Hiszen ma már a legtermészetesebb dolog számunkra az okostelefon. Élni sem tudunk nélküle – és nem is akarunk. De nemcsak függőséget okoz az állandó használata (aminek a veszélyeiről végre egyre több pszichológus mer már beszélni), hanem olyan sötét titkokat is rejt, amikbe bele sem gondolunk…
A mobiltelefonunk nélkülözhetetlen tartozéka az akkumulátor. Tudjuk, hogy lítiumból készül, hiszen rá is van írva. Ez azonban nem egészen igaz: valóban, a lítiumionok képezik a töltést az akkumulátorban, de a működésükhöz számos más nyersanyagra is szükség van. És ez persze nemcsak a zsebben elférő telóknál van így. Ugyanez a helyzet a jóval nagyobb méretű, az elektromos autóknál használt aksikkal is.
És ezekből is egyre többre van szükség. Mert az elektromos autózás a jövő. Nemcsak azért, mert menő, és aki elektromos autóval jár, az jó eNber, mert nem szennyezi a környezetet. Hanem az Európai Unió is eldöntötte: 2035-től betiltják a hagyományos, belső égésű motorokkal működő autók forgalmazását.
Szóval van ez a lítium… a világon több helyütt is bányásszák, Ausztrália a legnagyobb kitermelő, Chile a második, Kína a harmadik. Elég szarul néz ki egy lítiumbánya, seb a természeten, nyilván helyi szinten szennyezi a környezetet. Persze, a bányák ma már szintén az életünk részei, ha nem is látjuk őket nap, mint nap. A mindennapi életünkhöz szükséges rengeteg anyagot – a homoktól a són át a vasig – ezekből szerzünk. Ezért elfogadjuk, hogy vannak – de azért ne a mi városunk határában legyenek.
A lítium mellett a mobiltelefonok, elektromos autók és egy csomó más elektronikai eszközünkhöz nélkülözhetetlen másik nyersanyag a kobalt. A kobaltot az akkumulátorok pozitív elektródájánál, a katódnál használják, és anélkül, hogy belemennénk a technikai részletekbe, a lényeg, hogy ha nincs kobalt, akkor az állandó töltés-lemerítés és az ide-oda mozgó lítium-ionok rövid idő alatt hazavágják az aksit.
Egy kobaltbánya sem szép látvány. A világ összes kobaltkitermelésének a kétharmadát gépek végzik, az ezeket működtető emberek számára elvileg szabályozott biztonsági és egészségügyi körülmények között. A maradék egyhamardot azonban kézzel. Elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ahonnan a világban kitermelt kobalt 72%-a származik. Hogy konkrét számokkal is érzékeltessük az arányokat: Kongó éves kitermelése 130 ezer tonna, a második helyezett Oroszországé 8900 tonna, a harmadik helyen álló Ausztráliáé 5900 tonna. A bányák jelentős részében az emberek nap, mint nap, egyszerű kézi szerszámokkal, de sokszor a puszta két kezükkel túrják a földet, és szedik ki belőle az értékes anyagokat. Az arany, a gyémánt vagy az ón bányászatánál is előforduló módszer, de a kobaltnál különösen gyakori az úgynevezett artizán bányászat.
Artizán, azaz kézműves, mint a pékség, a csoki, a sör meg a szappan… tök jól hangzik, nem? Hát, marhára nem olyan jó, mint ahogy hangzik. Ráadásul nem is csak a technikai módszert jelenti. A “kézműves” bányászok zömmel szerződés nélküli, munkajogokkal nem rendelkező, kiszolgáltatott emberek, akik a bánya tulajdonosától “engedélyt” kapnak, hogy saját szakállukra kaparják a földet, aztán ha kiszednek belőle valamit, akkor azt odaadhatják a tulajdonosnak, aki ezért filléreket fizet nekik. A bányák jelentős része kínai kézben van. De nem mindegyik. Vannak ott nyugati cégek is. És a kínai tulajdonú bányákból sem csak Kínába, meg a kínai mobilokba megy a kobalt. Hanem a nyugati mobilokba, meg a nyugati elektromos autókba is.
