Továbbra is a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, valamint a régióban, és nemcsak a lakossági fogyasztás, hanem a mögötte lévő bérnövekedés is magas – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken, az M1 aktuális csatornán, a pénteken közzétett KSH-adatokra reagálva.
Hozzátette: a második félévi részletes GDP-adatok megerősítették, hogy alapvetően a szolgáltatói szektor teljesítménye segítette a gazdasági növekedést a lakossági fogyasztás és a beruházások mellett. A Pénzügyminisztérium közleménye szerint 2010 óta 85 százalékkal nőttek a nettó keresetek, miközben a reálbérek már több, mint hat éve emelkednek. Az euróban számolt magyar bruttó bérek növekedtek a leggyorsabban a visegrádi országok között 2010 és 2018 között. A gazdasági növekedés 2019 második negyedévében a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint 5,2 százalék volt; ez a tagállamok átlagát négyszeres mértékben meghaladva Magyarországnak az uniós rangsor első helyét is jelenti. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság növekedésében kiemelt szerepe van a beruházások bővülésének, és pozitív jelnek mondta, hogy a magán, az állami és az önkormányzati beruházások lendületesen emelkednek. A most kivitelezett beruházások teremtik meg a lehetőségét annak, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság teljesítménye változatlanul magas maradjon. Kifejtette: az elmúlt évben 8500 milliárd forint beruházás történt Magyarországon; az idén arra számítanak, hogy ezt az összeget meghaladó mértékű lesz a beruházás növekedése. Megjegyezte: az adóváltozások, a fejlesztési kedvezmények, a gazdaságvédelmi akció intézkedései kedvezően alakították a beruházásokat. Varga Mihály szólt arról is, hogy Magyarország legfontosabb külső piacainak gazdasági növekedése szerény számokat mutat; a magyar gazdaság növekedését a külső piac kevésbé húzta, a belső motorok teljesítenek jól.
Az év egészét tekintve a várakozásokhoz képest is magasabb lehet a magyar gazdaság növekedése: nem 4,1 százalék, hanem mintegy 4,3-4,4 százalék, még akkor is, ha az év második felében lassulás következik be
– mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter kitért arra, hogy kedvezően alakultak a magyar bérek is: még mindig 10 százalék felett nőttek a keresetek.
Akkor van értelme a gazdasági növekedésnek, ha az átlagember számára is érzékelhető kereset- és bérnövekedést jelent; ez együtt jár a fogyasztás emelkedésével, a megtakarítások növekedésével
– fejtette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály rámutatott arra, hogy a bérek tekintetében felzárkózás történik; a magyar lakosság is szeretne úgy élni, fogyasztani, mint a nyugati országokban. Ehhez a gazdaság teljesítményének kellett javulnia. Arra számítanak, hogy idén is legalább 8 százalék körül lehet a bérek, keresetek növekedése.
Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS