Terrortámadások az Egyesült Államokban, feltámadt az ISIS - Milyen új módszereket alkalmaznak?
New York, Michigan, Virginia – Ezeket az amerikai államokat nem azért soroltuk fel, mert turisztikailag vonzó városok alkotják. Hanem azért, mert az elmúlt napokban ezeken a helyeken követtek el (vagy kíséreltek meg elkövetni) muszlim hátterű terrorcselekményeket azok, akik a jelek szerint valamely szélsőséges szervezethez tartoznak. Újdonság, hogy az ISIS hirtelen az Egyesült Államokban támadt fel hamvaiból, és az iráni háború következményeként új módszereket alkalmaznak a tíz évvel ezelőtti európai terrortámadásokhoz képest.
Amióta Donald Trump február utolsó napján megtámadta Iránt, megnőtt az amerikai államokban elkövetett terrorcselekmények száma is. Persze erre mondhatnánk, már-már megszoktuk a terrorszervezetté minősített antifák akcióit, ám a közelmúltbeli eseteknél valami más történik. Az ISIS így vagy úgy, de felsejlik az akciók mögött, a támadók szinte mindegyike kapcsolatba lépett a szélsőséges iszlám terrorszervezettel.
Mi történik valójában? Nézzük sorjában:
- New York déli részén, Manhattanben magyar idő szerint múlt vasárnap két iszlám hátterű fiatal, a Pennsylvaniában élő 18 éves Emir Balat és a 19 éves Ibrahim Kayumi kísérelt meg robbantani, akik a szövetségi hatóságok jelentése alapján „szolgáltatásokat” akartak nyújtani az Iraki Iszlám Államnak és az ISIS terrorszervezetnek. Ezek a „szolgáltatások” nem mások voltak, minthogy merényletet hajtsanak végre, minden bizonnyal a Wall Street-en és környékén, pusztító fegyverek bevetésével.
- Michiganben, a West Bloomfield városban található Temple Israel-zsinagógában lövöldözött egy Ayman Ghazaleh nevű libanoni születésű, amerikai állampolgársággal rendelkező terrorista magyar idő szerint csütörtökön. A hatóságok gyors közbelépésének köszönhetően halálos áldozata nem, legfeljebb egy sérültje volt a támadásnak, az elkövetőt ugyanis egy fegyveres rendőr lelőtte. Ghazalehről egyelőre ugyan nem tudni, hogy kapcsolatban áll-e valamilyen radikális szervezettel, de a hatóságok mindenesetre terrorcselekményként kezelik az esetet.
- A legfrissebb hír pedig az, hogy magyar idő szerint pénteken Virginiában, az Old Dominion Egyetemen is előkerült a fegyver a michigani esethez hasonlóan. Elkövetőjéről, a Mohamed Jalloh néven ismert terroristáról viszont már többet tud a hatóság: az amerikai nemzeti gárda egykori tagja volt, ám 2016 júliusában azért ítélték el, mert anyagi támogatást próbált nyújtani az Iraki és Levantei Iszlám Államnak (ISIL), sőt igyekezett „szolgáltatásokat” nyújtani az ISIS-nek is, amely a jól ismert terrorcselekmények mellett fegyverek beszerzését is jelentette volna. Ezeket a tervek szerint amerikaiak elleni szárazföldi támadáshoz használták volna fel. Jalloh-t 2017 februárjában 11 év börtönbüntetésre ítélték, ám öt év után – vagyis már a Biden-kormányzat alatt – szabadlábra helyezték. A virginiai támadás során megölt egy oktatót, két hallgatót pedig megsebesített. Csak annak volt köszönhető, hogy az egy áldozatából nem lett több száz, hogy egy bátor diák megölte a terroristát.
Ha az ISIS hatalma gyengül, jön a terrorcselekmény?
A fenti esetekben kísértetiesen nagy a hasonlóság. Egy kivételével bizonyítottan van közük az iszlám terrorszervezetekhez, és külön érdekesség, hogy egy héttel azután történtek (volna) a merényletek, hogy az Egyesült Államok likvidálta Ali Hamenei-t, Irán legfőbb vezetőjét.
Mindez azért is érdekes, mert az ISIS által elkövetett terrortámadások, különösen Európában akkor erősödtek meg, amikor a szervezet hatalma jelentősen gyengült Irakban 2015-16-ban (hogy aztán 2017 decemberében végleg elveszítsék a kalifátust). A hagyományos hadviselést és a területi ellenőrzést felváltották az aszimmetrikus, alacsony technológiai színvonalú és a „magányosnak” álcázott támadások. A csoport módszerei is változtak: már nem voltak célpontok, hanem a tömeges áldozatok okozása, a pánik maximalizálása és a polarizáció elősegítése lett a céljuk.
Több módszere közül érdemes kiemelni az öngyilkos merényleteket is, igaz, az elmúlt évtizedekben ez is változott: a támadók a rendfenntartó erőket egyszerűen ráveszik arra, hogy megöljék őket, így alakítják át a támadást „öngyilkos küldetéssé.”
Ezt támasztja alá a fent felsorolt három terrorakció is.
Hasonlóan jellegzetes a „Daisy Chain” típusú rögtönzött robbanószerkezetek alkalmazása is. Ilyenkor több, századmásodpercek alatt működésbe lépő robbanószerkezetet kapcsolnak össze egymással a pusztítás maximalizálása érdekében, amelyeket gyakran közutak mentén alkalmaznak.
Nem ismeretlen a járművel történő gázolás módszere sem, amelyet az európai nagyvárosokban (Berlin, Nizza) történt támadásokból már ismerünk.
A fegyveres-késes akciók mellett azonban megjelent egy újabb taktika, ami eddig szokatlan volt: ma már olcsón előállítható drónokkal szállítják a robbanószereket, amelyet egy óvatlan pillanatban ledobnak a célpontra. Utóbbit lényegében Irán is alkalmazza a Shahed-drónjaival, amelyről ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen.
Az Egyesült Államok tehát nemcsak a Közel-Keleten háborúzik a muszlim radikálisokkal, hanem otthon is. Ugyan a kis létszámú halálos áldozatok azt sugallják, az amerikaiak kézben tartják a „kétfrontos” háborújukat, ám az, hogy egy hét alatt három nagy ilyen merényletet hoztak össze „magányos” támadók, nem jelent sok jót.
Kiemelt kép: ISIS. Fotó: REX USA
