Az Országos Mentőszolgálatra minden európai ország büszke lehetne – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, aki 2017 januárja óta tölti be új pozícióját. A debreceni gyökerű aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos egyenesen a betegágy mellől érkezett a vezetői székbe. Ám nemcsak, mint praktizáló orvos volt jelen az egészségügyben, hanem mentőápolóként, majd mentőtisztként is dolgozott a mentőszolgálatnál. Így nincs olyan területe a szakmának, amit ne látna át, vagy ne tudna hitelesen kézben tartani a másfél éve kinevezett főigazgató. Csató Gábor úgy véli, nem neki kell a legjobb orvosnak vagy a legjobb mentősnek lennie. Nekem a legjobb főigazgatónak kell lennem – mondta. “Meg kell tennem mindent, hogy az OMSZ a legtöbb ember életét megmentse. Ahogyan működésünkből is látszik, ötletekkel és tervekkel teli a padlás, inkább az a kérdés, hogy ezeket milyen gyorsan és milyen minőségben tudjuk megvalósítani” – hangsúlyozta Csató Gábor.
Mik történtek a pozíciója elfoglalása óta? Hogy érzi magát a vezetői székben?
Tavaly január 16-án ültem be a főigazgatói székbe. Nem jelentett meglepetést, amivel találkoztam, hiszen hét évet mentőztem: mentőápolóként kezdtem, voltam mentőtiszt, a bajtársi lét minden részletét, szervezetünk működését jól ismertem. Az elmúlt másfél évben aktív és sikeres mindennapokat éltünk meg, büszkén mondhatom, hogy számtalan, rám hagyott kellemetlen szálat elvarrtam, rendeztük a költségvetést, és többlet költségvetési forrásokat szereztünk. A 2017 januári állapothoz képest minden bajtársam zsebén nagyon jól érezhető, több körös béremelést valósítottunk meg: az ápolók, mentőápolók bére 2016-2019 között 65 százalékkal emelkedik. Mára egy nagyon fontos kérdés, a mentőruha problémája is megoldódott. Éppen a napokban kapja meg minden kivonuló mentős kollégánk legújabb mentőruháját. Szakmai és infrastrukturális színvonalunk alapján az Országos Mentőszolgálatra minden európai ország büszke lehetne, de mivel a miénk, mi vagyunk a legbüszkébbek.
Hogyan fejlődik az eszközpark?
Nagyon fontos innovációnak tartom, hogy tovább tökéletesítettük a mentőkocsijainkat. A tavalyi 2017-es modell után – amiről egyébként azt gondoltuk, hogy tökéletes – sikerült további, az amerikai szabványokat követő elemekkel és fejlesztésekkel felszerelni a 2018-as modellt. Meglévő mentéstechnikai eszközeinket közel kétmilliárd forintból cseréltük a legújabb technológiára. A modern eszközpark használata egyébként is nagyon fontos számomra. A digitális technika folyamatosan fejlődik, és egyre nagyobb hasznát tudjuk venni mindannyian.
Hogyan kapcsolódik össze a digitalizálás és a mentőautók fejlesztése?
A mentőautó olyan digitális központtá kell, hogy alakuljon, ahonnan az ott mért adatokat – mint például a vérnyomás, vércukorszint – továbbítani tudjuk a virtuális felhőbe. Ez nem csak a mentősöknek jelent segítséget, hanem a betegnek, és azoknak az orvosoknak, akikhez tőlünk kerül a beteg, és gyorsabbá, pontosabbá és sikeresebbé válik a baleset, rosszullét utáni terápia. A digitális összekapcsolás fejlesztési folyamatai már elindultak, és bízom benne, hogy ezután a technika fejlődése és a mentési informatika kéz a kézben fog járni, és ezzel is egyre több emberéletet tudunk megmenteni.
Hogy fogadták az itt dolgozók, amikor elfoglalta a pozícióját? Mennyire voltak partnerek az újításokban? Azóta hogy alakultak ezek a kapcsolatok?