A Tesla ugyan úgynevezett LFP, azaz vas-foszfát akkumulátorokat használ az autói felében, és a fejlesztések célja a kobalt, a nikkel és a mangán teljes kiiktatása. De a többiek még a fasorba’ sincsenek, és masszívan használják a kobaltot. Amit Kongóban bányásztak ki… Méghozzá többek között gyerekek. Merthogy a gyerekmunka is teljesen bevett dolog az artizán bányászatban. De nők is rengetegen dolgoznak a bányákban. És ha közben nem tudják hova tenni a gyerekeiket, akkor magukkal viszik őket. És kartondobozokban tárolják. Igen, használhatnánk szebb kifejezéseket, hogy “kartonból készült bölcsőkbe fektetik őket”, de ez az eufémizmus nem fedné a rideg valóságot. És ezek a gyerekek sok esetben már eleve születési rendellenességgel jönnek a világra. Vagy ott, a bányákban betegszenek meg.
És hogy mi ebből az egészből a tanulság? Vagy mit kellene tennünk? Nagyon nehéz. Ne használjunk mobiltelefont vagy elektromos autót? Akár ezt is megtehetjük. Megmentjük ezzel a kongói gyerekeket? Sajnos nem. Azt azonban mindenképp megtehetjük, hogy nem hiszünk el minden hazugságot, minden jóemberkedést, amit a nagyon liberális politikusok és a médiájuk az arcunkba tol. Hogy megmentjük a boJgót a napelemekkel, meg az elektromos autókkal. Meg ha a cégektől se hisszük el a sok bullshitet, amivel etetnek minket. Hogy ők milyen zöldek, környezettudatosak. Meg hogy mennyire toleránsak mindenkivel szemben. A munkahelyeken kiírják az iroda falára, hogy a fekete életek is számítanak. És már egy teljes Pride-hónapon keresztül ünneplik az LMBTQ-embereket. De valahogy ebben a betűsorban a kongói bányászoknak nincs betűje. Az ő életük mégsem annyira számít.
Ennek a cikknek a videóváltozatát, néhány durva, megrázó fotóval illusztrálva is megtalálod oldalunkon vagy a Hobbista Rumble-csatornáján.
Vezető kép: Keraniganj körzet, 2018. június 12. A tizenkét éves bangladesi Sakil a munkahelyén, egy fémhulladékokat beolvasztó telepen a fővárostól, Dakkától délre eső Keraniganj körzetben a gyermekmunka elleni világnapon, 2018. június 12-én. A világnapot 2002-ben tartották először az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete, az ILO kezdeményezésére. Fotó: MTI/EPA/Monirul Alam
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-24 at 20:44
Orientál2023-05-24 at 20:17
Magánál fárasztóbb figura kevés van itt.
Na, mindegy.
Képzelje: van kiskertem és termesztek paradicsomot.
A magyar sertés – ami még van, cca. 1 milló darab országosan – a rendszerváltáskor 10 millió volt!!! – nagy része megy exportra. Dániából meg behozzuk a hal-liszttel etetett és ezért szó szerint halízű, de “occsó” sertéshúst.
Például a szabolcsi almások jó részét kivágták, a maradék meg megy almalének – fillérekért – Nyugatra, ahol feldolgozzák, majd visszahozzák nekünk – jó drágán – az almalevet.
Többször leírtam már, hogy százszor inkább a jelenlegi kormány, mint az ellenzék bármilyen felállásban.
De.
De ettől még van kritikai érzékem és nem vagyok elájulva a kormány tevékenységétől.
Mint ahogy maga totális kritikátlanságában mindent jónak lát és nem lát semmit, ami nem jó, vagy pláne: nagyon el van tolva (ez a sor is jó hosszú, sajnos).
