A majomhimlő újabb világjárványt okozhat?

Egy igen váratlan, Afrikára jellemző zoonózis, a majomhimlő vírus okoz fertőzéseket a nyugati világban. Semmiképpen sem hasonlítható a COVID-19-hez, nem várhatóak komoly esetszámok, hiszen ez egy emberről-emberre nehezen terjedő fertőzés. Korábban is voltak behurcolt esetek, minimális terjedéssel, ám ami a mostani esemény érdekessége, hogy egyelőre járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert – ennek feltárása folyamatosan zajlik. Így az átlagember számára ez egyelőre egy érdekes hír és egy újabb példa, hogy a modern világban mennyire határtalan lehetőségei vannak egy-egy ritka fertőző ágensnek is – számol be közösségi oldalán Kemenesi Gábor víruskutató. Kiderült, hogy az egyelőre ismeretlen forráshoz köthető majomhimlős esetek nem korlátozódnak Angliára, jelenleg öt ország szerepel az érintettek listáján. A helyzet különlegessége, hogy egy tipikusan a trópusokra, Afrika bizonyos régiójára jellemző zoonózisról van szó, melyet általában behurcolt esetek formájában láthatunk máshol.

A Napidoktor beszámolója szerint a három belga fertőzést Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában észlelték. A flamand egészségügyi hatóság a szövetségi közegészségügyi intézettel folytatott konzultációja után közölte: a fertőzötteknek 21 napos karanténba kell vonulniuk annak ellenére, hogy a jelenlegi adatok alapján alacsonynak tűnik annak a kockázata, hogy a vírus tömegeket fertőzzön meg.

Új világjárványt okoznak a himlővírusok?

A koronavírusoknál már megszokhattuk, hogy egy-egy víruscsoport nagyon sokféle taggal és különféle tulajdonságú, kockázatú vírusokat tartalmazhat. A Poxviridae család is egy hatalmas víruscsalád, ezen belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik a Majomhimlő vírus is. Tipikus zoonótikus (tehát állatról emberre terjedő fertőzés) vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép – és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus. A rágcsálók egyébként igen jelentős gazdának számítanak más himlővírusoknál is, hazánkban is ismert a tehénhimlő terjesztésében betöltött szerepük, ezt korábban a mi laboratóriumunk is vizsgálta (https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25988441/) A majomhimlő nevéből is látszik, hogy alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés, amely a rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási eseményt követően emberről-emberre is képes limitált terjedésre. Az emberiség történelmét évezredeken keresztül alakító feketehimlő közeli rokonáról van szó, ahhoz nagyon hasonló tüneteket, ám ahhoz képes jóval enyhébb megbetegedést okoz - írja a Napidoktor. Érdemes tudni, hogy a természetes gazdával nem rendelkező, csak embereket fertőző feketehimlő 1980-as eradikációja óta, a majomhimlő lépett elő a legfontosabb, embereket érintő himlővírussá.

Miként terjed a majomvírus?

Állatról, a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során, míg emberről a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl: ruha, ágynemű) való érintkezéssel. Testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet ám semmiképp se keverjük össze a COVID-19-nél megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel. Itt egy nehézkes, hosszú és közeli kontaktust követelő terjedés ismert, így főként családtagok, közeli hozzátartozók kerülnek látókörbe egy-egy terjedési esemény során. A víruskutató szerint egyre több, egymáshoz egyelőre csak részlegesen köthető emberi fertőzésre derül fény. A jelenlegi mintázat és ismeret alapján, a kontaktkutatás során várhatóan a közeljövőben újabb eseteket is felderíthetnek. Amit fontos tudni a helyzetről, hogy egy olyan vírus terjedését kell a szakembereknek feltárniuk, melyről viszonylag korlátozott, teljesen más közegből (Afrika) származó járványügyi adataink vannak. Az epidemiológiai háttér egészen más a vírus hazájában, így komoly felderítőmunka zajlik jelenleg. Megnyugtató, hogy Afrikával ellentétben a nyugati világban fejlett egészségügyi háttér van, így az érintett emberek támogató kezelése jól biztosított - írja közösségi oldalán Kemenesi Gábor. A szakember a téma iránt érdeklődőknek az alábbi oldalakat ajánlja figyelmébe:Who tájékoztató, járványügyi jelentés,továbbá tudományos cikkeket itt, itt és itt találnak a majomhimlőről.