Megint jön egy új főigazgató, aki megint megígér egy csomó mindent, aztán úgyse történik semmi – sokan gondolták így, amikor beléptem. Mostanra viszont mindenki megtapasztalta, hogy az ígéretek nem csak üres szavak voltak, hanem a felvázolt projektek egyre sikeresebben teljesültek. Tényleg 193 autót vettünk a tavalyi évben. Akkor, amikor kihirdettük, senki sem hitte el, hogy ezek a mentőautók valóban be fognak parkolni a garázsunkba. Idén 117 új modellt vásároltunk, közülük az első pár darabot már meg is kaptuk. Úgy érzem, ma már bíznak bennem a munkatársaim.
Hogyan kommunikál a vidéki mentőállomásokkal?
Ne feledjük, én is vidéki, hajdú-bihari bajtárs vagyok. 2002-ben a hajdúböszörményi mentőállomáson kezdem el mentőápolóként dolgozni. Szó szerint nyakamba vettem az országot és meglátogattam az ország mentőállomásait. Leültem a vezetőkkel és az ott dolgozókkal, megbeszéltem velük azt, hogy milyen körülmények uralkodnak az adott térségben, melyek a problémák és milyen fejlesztésekre lenne a legnagyobb szükség. Bevezettem az online főigazgatói iroda intézményét. Így előre egyeztetett időpontban, videokonferencián keresztül rendszeresen tudok kommunikálni az ország bármelyik mentőállomásával – és ezt a lehetőséget maximálisan ki is használom.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) egy indítókulcsot ad át Csató Gábornak, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának a több állami intézménynek szánt elektromos autók átadásán Budapesten 2017. december 21-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Mit sikerült elérnie?
Ahhoz képest, hogy milyen nagy bizonytalanság uralkodott itt, amikor kineveztek, mára óriási pozitív változás következett be. Megújítottuk a teljes külső és belső kommunikációnkat. A belső kommunikációnk sokkal gyorsabbá, pontosabbá és hatékonyabbá vált. Rengeteget foglalkozunk a közösségi médiában való megjelenéssel. Az online felület lehetőséget ad arra, hogy ne csak mi kommunikáljunk egymással, hanem mások is kapcsolatba léphessenek velünk, és mivel a mi célcsoportunk gyakorlatilag az egész társadalomra kiterjed, ezért a Facebook, a Twitter és az Instagram a legjobb platform arra, hogy mindenkit elérjünk. 2017 januárjához képest mára gyakorlatilag megduplázódott a közösségi oldalunk követőinek a száma, amely megközelíti a 80 ezer főt. Ahogy mindenben, úgy a kommunikációban is a legfontosabb dolog az, hogy frissek, korszerűek legyünk.
Hogyan befolyásolja a munkája minőségét az, hogy a korábbiakban Ön is mentőorvosként dolgozott?
Úgy érzem, az a legfontosabb feladatom, hogy hitelesen képviseljem az intézményt, amit vezetek. Számos külföldi konferencián hatalmas tiszteletet kapott az, hogy orvosként voltam jelen szakmai kérdésekben. Ám azt is tudom, hogy nem nekem kell a legjobb orvosnak vagy a legjobb mentősnek lennem. Nekem a legjobb főigazgatónak kell lennem. Meg kell tennem mindent, hogy az OMSZ a legtöbb ember életét megmentse.
Ön az első olyan főigazgató, aki életbe léptette a női mentőápolói pozíciót. Hogyan jött ez az ötlet? Hogy látja, mennyire volt jó döntés bevonni ebbe a pozícióba a női dolgozókat?
Mindig is csapatban dolgoztam. Az egészségügyben a szakdolgozói állományban sokkal több a női ápoló. Számomra evidens, hogy a nők az egészségügyi ellátás során ugyanazt a kompetenciát képesek nyújtani, mint a férfiak. Külföldön orvosként dolgozva azt láttam, hogy több női ápoló és női sofőr is dolgozik ebben a szakmában. Amikor hazajöttem, nagyon érdekes élmény volt, hogy nincsenek körülöttem női ápolók. Utánanéztem és mivel nem ütközött jogszabályba és nagyon sok mentősünk is egyetértett abban, hogy szükség van női ápolókra, bevezettem ezt a pozíciót. Azóta is pozitívak a tapasztalataink, ugyanis sok esetben a helyzet megkívánja egy nő kedvességét és lélekjelenlétét.
