A szegedi Napfényfürdő, más néven Aquapolis 30 ezer négyzetméteres területen, több, mint 10 medencével, csúszdaparkkal, élmény-, wellness- és strandszolgáltatásokkal és gyógyászati szárnnyal az ország legnagyobb fürdőkomplexuma. Közel 8 milliárd forintból épült 2010-ben, 5 évvel később mégis mindössze 1,4 milliárd forintért jutott hozzá Szeged város 80 százalékos tulajdonrészéhez az egykor MSZP-s kötődésű Leisztinger Tamás milliárdos turisztikai mamutcége, a Hunguest Hotels. A szegediek elveszítették az uszodájukat, ahol olcsón fürödhettek, az önkormányzat pedig egy értékes ingatlanát. A Hunguest milliárdokat spórolt a beruházáson, de a legjobban a Szeviép járt (amelynek korábbi vezetőit első fokon több év börtönbüntetésre ítélték a közelmúltban csődbűncselekmény miatt). Ahogy minden más nagy beruházást a szocialista vezetésű városban, a Napfényfürdőt is ők építették, a kivitelezésen milliárdokat kaszáltak, miközben az alvállalkozókat, akárcsak az autópályaépítésnél, itt sem fizették ki. A Szeviép-károsultak képviselője hanyag és hűtlen kezelés miatt tett feljelentést az úgynevezett Ligetfürdő ügyben. Állítja, hogy Szeged város önkormányzatát legalább 2 és fél milliárd forint vagyoni hátrány érhette.
A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 2007-ben írt ki pályázatot turisztikai célú fejlesztésekre, melyen azonban kizárólag önkormányzatok, vagy olyan konzorciumok indulhattak, amelyeknek önkormányzat is tagja. A Hunguest Hotelsnek azért volt szüksége a Botka László vezette önkormányzatra, mert csak együtt juthattak hozzá a 3 milliárdos hazai, illetve uniós forráshoz.
Még abban az évben megalapították a Ligetfürdő Kft.-t, 3 millió forint törzstőkével. A fürdőkomplexum fejlesztéséhez az önkormányzat saját tulajdonú uszodáját adta, amelynek a felújításával, bővítésével a fürdő megépült.
Fél évvel később bevették a tulajdonosi körbe a száz százalékos önkormányzati tulajdonú Sport és Fürdő Kft.-t, a törzstőkét pedig 1,3 milliárd forintra emelték. A tőkeemeléshez Szeged a dokumentum szerint 1 milliárd 41 millió forintot, míg a Hunguest Hotels 263 millió forintot adott. A város tulajdonosi részesedése ezzel a Ligetfürdő Kft.-ben 80 százalék lett. Elnyerték a 3 milliárdos támogatást, amihez a 2008-ban megkezdett beruházáshoz további 6,1 milliárd forint hitelt is felvettek. Ezért a társaság eszközeire 13,7 milliárd forint értékben jelzálogot jegyeztek be.
Ekkor alakult ki az a konstrukció is, amely lehetővé tette, hogy Leisztinger cége meglepően jutányos áron jusson hozzá a fürdőkomplexumhoz. A tőkeemeléskor olyan megállapodást kötöttek, hogy az ötéves kötelező fenntartás után Szeged eladja a saját többségi tulajdonrészét. Ha nem talál piaci alapon vevőt, akkor a Hunguest Hotels kaphatja meg a mintegy 80 százalékos önkormányzati részt, a város által apportált érték inflációval növelt összegéért.
A Ligetfürdő 2010 áprilisában készült el, összesen 7,8 milliárd forintból. Az öt év elteltével az önkormányzat 8 milliárd forintért hirdette az Aquapolist. Vevőt persze nem találtak, így a Leisztinger Tamás-féle szállodalánc mindössze 1,4 milliárd forintért jutott hozzá az ország legnagyobb fürdőkomplexumához.
Ujhelyi István is ott volt az élményfürdő avatásán – Fotó: Mixonline.hu
Sokat veszített Szeged a Hunguest Hotels-szel közös bulin
A fürdőkomplexum kijátszását botrányok övezték.
A Fidesz helyi politikusai, sőt, civilek is tiltakoztak az ügylet ellen. Állították, hogy miközben a város elherdálja a saját vagyonát, egy szocialista körökbe tartozó milliárdost gazdagít. Elveszíti az uszodáját, amivel ráadásul nemcsak egy értékes ingatlant veszít, hanem a szegedieket is megfosztja attól, hogy jutányos áron úszhassanak, fürödhessenek. A Civil Városi Unió és Tisza Lajos Közéleti Egyesület is felemelte a hangját. Hiába.
Előre tudható volt, hogy nem lesz jelentkező a piaci áron, így 1,4 milliárdért a Hunguest Hotels viheti majd a fürdőt.
A pályázati támogatás miatt kötelező 5 éves fenntartási időszakban a fürdő több száz millió forint veszteséget termelt – a tiltakozók szerint nem véletlenül. A borsos belépőjegyárak mellett a nehézkes megközelítés is sok szegedit visszatartott attól, hogy igénybe vegye a Napfényfürdő szolgáltatásait. A szállóvendégek utáni profit pedig a fürdő melletti Forrás Hotelnél jelentkezett, ami viszont a Hunguest Hotel Zrt. tulajdona. A veszteségek miatt tagi kölcsönt is bevetettek, és ott volt még a kivitelezéshez felvett banki hitel is, amit a vevőnek át kellett vállalnia – így a vételár, amin meghirdették a Napfényfürdő Aquapolist, 6 milliárd forint volt. Ekkora összegért viszont nem jelentkezett senki.