Én abban biztos vagyok, hogy a kritikátlanság sehova nem vezet.
Csak sajnálni tudom ezért a hozzáállásáért Önt.
Orientál
2023-05-24 at 20:17
Megvilágosodott szabadkőművész Persze mert te nem végzel háztáji munkát, nem is tudod hogy milyen a konyhakertben termesztett paradicsom paprika uborka borsó saláta ……. stb. . Nem is sajnállak ez matt. Csak akkr az az érdekes hogy itthon minden föld megvan művelve ,sok környékünkön a gyümölcsfa is. Avagy hazudozól.? És van hatalmas sertéstelep is a közelünkben.
bl
2023-05-24 at 19:37
A modern korra a kommunistáskodás/a sikítófrász a jellemző. Ez egyfajta mentális betegség, a paranoid skizofrénia előszobája, ahol mindenféle kitalált dolog miatt jajgatnak egyesek, aminek összességében semmilyen pozitív hatása nincs az emberi életekre. Sőt! A megvalósításuk után egy kicsit minden rosszabb lesz. A gender, a noborder, a drogliberó, az abortusz, az eutanázia, a fejlettjogok, a ződítés, a klímaharc mind-mind olyan dolog, amit ha megvalósítanak minden egy kicsit rosszabb lesz. Az elektromos autók olyan új környezeti problémákat fognak teremteni, amikhez képest a benzinüzeműek kifejezetten környezetbarátok lesznek. Mert mit csinálsz az akkuval? Mi lesz az SF6-tal? Stb. stb. Csak a hülye zöldek gondolják, hogy minden egyszerű.
gyurcsányiviktor
2023-05-24 at 19:32
A beharangozó képen látható egyed, egy legalább negyedvér fehér, tehát a kizsákmányolás nem csak a négereket érintheti, hanem – részben – a fehér fajt is.
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-24 at 17:57
Orientál2023-05-24 at 10:4
Ember!
Nem Szanyit fényeztem.
A 2×2 akkor is 4, ha azt Hitler, Sztálin vagy Churchill mondja/mondta.
Amit Szanyi a magyar mezőgazdaság állapotáról mondott, az sajnos, nagyon sajnos!!!, hogy igaz.
Elemi példa: az ún. magyar őrölt pirospaprika 90%-ban külföldi (mexikói, brazil, spanyol stb.) alapanyagból készül!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Hol tudsz te venni pld. “makói vöröshagymát”???????????
A disznóhús 90%-ban külföldi: dán, spanyol, brazil.
A csirke nagy része brazil.
Katasztrófa, hogy a magyar mezőgazdaság gyakorlatilag amerikai stílusú külterjes nagyüzemi gabona-termelés lett és semmi más.
Borzasztó az a végtelen elfogultság, amivel maga a kormányt ajnározza.
Tudja, a kritika azért lenne fontos, mert “növeli, ki elfödi a bajt…”
Orientál
2023-05-24 at 10:45
Megvilágosodott szabadkőművész Mindenkinek ajánlom Borvendég Zsuszanna itt a PS-en megjelent feltárósorozatát amiben részletesen beszámol arról ahogy a Kádár alatt a nyugatra kihelyezett külkeres és banki elvtársak ahogy rengeteg 100 milliárdokkal meglopták hazánkat együtt a nyugati elvtársaikkal.
Orientál
2023-05-24 at 10:40
Megvilágosodott szabadkőművész Na azért a te Szanyi elvtársad Kádári diktatúra alatt nem itthon a mezőgazdaságért dolgozott hanem kommunistaként külföldön külkeresként keverte a szart ,miatta is rengeteg adósságot halmozott fel nem egy nyugatra kihelyezett külkeres iroda nem beszélve még a a banki kihelyezett irodák korrupt károkozásaikról hazánknak
Orientál
2023-05-24 at 10:34
Megvilágosodott szabadkőművész Persze a városokban balliberális zöld elvtársak elvtársnők zabálni szeretnek de mára alig tudnak a termés leszedésére begyűjtésére munkaerőt találni a mezőgazdasági termelők.