Átlagosan mennyi idő alatt érnek ki a mentők a beteghez? Milyen különbségek vannak a vidéki városok és Budapest között?
Azt szokták mondani, hogy vidéken hosszabbak az utcák, Budapesten meg magasabbak a házak. Ahhoz, hogy a teljesítményünket pontosan értékeljük, el kell különíteni a kis- és nagyvárosokat, illetve egy harmadik kategóriaként Budapestet. Arra törekszünk, hogy a lehető leghamarabb kiérjünk a beteghez. Vannak olyan esetek, ahol nem lenne szükség sürgős ellátásra. Gondolok itt arra, amikor egy-egy hosszabb buli utáni lerészegedőhöz ijedségből ugyanúgy mentőt hívnak, mint ahhoz, aki szívrohamot kapott. Persze, inkább mindig hívjanak ki bennünket, mint hogy ne kérjenek segítséget, mert ez a másik véglet, amikor a mentő azért nem ér oda időben, mert a beteg várja, hogy jobban legyen és már csak akkor hív minket, amikor nagyon rosszul van, és a gyógyulás esélye is alacsonyabb. A másik oldalon egy szívroham vagy egy stroke olyan súlyos is lehet, hogy minden másodperc számít, és ha nem időben kérnek segítséget, akkor a 15 perc is túl hosszú idő.
Milyen mértékben vannak jelen az OMSZ munkájában a megelőző programok és a gyors életmentésre való felkészítés?
Nagyon fontosak számunkra a prevenciós programok, csatlakozni szoktunk minden olyan eseményhez, például a Stroke Napja kampányhoz is, ahol népszerűsíteni lehet a megelőzést vagy a gyors életmentést. Számos iskolai és óvodai programhoz is csatlakoztunk, mert azt kell megértetni a gyerekekkel is, hogy a betegségek megelőzése a legfontosabb, de ha mégis probléma adódik, akkor bizalommal fordulhatnak hozzánk, mert mi azért vagyunk, hogy segítsünk.
Hogyan használják a modern informatikai megoldásokat ezen a területen?
Nagyon nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy minden eszköz a lehető legkorszerűbb és legmodernebb legyen. Ennek része az innovatív kreativitás is, amelynek egyik legfrissebb eredménye az okostelefonos applikációnk. Több partner segítségével a tavalyi év végén indítottuk útjára a Szív City projektet. Ez az applikáció egy olyan forradalmi újítás, ami az egész társadalom számára hatalmas segítség lehet. Az alkalmazás segítségével minden regisztrált felhasználó azonnali riasztást kap okostelefonjára, ha a környéken valaki segítségre szorul. A számok azt mutatják, hogy egyre többen töltik le és aktiválják az applikációt, a főváros környékén például már több, mint tízezren, aminek segítségével az elmúlt hetekben három embert sikerült újraéleszteni a mentőre való várakozás perceiben.
Mik a további tervek?
Ahogyan működésünkből is látszik, ötletekkel és tervekkel teli a padlás, inkább az a kérdés, hogy ezeket milyen gyorsan és milyen minőségben tudjuk megvalósítani. Az elmúlt 18 hónapban tucatnyi projektben értünk el áttörést vagy végeztünk úttörő munkát. Ezen a következő hónapokban sem szeretnék változtatni. A főigazgató feladata az, hogy jó karmester legyen, és megfelelően motiválja a csapatot. A csapat, mind a 8000 bajtársunk feladata pedig az, hogy összetartson és a közös célokért dolgozzon. Azt első mentőápolói munkanapom óta tudom, hogy a mentőszolgálat egy óriási család, iszonyatosan profi és elkötelezett bajtársakkal. Összetartásban, a munkavégzés tempójában és minőségében tehát nincs hiány.
Vezető kép: Valics Dezső/Országos Mentőszolgálat
Facebook
Twitter
YouTube
RSS