Leisztingerék jól jártak, több okból is. Ők maguk, mint gazdasági társaság, nem pályázhattak volna, így ha önállóan valósították volna meg a projektet, minimum 3 milliárd forinttal magasabb költséggel kellett volna számolniuk és területre is szükségük lett volna, ami így viszont, a szegedi Ligetfürdő uszodával, az önkormányzattal közös beruházásban adott volt. A helyi rendeletnek köszönhetően továbbá a helyi adók megfizetésétől is mentesültek.
A Napfényfürdő a Hunguestnek szép hasznot hozott. A jegyáraknál igencsak vastagon fogott a ceruza, ha valaki napijeggyel ment fürdeni. Egy felnőtt jegy ára 5250, a gyermek és nyugdíjas jegy ára pedig 2700 forint volt, a helyi lakosok még kedvezménnyel – ez esetben a felnőttjegy 3650, a nyugdíjas pedig 1850 forint – sem tudták könnyen megfizetni a fürdőzést…
Botka László polgármestert egyszer már feljelentették hűtlen kezeléssel a Napfényfürdő elkótyavetyélése miatt – Fotó: Mixonline.hu
Igazságügyi könyvszakértő és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság is megállapította az önkormányzati vagyonvesztést
Botka László és Leisztinger Tamás ügylete kapcsán már 2016-ban felmerült a hűtlen kezelés. Az adásvételt 2015-ben bonyolították le. Nem egész egy évre rá igazságügyi könyvszakértő állapította meg, hogy 2,4 milliárd forint vagyonvesztés érhette a Napfényfürdő tulajdonrészének eladásával a várost.
Német Ferenc, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság külsős tagja akkor a könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett Botka László polgármester ellen. Azonban nyomozás sem indult. Az ügyészség bűncselekmény hiányában akkor elutasította a feljelentést, arra hivatkozva, hogy a felek a korábban megkötött szerződés szerint jártak el.
3,5 milliárdos kivitelezés, kifizetetlen alvállalkozók – fókuszban a Szeviép
A közbeszerzési értesítő szerint a fürdő kivitelezését a Szeged Fürdő II. Konzorcium nyerte, 3 498 538 029 forintos ajánlattal. A konzorcium vezetője a Sky-Builder Építőipari Zrt. volt, további tagjai a Szeviép Zrt., valamint a Ferroép Zrt.
A Szeviép történetét ismerjük. Botkáék házi beszállító cégének volt vezetőit tavaly év végén ítélték első fokon több év letöltendő börtönbüntetésre, mivel úgy vitték csődbe a céget, hogy előtte tagi kölcsönök formájában saját érdekeltségeikbe tartozó cégeikbe milliárdokat lapátoltak ki. Közben több száz alvállalkozót nem fizettek ki, sodortak a tönk szélére.
Nemcsak az autópályaépítésen és a villamosvonal-felújításon dolgozó alvállalkozókat károsították meg, hanem a Napfényfürdő kivitelezésében dolgozókat sem fizették ki. A Szegedi Civil Fórum 2010 áprilisában, az Aquapolis átadásának napján tartott sajtótájékoztatót a károsultakkal közösen. Állították, hogy tucatnyi alvállalkozót nem fizettek ki, körülbelül 150 millió forint értékben. A Szegedma tudósítása szerint az SZCF-nél 30 alkalmi munkás jelentkezett, akiknek a bérét nem fizették ki az építkezés során. Volt köztük magánvállalkozó, akinek kéthavi bérével maradtak adósak, de kis családi vállalkozás is, akik több millió forintjuk után futnak a mai napig. Van, akinek a Szeviép, volt, akinek a generálkivitelező, a Sky-Builder Zrt tartozik.
Merthogy a konzorciumot vezető vállalkozás is csak benyelte a milliárdos beruházásokat, aztán amikor fizetni kellett volna, csődbe ment.
A milliárdos Leisztinger Tamás is kulcsfigura lehet – Fotó: MTI
Milliárdos bevételek, csőd, kifizetetlen alvállalkozók – a Szeviép konzorciumi partnere is követte a kottát?
Utánanéztünk a cégadattárban és kiderült, hogy a 2004-ben alapított Sky-Buildernek sokáig igencsak jól futott a szekere. Árbevétele már az első évben meghaladta az 1 milliárd forintot. 2008-ban forgalma 2,3 milliárdra rúgott, adózás előtti eredménye papíron viszont már csak 70 millió forintot volt. A legtöbbet, mintegy 6 milliárd forintot 2009-ben kaszálták, érdekes módon a nyereségük ebben az évben is alig haladta meg a 70 millió forintot. 2010-ben már százmilliós veszteséget könyveltek el. Kötelezettségállománya ekkor már meghaladta az 1 milliárd forintot.
A cég felszámolás alatt áll, tulajdonosi szerkezete érdekes módon nem nyilvános.
Kis kutakodással találtunk rá, hogy a Leisztinger-birodalom másik szállodájánál, a tapolcai Pelion Hotel fejlesztésénél is ez a cég volt a kivitelező. A veol.hu Veszprém megyei hírportál cikke szerint bonyolult hálóban működött a kivitelezés, az alvállalkozók is alvállalkozókat fizettek és a közös munka nem volt zökkenőmentes. Végül több vállalkozó munkadíját nem fizették ki: volt, akinek néhány tíz, másnak 130 millió forintja ragadt benn, miközben a generálkivitelező, a Sky-Builder Építőipari Zrt. és közvetlen alvállalkozói egymásra mutogattak.
Vezető kép: mixonline.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS