Pesti Srácok

A magyar-szlovén példát ajánlja Európának Kövér László az őshonos kisebbségek ügyének rendezésére

A magyar-szlovén példát ajánlja Európának Kövér László az őshonos kisebbségek ügyének rendezésére

A magyar-szlovén viszony példa lehetne az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének európai szintű rendezésére, amit a két állam közös javaslatként vetne fel az Európa jövőjéről szóló vitákban - közölte az Országgyűlés elnöke csütörtökön a szlovéniai Lendván.

Kövér László a Szlovén Nemzetgyűlés elnökével, Dejan Zidannal és a muravidéki magyar kisebbség képviselőivel folytatott délelőtti találkozója után, sajtótájékoztatón beszélt az általa felvetett kezdeményezésről. Miután Európa lakosságának mintegy 10 százaléka őshonos nemzeti kisebbségként él, az ezzel kapcsolatos európai sztenderdek kialakítása nemcsak magyar kérdés, de Európának is az egyik legfontosabb kérdése - mondta a házelnök. A magyar politikus kiemelte: a rendszerváltozás után először szerveztek olyan látogatást, amelynek során egy napon keresik fel a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén kisebbségi közösséget.

Magyarország szomszédságpolitikájában "hangsúlyos, ha nem a legfontosabb a határon túli magyar közösséggel való bánásmód, amit az adott ország tanúsít", és hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonít Magyarország a területén élő 13 nemzetiségnek, amelyek összekötő kapcsok az államok között - hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: ezért is vetette fel, hogy ha túlleszünk az európai parlamenti választás "zaklatott időszakán", akkor az Európa jövőjéről szóló vitákban közösen tehetnének kezdeményezést, hogy alkossunk európai sztenderdeket az őshonos nemzeti közösségek kérdésének kezelésére. Az Országgyűlés elnöke fontosnak nevezte, hogy Szlovéniával olyan közös projekteket valósítsanak meg, amelyek "az együttműködést szimbolizálják, de van praktikus értékük is". Ide sorolta a közös történelmi forrásgyűjtemény létrehozását, illetve a magyar-szlovén és szlovén-magyar szótár elkészítését.

Ez utóbbiról megjegyezte: nemcsak költséges projekt, de szellemileg és tudományos értelemben is komplikált feladat. Szlovén partnerével azonban megegyeztek abban, hogy mindketten arra ösztönzik kormányaikat, hogy a közös projekteknek minél hamarabb legyen meg a politikai támogatása, az anyagi forrása, és minél gyorsabban fejeződjenek be a munkák. Dejan Zidan a sajtótájékoztatón megemlítette: első magyarországi hivatalos látogatása idején vetette fel neki Kövér László, hogy közösen látogassanak el a két nemzeti közösséghez. Ez a továbbiakban állandó gyakorlattá fog válni.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott a szlovén házelnök. Jelezte, tárgyalásaikon megállapították: a magyar nemzeti közösség elégedett a helyzetével, de további közös projekteket várna.

A közös sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva a szlovén parlamenti elnök azt mondta: örülnének annak, ha minél több befektetés érkezne a Muravidékre és a Rábavidékre egyaránt. Kövér László ehhez azt fűzte hozzá, hogy Magyarország jó gazdasági állapotban van, és az elmúlt években sikerült a külföldi befektetők körében olyan bizalmat kialakítani, aminek köszönhetően soha nem látott értékben áramlott be működőtőke Magyarországra. Ez jó az országnak, mert munkahelyeket teremt, emeli a munkakultúrát és a technológiai színvonalat, de természetesen a befektetőknek is hasznot hoz. A magyar kormány igyekszik ezeknek a befektetéseknek egy részét azokra a területekre terelni, ahol munkahelyekre van szükség, de nem voltak korábban ilyen beruházások. "De büszkék vagyunk arra, hogy most már a magyar gazdaságban is van annyi potenciál, hogy a magyar tőkét más országokban is be tudjuk fektetni", ami az adott térségnek és a befektetőknek is hasznot hoz - emelte ki.

- fogalmazott Kövér László. Elmondta továbbá, hogy a magyar kormány igyekszik más szomszédos országokkal is partner lenni a befektetések elősegítésében, hiszen ahol ellenállás, bizalmatlanság van, ezek a befektetések nem hozhatják meg a várt eredményt sem az egyik, sem a másik közösség javára. Kövér László és Dejan Zidan a lendvai sajtótájékoztató után ellátogatott a nemrég felújított Bánffy Központba, majd a Vas megyei Felsőszölnökre utaztak, ahol a szlovén nemzetiség képviselőivel találkoznak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.