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-24 at 09:42
csakafidesz2023-05-24 at 04:35
Igen, sajnos a termőföld is ebek harmincadján van, nálunk is.
Szanyi Tiborral van az ultrahangnak egy beszélgetése, amikor erről beszél (most hagyjuk, hogy Szanyi milyen, mert egyébként agrármérnök, szóval ért a dolgokhoz, és egyébként pont a beszélgetésben nem kormányellenes, helyesebben minden magyar kormányt hibáztat azért a helyzetért, hogy a magyar mezőgazdaság,mint olyan, gyakorlatilag nincs, mert a gabonaféléken kívül – amik nagyrészt exportra mennek – mindent, a zöldségeket és gyümölcsöket is IMPORTÁLJUK!!!!).
Szóval a termőföldek gallyon vannak.
De remélem értetted, hogy én miről beszéltem: a fémek végleges ELHERDÁLÁSÁRÓL (gyakorlatilag: szétszórásáról a bolygón).
Netta
2023-05-24 at 08:33
Köszönjék a gyarmatosítóknak, s legalább van mit enniük.
Nekem ezért nincs lelkifurdalásom.
Én fizetek érte.
Nem fogok a családi asztalomnál a bangladesi éhező gyerekekre hivatkozni,
amikor azért rimánkodok a lurkónak, hogy edd meg fiam a rántott csirkemellett.
Mert se nekem, sem neki nincs köze ahhoz,
amit a gyarmatosító Nyugat, az USA elkövet.
csakafidesz
2023-05-24 at 04:35
Megvilágosodott szabadkőművész 2023-05-23 at 16:24
A termőföldet jobban elherdálták. Ma már csak a műtrágya adja a tápot a növények felének.
Orientál
2023-05-23 at 20:31
Tamás De szennyezi mert az aszfaltot koptatja. És ezek a pórrészecskékből a levegőbe is jutnak.
proton
2023-05-23 at 16:38
Gretát oda!
Nem bányászni!
Csak nézni egy qurva hónapig. Nem telefonálni nem repülőzni nem autózni, hanem csak ott ülni légkondi nélkül, inni a mocskos vizet, enni a csalánt és nézni ahogy ezek a gyerekek dolgoznak.
Neki az is elég lenne!
Tudományos libsizmus
2023-05-23 at 16:35
A belgák ennél sokkal durvábban tolták. Aztán sírtak mint aki fába szorult 1914-ben és 1940-ben. Jájáj!
Megvilágosodott szabadkőművész
2023-05-23 at 16:24
Arról senki nem beszél – az egyébként nagyon is jó és figyelemfelhívó cikk sem, amúgy köszönet Jeszynek érte!! -, hogy gőzerővel megy a nyersanyagok totális és VÉGLEGES elherdálása, főleg a “fejlett” emberiség részéről.
És főleg a fémek teljes elherdálása.
Egyrészt a két világháborúban mérhetetlen mennyiségű vas és más fémek süllyedtek el a tengereken, aztán a lőszerekben töméntelen ólom és természetesen vas és wolfrám került szétszóratásra (és persze az összes többi háborúban is 45 óta máig).
Aztán a hulladékként kidobott, elherdált fém konzervdobozok formájában minden szelektív gyűjtögetés ellenére óriási mennyiségű fém került veszendőbe.
Persze a bányászat még pótolja – úgy-ahogy – ezeket, de egy nap a bányák is kimerülnek.
És akkor még egy darab szög és egy kalapács is fantasztikus érték lesz, attól tartok.
