Az európai adófizetők pénzéből már ma is hihetetlen összegeket költ az Európai Unió a migrációpárti, zömében Soros György hálózatához tartozó civil szervezetekre, de az MSZP, a DK és a Párbeszéd által is támogatott elképzelés szerint a jövőben megháromszoroznák ezt a támogatást, miközben a kényszerbetelepítést és a migráció legalizálását elutasító tagállamokat, köztük Magyarországot megbüntetnék. A baloldali politikusok itthon persze máshogyan magyarázzák a bizonyítványt, ezért cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan mesterkedik a magyar baloldal, az EU és a Soros-hálózat kart karba öltve immár évek óta Európa kapuinak kitárásán, azaz az önfeladás politikájának megvalósításán.
Helyreigazítás
A “A magyarokat büntetné, a migrációpárti szervezeteket viszont kitömné pénzzel Brüsszel és a hazai baloldal” címmel 2019 március 04. Napján a www.pestisracok.hu-n valótlanul állítottuk, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a terrorizmusért elítélt Ahmed H-nak a jogsegélyt nyújtott. Ezzel szemben a Magyar Helsinki Bizottság egyetlen megbízott ügyvédje sem nyújtott semmilyen jogi védelmet, semmilyen formában a 2015 szeptember 16-i röszkei eseményekkel összefüggésben elítélt Ahmed H-nak.”
Plasztikusan érzékelteti a bevezetőben feltárt folyamatot az egyik legismertebb Soros-féle szervezet, a Helsinki Bizottság gazdálkodása. A terrorizmusért elítélt Ahmed H.-nak jogsegélyt nyújtó, az összes migrációról szóló uniós vitában hiba nélkül a magyar állásponttal ellentétes oldalra helyezkedő Helsinki Bizottság a honlapjukra feltöltött legutolsó, 2017-es beszámolója szerint 404 millió forintból gazdálkodott. Ebből alig hárommillió forintot adtak össze magánszemélyek (ennyit a “civil” jelzőről), a legbőkezűbb támogató ugyanis (ebben a sorrendben) az Európai Unió, a nemzetközi Soros-alapítvány, azaz a Nyílt Társadalom Alapítvány és az ENSZ volt. Fontos még megjegyezni, hogy Soros György és embereinek folyamatos lobbitevékenysége révén megfigyelhető, hogy az unió és az ENSZ fokozatosan átveszi a világboldogító spekuláns társadalmi projektjeinek finanszírozását, nehogy a milliárdos megtakarításait kelljen apasztani a “nemes célokért”…
Vajon miről is tárgyaltak annyiszor Sorossal?
Deutsch Tamás néppárti EP-képviselő nemrég kikérte az erről szóló adatokat és kiderült, hogy az unió csúcsvezetői csak Sorossal 20 alkalommal találkoztak a közelmúltban, míg a spekuláns emberei 52 alkalommal találkoztak uniós vezetőkkel. Nem lehet tehát véletlen, hogy az EU átláthatatlan és testre szabott pályázatok útján évek óta rengeteg közpénzt költ el a Soros-programokra.
Minden fronton a korlátlan migrációért
Beszédes az is, ha megnézzük, hogy a Helsinki Bizottság (aminek persze az égvilágon semmi köze nincs már a hidegháborúban enyhülést és párbeszédet hozó Helsinki folyamathoz, ahonnan a nevüket csenték) mire is költötte 2017-ben az uniós adófizetők 110 millió forintját? A honlapjukra feltöltött beszámoló 25 pontban sorolja fel a társaság dicsőséges tevékenységét és – láss csodát! – e pontok elsöprő részben a migráció legalizálását, az illegális bevándorlók segítését hirdetik büszkén. Kiderül belőlük, hogy nemzetközi színtéren is vitatták és perelték a tranzitzónák létrehozását, a később Stop Soros! néven elhíresült intézkedéscsomagot, segítettek a lebukott határsértőknek, a magyar kormánnyal vitázó migránsoknak, és jelentésekben igyekeztek meggyőzni Washingtont és Brüsszelt arról, hogy az “illiberális magyar államban” felszámolják a demokráciát. A Helsinki Bizottság persze csak az állatorvosi ló a Soros-istállóból, hiszen hasonló adatokat találunk, ha az Amnesty International, a Freedom House, a TASZ, vagy a kisebb szekértolók gazdálkodását kutatjuk. Ugyanez a felállás tapasztalható a migrációpárti hazai média pénzelésénél is: a kétes hitelű, szívszorító migránsmeséket közlő, az EP-választási kampányban Brüsszel szócsöveként tündöklő Index.hu például egyszerre kap pénzt Soros György médiaalapítványától és (mint nemrég megírtuk, igencsak átláthatatlan okból és célból) az Európai Uniótól is.
