Pesti Srácok

A magyaroknak nem kell a kötelező kvóta, az Eurobarometer szakmailag téves

A magyaroknak nem kell a kötelező kvóta, az Eurobarometer szakmailag téves

A magyarok többsége nem ért egyet azzal, hogy kötelező kvóták alapján osszák el az Európai Unió tagállamaiba érkezett bevándorlókat - közölte közvélemény-kutatásának eredményét pénteken a Századvég Alapítvány. A közlemény szerint az elmúlt napokban „szakmailag téves és félrevezető értelmezések jelentek meg" a hazai nyilvánosságban az Európai Parlament Eurobarometer című, 28 tagállamban készített közvélemény-kutatásáról a kötelező bevándorlási kvótákkal kapcsolatban.

Közlésük szerint november 2. és 5. között, ezer ember megkérdezésével készül reprezentatív felmérésben 65 százalék nem értett egyet az elképzeléssel, az ellentábor harminc százalékos volt, míg minden huszadik megkérdezett nem tudott dönteni e kérdésben. Ugyanakkor a felnőttek 75 százaléka egyetért az illegális határátlépések megakadályozása épített kerítéses határzárral, 23 százalék ellenzi azt, két százalék pedig nem tudta megítélni a kérdést.

A Századvég a közleményben azt is írta, hogy az elmúlt napokban „szakmailag téves és félrevezető értelmezések jelentek meg" a hazai nyilvánosságban az Európai Parlament Eurobarometer című, 28 tagállamban készített közvélemény-kutatásáról a kötelező bevándorlási kvótákkal kapcsolatban. A szeptemberi uniós felmérésből - a sajtóban megjelent állításokkal ellentétben - az derül ki, hogy a teljes felnőtt magyar lakosság csupán 47 százaléka támogatná a kötelező kvóták ötletét, és azt is kizárólag a háborús menekültek esetében.

PestiSracok facebook image

A szeptember második felében, a 28 uniós tagállam összesen 28 tagállamában, összesen 28 ezer 150 polgárának megkérdezésével készített felmérés adatfelvételénél a kötelező kvóták ötletét kizárólag a menekültek vonatkozásában elemzik, nem a bevándorlók egésze tekintetében. Mivel a háborús övezetből menekültek jelenleg nincsenek szabályos jogi eljárással elkülönítve a más célból érkező bevándorlóktól, így ezek különválasztása tulajdonképpen fogalmi szűkítés - jegyzik meg, utalva arra, hogy a visegrádi országok körében hasonlóan 50 százalék alatti a kötelező kvóták elfogadása (a menekültek esetében): Szlovákiában 16, Csehországban 18, Lengyelországban 40 százalék.

Az elmúlt hónapokban más hazai kutatóintézetek is a brüsszeli kvóták többségi elutasítását mérték. Kitértek arra is, az Eurobarometer adatfelvételével körülbelül egy időben készült a hazai Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása (2015. szeptember), amely már az összes bevándorló esetében vizsgálta a kötelező kvóták támogatását. A kutatás szerint a magyar felnőtt lakosság 28 százaléka támogatja a brüsszeli koncepciót.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.