Tehát: a végleges elherdálás és végleges szétszórás az igazi gond.
csakafidesz
2023-05-23 at 16:23
Királytigris 2023-05-23 at 15:29
Nincs jövője az elektromos autóknak. Nagyon körülményes a naponkénti töltögetés. Nézzünk csak körül Bangladesben. Többmillió máshol leselejtezett ócska tragacs ontja a füstöt a 22 milliós Dakka hatsávos útjain a dugókban. Dakka lakossága 1970-ben még csak másfél millió volt, 50 év alatt felhízott 22 millióra. A lakások 80%-ban nincsen víz, 25%-ban áram. Dakka lakóinak majdnem a fele oda szarik ahol talál rá helyet..
csakafidesz
2023-05-23 at 16:13
A szüleiknek kellene dolgozni gyerekgyártás helyett.
Theo
2023-05-23 at 16:06
En nagyon szívesen meglennek mobil telefon nélkül.
Az elektromos autó is igen ellenszenves, de rá akarnak kényszeríteni arra is .
Mindezt nem mi döntjük el, kár a banyaszokon agyalni.
Királytigris
2023-05-23 at 15:29
Az elektromos autó nem szennyezi a környezetet? Leszámítva most a gyártást és a későbbi leselejtezést, ami igenis szennyezi a környzetet, attól függ, hogy az elektromos áramot milyen módon termelik. Ha atomerőműben, vagy nap és szélenergiával akkor nem szennyezi a környezetet. Ha foszilisan állítják elő akkor bizony szennyezi, méghozzá az erőmű környékén. Viszont a légmozgás segítségével ez a szennyezés nagyobb területet is beboríthat mint az erőmű környéke.
Tamás
2023-05-23 at 11:39
Két pontosítás! Az elektromos autó a HASZNÁLAT HELYÉN nem szennyezi a környezetet, amúgy a well-ro-wheel értéke vetekszik a modern belsőégésű motorral szerelt autókkal. Az élettartama az akkumulátorok által deklarált, meglehetősen rövid, egy baleset pedig gyakorlatilag turi totálkár szintén az akkumulátorok kockázatai miatt. Vagyis szennyezi a környezetet. Nagyon.
Az EU 2035-ös tiltása pedig épp el lett halasztva.
Orientál
2023-05-23 at 11:02
Kongó pontosan az mint a hajdani Belga-Kongó ahol az a Belgium amely fővárosa az EU központja ,ez a Belgium a XX. század elején több mint 10 millió kongói őslakost gyilkot meg. Na mért. Hát a gátlástalan kaucsuk gumi kinyeréséért ,a belgát elődeik akkor is szartak mindennemű jogokra amik megillették volna az ottani őslakosokat. Nem meglepő hogy a belga Verhofstadték is mint újkori gyarmatosítok a régi gyarmatosító elődeik politikájukat megtartották más népekkel szemben.
Cuki
2023-05-23 at 10:09
had’ ajánljak egy könyvet:
Dambisa Mojo: Dead Aid
a közgazdász leírja miért nem működnek az Afrikának küldött segélyek és mit kérnek érte az azokat küldő országok
tudom, többen mondják, a cikk írója is, hogy de mennyi fejlesztést vittek oda a nyugati országok…igen, és
– mit vittek/visznek el érte?
– hány millió ember hulláján épültek azok az utak/kórházak, amik semennyire nem felszereltek
Lel
2023-05-23 at 09:45
a grétike a dililivel, miért nem ott tüntet???
Uncle Ment
2023-05-23 at 09:20
Ezt eddig tényleg titkolta a mobilom
TS
2023-05-23 at 08:27
A zikea napi 1-2 dollárt adott Pakisztánban a gyerekek munkájára. És még arra hivatkoztak, hogy így legalább van munkája valakinek a családban.
TS
2023-05-23 at 08:26
Ott ez a “hagyomány”. Már a lipóti, később a belga uralom alatt is így volt. Amit az elektromos autókról ír a cikk, az meg kétélű: nem kell mindent elhinni, hogy az e-autó jó, de azért 3-4 akisgyárat építenek nálunk…
Igaz, ha nem itt, akkor máshol épülne.