Molnár, Szanyi és Jávor harca a “színes” Európáért, az ország megbüntetéséért
Talán már 2017-ben is a Helsinki Bizottság mételyezhette meg a DK-s Molnár Csaba, az MSZP-s Szanyi Tibor és a Párbeszéd soraiban politizáló Jávor Benedek európai parlamenti képviselőket, amikor 2017. november 16-án megszavazták a parlament jelentését, amely a migráció legalizálását és segítését célozza. Az Európai Parlament oldalán elolvasható jelentésben a magyar baloldal többek között támogatta, hogy
- hozzák létre az itthon kényszerbetelepítési kvóta néven elhíresült, korlátlan számú migráns kötelező áttelepítését lehetővé tevő unión belüli mechanizmust;
- mindez legyen egy állandó és automatikus folyamat;
- könnyítsék meg és gyorsítsák fel a már bent lévő migránsok családtagjainak beengedését az unióba;
- tegyék lehetővé a migránsok csoportos, legális betelepítését unión kívüli országokból;
- büntessék a migrációt és a kényszerbetelepítést elutasító uniós tagállamokat;
- jogszabályban biztosított automatizmussal szponzorálják a migránsok szétosztását segítő NGO-k, nem kormányzati szervek tevékenységét.
Mintha csak a Helsinki Bizottság fogalmazta volna a memorandumot! Az MSZP-P-DK álma hamarosan valóra válhat, ugyanis ha a közelgő EP-választáson a mai uniós elit kap megerősítést, végrehajthatják a már pontosan kidolgozott terveket a migráció legalizálására, az abban résztvevő, zömében Soros-féle álcivilek bőkezű támogatására és a tiltakozó tagállamok megregulázására.
570 milliárd forintnyi brüsszeli pénz migránsbarát “civileknek”?
Mindennél árulkodóbb az Európai Parlament január 17-i döntése, amely egyelőre csak tervezet, hiszen azt az EU más csúcsfórumain is keresztül kellene még verniük. Eszerint a következő, 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban megháromszoroznák a “demokratikus értékeket védő civil szervezetek” támogatását és összesen 1,8 milliárd eurót, azaz megközelítőleg 570 milliárd forintot osztanának szét közöttük. Ez az a bizonyos “Emberi Jogok és Értékek” fedőnevű program, amelyből az elmúlt években is a zömében Soros-hálózatbeli, migrációpárti szervezetek kaptak bőkezű támogatást. Az elhangzott érvelés szerint a többletforrást a renitens (azaz az Európa mai képét megőrizni kívánó) tagállamoktól beszedett büntetések és forrásmegvonások adnák. A parlamenti határozatot csak másodszorra tudták lenyomni a képviselők torkán, akkorra azonban morális, emberségességi vitát sikerült kreálni az ügyből, így az unió parlamentjének döntő többsége (426:152 arányban) támogatta. Ezzel valóra válhat Soros György 2015 óta dédelgetett álma, hiszen az Európai Parlament határozatából azok az intézkedések köszönnek vissza, amelyeket a spekuláns már akkor javasolt az EU-nak a Project Syndicate nevű házi újságjában.
Már csak az a kérdés, hogy a magyar baloldal itthon miért sumákol az ügyben, és az MSZP, a DK és a Párbeszéd miért nem vallja be, hogy Brüsszelben a korlátlan bevándorlást, a Soros-hálózat feltőkésítését és a V4-államok megbüntetését támogatják?
Vezető kép: Szanyi Tibor, Molnár Csaba és Jávor Benedek egy 2014-es EP-kampányeseményen – MTI Fotó: Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS