoportokon belül, akik valamiért vesztesei a jelenlegi unió gazdasági működésének, és ez szerinte veszélyes. Úgy vélte továbbá, hogy az Orbán-kormány helyesen ítélte meg a bevándorlással együtt járó veszélyt, ugyanakkor semmilyen épkézláb válaszlépést nem fogalmaztak meg. Ungár ráadásul arról is beszélt, hogy a migrációs problémákat helyben kell kezelni.
Összefoglalásként érdemes visszatérni arra a kérdésre, valójában ki is mossa el a határokat a migránsok és a bevándorlók között. Miután ugyanis a holland liberálisok ezzel megvádolták a kormányt, lényegében végig a gazdasági bevándorlás tekintetében beszéltek a migrációról. Ez a rideg menedzserszemlélet: a mindenki befogadásának jóságos álarcát fölvéve valójában gazdasági potenciálként, munkaerőként tekintenek a migránsokra. A legárulkodóbb talán, hogy a holland meghívottak szájából el sem hangzott a háború szó, vagy a közel-keleti válság. A klímaváltozás, mint elvándorlást generáló hajtóerő is talán, ha egyszer. Ebből is egyértelműen látszik: különböző fajtájú vízumok bevezetésével itt tulajdonképpen munkaerő-toborzásról van szó afrikai országokból, míg az újjáépítés, helyben segítés nem eleme a progresszív gondolkodásnak. Érdemes megjegyezni, hogy a migrációt az afrikai országok is negatívumként élik meg. Mint egy, a témában rendezett korábbi konferencián elhangzott: a harmadik világ országainak vezetői sem örülnek az elvándorlásnak. Annak ellenére, hogy Afrikának már most sincs megtartó ereje, ezekben az országokban sem akarják, hogy legtehetségesebb fiataljaik elvándoroljanak, és egy elöregedő európai társadalom helyett végezzék a munkát, pörgessék a nyugati gazdaságokat.
Forrás: PestiSrácok.hu; Vezetőkép: Republikon Intézet, facebook.com (a képen Marthe Hesselmans és Tóth Csaba látható)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS