Pesti Srácok

Mini atomerőműveket tervez Bajorországban a tartományi vezetés

Markus Söder. Fotó: DPA/Revierfoto

Markus Söder bajor miniszterelnök az atomenergia újbóli alkalmazását szorgalmazza Németországban, és modern "mini atomerőművek" építését tervezi Bajorországban - derül ki a Bild am Sonntag című lapnak adott interjújából. A Kereszténydemokrata Unió (CSU) vezetője szerint "eljött egy új korszak ideje a nukleáris energiában".

Markus Söder a kis moduláris reaktorok (SMR) és a nukleáris fúzió alkalmazását támogatná. Friedrich Merz kancellár ezzel szemben nemrég "visszafordíthatatlannak" nevezte a német atomenergia-kivezetést.

A bajor miniszterelnök szerint a "nukleáris energia 2.0" nem a régi technológiákhoz való visszatérést jelenti, hanem egy új fejezetet a korábbi kockázatok nélkül. Hozzátette ugyanakkor, hogy a régi atomerőművek újraindítására már "túl késő", de Németországnak továbbra is szüksége van "alapterhelést biztosító és szén-dioxid-mentes" energiára. 

Bajorország készen áll egy kísérleti projekt megvalósítására

 - mondta.

Söder stratégiájának egyik kulcseleme az úgynevezett transzmutáció, amelynek során a nukleáris hulladékot újra üzemanyagként használnák fel. 

"Ésszerűbb újra felhasználni a régi atomhulladékot, mintsem millió évekre a föld alá temetni" 

- fogalmazott, és felszólította a szövetségi kormányt a transzmutációs szabályozás módosítására, hogy az ilyen készletek hasznosíthatók legyenek. Szerinte ezzel hosszabb távon a végleges hulladéktárolás kérdése is megoldható lenne.

A bajor tartomány jelentős forrásokat is irányítana a nukleáris fúzió fejlesztésére. Az Alpha nevű demonstrációs reaktor számára Bajorország akár 400 millió eurót is biztosítana, ipari és kutatóintézeti együttműködések keretében, azzal a céllal, hogy "szinte korlátlan mennyiségű tiszta energiát" tegyenek elérhetővé.

Söder a közel-keleti geopolitikai feszültségekre hivatkozva az energiafüggetlenség erősítését sürgette. 

"A nemzetközi konfliktus a Közel-Keleten megmutatja: ismét a technológiára kell támaszkodnunk az ideológia helyett" 

- mondta, hozzátéve, hogy Németország "ne panaszkodjon az energiaárakra, miközben az energiát külföldről szerzi be". A mesterséges intelligencia és az elektromobilitás növekvő áramigénye szerinte stabil alapellátást igényel, amelyet modern atom- és gázerőművek biztosíthatnak.

Söder javaslatára reagálva a Zöldek parlamenti frakciójának alelnöke, Julia Verlinden az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a mini atomerőművek "különösen drága és kockázatos technológiát jelentenek, ami egyetlen problémát sem old meg, viszont újakat teremt".

Verlinden szerint az atomenergiához való visszatérés felesleges, ha felgyorsítják a megújuló energiaforrások kiépítését. Úgy fogalmazott: az energiaszuverenitás, a megbízható ellátás és az alacsony árak megoldása a megújuló energia, amely "már ma is a legnépszerűbb energiaforrás Bajorországban".

Kiemelt kép: Markus Söder. Fotó: DPA/Revierfoto

 

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.