A ballib ellenzék az ország szétlopásáról beszél, csakhogy éppenhogy a jobboldali kormány gyarapította az állami vagyont, ami másfélszeresére nőtt 2010 óta. Ennek értéke mai áron számolva mintegy 17 ezer milliárd forint. De a magyar állam nem mindig volt jó gazda: a 2002 és 2010 közötti időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok, amiből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. Ennek ellenére óriási lett az államháztartás hiánya – rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt –, illetve nőtt az államadósság is ezekben az években, miközben nem volt gazdasági válság, a nemzetközi gazdaságban konjunktúra volt.
A nemzeti vagyon kiárusítása a baloldali kormányok idején mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt ennyire drasztikus a kiárusítás mértéke a környező régióban, mint nálunk. Eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor adták el a Konzumbankot és indították el az FHB Bank értékesítését is. Dobra verték emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, és magánosították a csúfos véget ért Malévot is.
Az energiaszektor ma már jobbára nemzeti kézben van
2010 után azonban alapvetően megváltozott a nemzeti vagyonhoz való hozzáállás. Megnőtt az állami szerepvállalás a stratégiai ágazatokban, így például célzott vállalatfelvásárlásokkal létrejött a Nemzeti Közművek a rezsicsökkentés eredményeinek a megőrzéséhez. Hamarosan a gáz és az áram mellé, még 2021-ben a hulladékkezelés is ehhez a céghez kerül. Az energiaszektorban egyébként is nagy a mozgás. Nemrégiben került vissza német tulajdonból közvetítőkön keresztül állami kézbe a Mátrai Erőmű, amely egy stratégiai jelentőségű ipari komplexum.
Jelentős lépéseket hajtott végre az állami tulajdonú MVM (illetve a napjainkra abba beolvadó NKM, korábban ENKSZ). Komoly közéleti visszhangot keltett például 2012-ben, amikor a német E.On földgáztárolóit és nagykereskedőjét (E.On Földgáz Storage Zrt. és E.On Földgáz Trade Zrt.) sikerült megvásárolni 264 milliárd forintért. A Főgáz is részben német tulajdonosnak hozta a hasznot egészen 2014-ig, amikor is az MVM megvásárolta 41 milliárd forintért az RWE-nél lévő 49,83 százalékos pakettet. A többségi csomag a fővárosi önkormányzaté maradt még fél évig, majd az is az MVM-hez került. A Főgázt ma egyébként MVM Nextnek hívják.
A bankrendszer is átalakul
A bankrendszer meghatározó százalékban hazai kézbe került az elmúlt években. A szektor átalakulása azonban tovább folytatódik. A Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tervezett fúziójával létrejönne egy hatalmas hazai szuperbank. (Mészáros Lőrinc 48 százalék tulajdonrésszel rendelkezik az MKB-ban, egyharmadát pedig egy magántőkealap vásárolta meg tavaly Szijj Lászlótól, a Takarékot Vida József, a TV2 tulajdonosa vezeti, a Budapest Bank állami tulajdonosa pedig a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.)
Jó lenne, ha Ferihegy is magyar tulajdonba kerülne
A magyar állam ismét többségi tulajdont szerezne a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. Tárgyalások indulhatnak a súlyosan elhibázott 2005-ös privatizáció visszafordítására. A cél, hogy a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön. A fővárosi repülőteret üzemeltető Budapest Airportot pillanatnyi költségvetési szempontoknak engedve adta el a baloldali kormányzat 2005-ben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségének idején. A 75 évre megkötött koncessziós szerződés rendkívül erős védelmet biztosított a külföldi befektetőknek. A repülőtéri szolgáltatásokból származó szinte minden bevétel és jövedelem az új tulajdonosokat illeti meg.
A Magyar Nemzet szombaton arról írt, hogy már nem zárkóznak el a Budapest Airport értékesítése elől a tulajdonosok. A magyar kormány ajánlatáról tárgyalások kezdődtek, a jelenlegi tulajdonosok szeretnék magasabbra srófolni az árat.
A hajózás is visszakerült nemzeti tulajdonba
A hajózási vállalatokat sem kerülte el a Gyurcsány-éra magánosítási buzgalma. A Mahart PassNave Személyhajózási Kft. 1994. január 1-jén alakult, mint a Mahart Magyar Hajózási Rt. százszázalékos tulajdonú társasága. A szocialista kormány felügyelete mellett a 2008-as évben lezárult privatizációt követően a társaság 84 százalékának tulajdonosa a Masped Zrt. lett. A 2010-es kormányváltást követően, 2013 októberében vásárolta vissza az állam.
A MÁV szintén gyarapodik
Nemcsak a közműszolgáltatások terén, hanem az áruszállításban is elindult az állami visszavásárlás folyamata, igaz, nem minden esetben született megállapodás. A Gyurcsány-kormány működése idején, 2008 januárjában zárult a magyar privatizáció történetének egyik legvitatottabb magánosítási folyamata, a MÁV Cargo Zrt. eladása. A vevő, az osztrák állami vasútvállalat (ÖBB) több másik pályázó ellen licitálva 102,5 milliárd forintot fizetett a MÁV árufuvarozó leányvállalatáért – idézte fel még 2018 elején a Magyar Idők. A MÁV a korabeli piaci viszonyok között magas árat kapott a cégért, azonban a magyar állami vasúttársaságnak, illetve a gazdaságnak máig hiányzik a jelentős üzleti eredményt hozó fuvarozócég, amelynek utódja, a Rail Cargo Hungaria a hazai vasúti áruszállítási piac legnagyobb szereplője. A magyar kormány 2010 után több alkalommal kezdeményezett tárgyalásokat a Rail Cargo Hungaria (RCH) tulajdonrészének megvásárlásáról, ezek egy része a nyilvánosság kizárásával zajlott.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS