Pesti Srácok

A Momentumnak az uniós csatlakozásunk évfordulóján az jutott eszébe, hogy soha nem voltunk ennyire távol Európától

A Momentumnak az uniós csatlakozásunk évfordulóján az jutott eszébe, hogy soha nem voltunk ennyire távol Európától

Soha nem voltunk még ennyire távol Európától - fogalmazott Kele János, a Momentum elnökségi tagja az uniós csatlakozás 19. évfordulója alkalmából kiadott közleményük szerint. Donáth Anna pedig a Karmelita előtti kordonba lát többet annál, mint ami.

Közölték: hétfőn délelőtt a Momentum Mozgalom feltette az Európai Unió zászlaját a Karmelita előtti kordonra, hiszen Magyarország 19 évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.

Donáth Anna, a párt EP-képviselője szerint az Európától való távolodás egyik szimbóluma a Karmelita előtti "építési kordon", amely mögé cinikusan bújik el a miniszterelnök. Most már az is világos: a kordont a hatalom akár könnygázzal is hajlandó megvédeni.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott Donáth Anna.

Hiányolják az uniós zászlót is

A Momentum szerint nincs ok az ünnepre, már a közintézményekről is hiányoznak az uniós zászlók. Nincs mit ünnepelni többek között a tanár- és diákellenes "bosszútörvény" miatt sem, amelyben

- fogalmazott Kele János.

A Momentum véleménye egyértelmű: európai országban nincs helye kordonnak, nincs helye az embereket kisemmiző rendeleti kormányzásnak - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.