Trump fontolóra vette nukleáris fegyver bevetését Iránban

Harmadik hetébe lépett a háború a Közel-Keleten. Az amerikai-izraeli légicsapásokra válaszul Irán támadást intézett a zsidó állam ellen és drónokkal, valamint ballisztikus rakétákkal támadta a térség amerikai bázisait, nagykövetségeit és üzleti érdekeltségeit, mint a Citibank épületét Dubajban. Minden eddigi sajtóhír ellenére az Iszlám Forradalmi Gárda rendelkezik megfelelő tartalékokkal a védekezésre és az ellentámadásra. Feltehetően földalatti bázisokon rejtettek el nagy mennyiségű drónt és rakétát. Izrael és az USA még legalább három hétig folytatni akarják a háborút. A Fehérházban még egy nukleáris fegyver célzott, korlátozott bevetése is szóba került.

Hamis zászlós műveletek?

Érdekes mód Irán tagadja, a néhány szomszédos állam olajfinomítói ellen intézett dróncsapásokat. Teherán szerint ezeket vagy az USA, vagy Izrael hajtotta végre, egy úgynevezett „hamis zászlós művelet” keretében, hogy utána a megtámadott állam pl., Kuvait Iránt hibáztassa és esetleg ellentámadást indítson. Teherán állítása szerint az iráni „Shahid” (Mártír) típusú drónokra megszólalásig hasonlitó amerikai „LUCAS” kamikaze drónokat vetettek be vagy az amerikaiak, vagy az izraeliek. Összehasonlítva a robotrepülőket valóban szinte lehetetlen különbséget tenni köztük.

Atomfegyver bevetése is szóba jöhet

Az elmúlt hétvégén Donald Trump azt is fontolóra vette, hogy esetleg nukleáris fegyvert fog bevetni Irán ellen, ha a háború nagyon elhúzódna. Ez azonban, leszámítva az elképzelhetetlen pusztítást és a számos civil áldozatot, hosszútávú politikai károkkal járna. Az iszlám világ komplett elfordulna az Egyesült Államoktól, ha ezt meglépnék. Olyan szakadás keletkezne, amelyet nagy valószínűséggel nem lehetne többé orvosolni. Diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megszakítása és terrortámadások végeláthatatlan sora következhetne be egy atomfegyver bevetése után. 

Terrortámadások az USA-ban és Európában

Néhány napon belül két robbantásos támadás is érte a zsidó közösséget Hollandiában: Rotterdamban egy zsinagógánál, Amszterdamban pedig egy zsidó iskolánál hajtottak végre pokolgépes merényletet. A hatóságok vizsgálják, hogy a két merénylet összefügg-e egymással.Izrael elnöke élesen bírálta Hollandiát a zsidó intézményeket ért támadások miatt. Isaac Herzog szombat este azt mondta: „teljesen elfogadhatatlan, hogy a hollandiai zsidó közösségnek továbbra is erőszakos antiszemitizmussal kell szembenéznie”– írja az ad.nl. Az izraeli államfő szerint különösen aggasztó, hogy a történelmi holland zsidó közösség – amelyet a holokauszt idején szinte teljesen elpusztítottak, majd később újra megerősödött – ma is támadások célpontja lehet. Herzog felszólította a holland hatóságokat, hogy tegyenek többet az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés és az erőszak ellen. Az elnök szombaton több hollandiai zsidó vezetővel is beszélt, az X közösségi oldalon pedig azt írta: Izrael szolidaritást vállal „hollandiai testvéreivel és kiáll mellettük a zsidóellenes gyűlölettel szemben”.

Az Egyesül Államokban Michigenben egy libanoni származású férfi autójában behajtott egy zsinagógába majd lövöldözni kezdett. A gyorsan kiérkező rendőrök lelőtték a támadót. Kiderült, hogy a Libanon elleni izraeli légicsapásban több családtagját elvesztette. A zsinagógában többen megsérültek. Virginiában egy Sierra Leonéból származó muszlim férfi tüzet nyitott egyetemistákra a Virginia's Old Dominion University kampuszán. Az egyetemen éppen tartalékos tiszteknek tartottak továbbképzést. Az egyik tiszt viszonozta a tüzet és agyonlőtte a támadót. 

„Saul Berenson” figyelmeztetése

A nagy sikerű CIA-s sorozat a „Homeland” (Belső Ellenség) egyik főszereplője a Saul Berensont megtestesítő Mandy Patinkin szerint Trump és Netanjahu világszerte veszélybe sodorta a zsidó közösségeket. A színművész joggal tart attól, hogy a nyugati világban számos terrortámadással kell majd szembenéznünk az Irán ellen indított háború miatt. Patinkinnak maximálisan igaza van. A külföldiek elleni gyanakvás már most érezehető a Közel-Kelet országaiban. Taxisok, bolti eladók első kérdése, hogy amerikai vagyok-e? Csak idő kérdése, hogy ártatlan emberek pl., diplomaták vagy turisták áldozatul essenek egy terrortámadásnak.