Budapesten is bemutatták azt a cseh történészek által írt könyvet, amely az első Csehszlovák Köztársaság 1918–1938 közti nemzetiségi politikáját tárja fel. A korábban titkos dokumentumokat is feldolgozó szakmai kiadvány Csehországban mérsékelt sikert aratott a tabudöntögető jellege miatt. A kötet budapesti bemutatóján részt vevő politikusokat a jelenlegi magyar kisebbségi ügyekkel és a célként kitűzött nemzetek Európájában járható utakkal kapcsolatban kérdeztük.
A könyv egyik szerzője a magyar szülőktől Csehországban született Tóth Endre, aki Gál Kinga fideszes és Csáky Pál MKP-s EP-képviselő, valamint Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a könyvet kiadó Pro Minoritate Alapítvány alapítójának társaságában mutatta be Budapesten a magyar nyelven tavaly megjelent kötetet. A művet a fordítást kezdeményező és a magyar változatot szerkesztő Csáky Pál már korábban kimerítően méltatta, ez ITT olvasható, míg a könyv tavalyi, pozsonyi bemutatása ITT.
Alapos cseh történészek mondják ki benne, hogy sok viszonylatban mennyire hamis és kétarcú volt az utókor által gyakran túltömjénezett első Csehszlovák Köztársaság kisebbségpolitikája
– írta róla több, mint egy éve, és nem nehéz észrevenni a hasonlóságot azzal, ahogy az Európai Unió viszonyul az őshonos nemzeti kisebbségekhez.
Csáky Pál (balról), Tóth Endre, Gál Kinga és Németh Zsolt a könyvbemutatón. Fotó: facebook.com/Csáky Pál
Azt már maradéktalanul bebizonyította az Európai Bizottság és az Európai Parlament, hogy nem az egyszerű európai polgárok oldalán áll, hanem a kellő lobbierővel fellépő multinacionális nagytőkének kedvez, ahol csak tud. Minden liberális propaganda és nacionalizmus-ellenes rettegés dacára nyilvánvaló, hogy a jelenlegi uniós vezetés csak szövegel a jogállamiságról, de esze ágában sincs foglalkozni az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak bebiztosításával.
Fotó: facebook.com/Csáky Pál
Senki se lehessen másodrendű a nemzetek Európájában!
A konzervatív, szuverenista erők olyan parlamentet várnak a választások eredményeként, amely többségében elutasítja a tömeges bevándoroltatást és az – egyre kevésbé lopakodó – birodalomépítést. Magyar részről viszont ugyanezek a konzervatívok, tehát a Fidesz-KDNP és külhoni szövetséges pártjai abban is bíznak, hogy az új EP jobban törődjön a kisebbségi sorban élő magyarokkal, és erőteljesen lépjen fel a jogsértések ellen, a mostani maszatolás és felelősségkerülés helyett. Összeegyeztethető-e a két szándék, miközben a kisebbségi ügyekben éppen például az a Szlovákia van a másik oldalon, amely Magyarország fontos külpolitikai szövetségese? – ezt kérdeztük a könyvbemutatón jelen lévő EP-képviselőktől, a fideszes Gál Kingától és az MKP-s Csáky Páltól.
Gál Kinga mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy szembemennek a hagyományos nemzeti kisebbségek jogait és az újonnan érkező, illetve az elmúlt évtizedekben érkezett bevándorlók jogait összemosó brüsszeli igyekezettel. Szavai szerint ez a hozzáállás alapjaiban veszélyezteti a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek létét. A nemzetek Európája koncepcióról azt mondta:
annak lényege, hogy minden európai nemzet egyenlő elbánásban részesüljön, senkit ne kezeljenek másodrendű állampolgárként, és ebbe a nemzeti kisebbségek is beletartoznak.
Gál Kinga a jogállamiság magyarországi helyzetéről tartott vitán a parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2019. január 30-án. Fotó: MTI/Európai Parlament/Jan Van de Vel
Az esélytelennek kikiáltott ügyeket is meg lehet dolgozni
Csáky Pál felidézte, hogy öt évvel ezelőtt két olyan téma megnyitásától intették a kollégái, amelyekben eleve esélytelen bármit elérni: a Beneš-dekrétumok és az őshonos nemzeti kisebbségek ügye.
Ehhez képest már van egy határozatunk, amely védendő európai értékként ismeri el az őshonos kisebbségek jogait, továbbá a Petíciós Bizottságtól már két levél ment ki a szlovák parlament elnökének, azt kérve, hogy fontolják meg a bocsánatkérést a kollektív bűnösség Beneš-dekrétumok alapján alkalmazott elve miatt
– mondta, kifejezve reményét a konzervatív fordulat iránt, amely a nemzetiségi jogok ügyét is képes lesz megoldani az európai értékek talaján. Mint kifejtette, a Fidesz-KDNP, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyarok Szövetsége, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és a felvidéki Magyar Közösség Pártja egységes magyar képviseletben gondolkodik attól függetlenül, hogy melyik állam polgárai az adott képviselők, nemzet alatt pedig a kultúrnemzetet értik, amelynek tagjai akár több államban élhetnek. Mint mondta, a schengeni határokkal bíró, egységes Európában ettől nem kell félni, és megítélése szerint a szlovákok kezdenek is rádöbbenni erre:
Ezt jelzi, hogy a nacionalista hangok jóval gyengébb fogadtatásra lelnek a körükben, mint akár csak tíz évvel ezelőtt.
Csáky Pál. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
A nemzeti érdek szerint fog eljárni a néppárti magyar tömb
A felvidéki képviselőt arról is megkérdeztük, hogy mi várható az MKP-tól, ha a Fidesz és az Európai Néppárt valóban szakít egymással. Csáky hangsúlyozta, hogy komolyan veszik a Fidesszel kötött megállapodást a koordinált működésről, amely akár 18 magyar mandátumot jelenthet az EP-ben, de ez nem jelenti szükségszerűen, hogy ugyanaz lesz a döntésük a néppárt viszonylatában, mert a nemzeti érdek szerint fognak eljárni. Felvillantotta azonban azt a kevésbé sarkos lehetőséget is, hogy Macron pártja esetleg nem a balliberális ALDE frakciójába csatlakozik, hanem létrehoz egy ettől jobbra helyezkedő liberális frakciót, mert az felszívhatja a jelenlegi néppárt balszárnyát adó Benelux és skandináv pártokat, ami visszatolhatja az EPP-t jobbra – oda, ahol eredetileg volt.
Mindez azonban egyelőre csak feltételezés, bármi is lesz, arról júniusban fogunk dönteni, az eredmények ismeretében
– tette hozzá.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS