Az Európai Bizottság újabb eljárást kezdeményezett Magyarország ellen azzal az indokkal, hogy „megsérti a középtávú költségvetési hiánycélhoz való közeledés szabályait”. Ez időben egybeesik a forint elleni egyre intenzívebb támadásokkal. Két szakembertől, Boros Imre közgazdásztól és Suppan Gergely elemzőtől kértünk választ arra, hogy valójában mi történik? Minek köszönhetjük, hogy a fiókból előrángatott kissé érthetetlen szabály be nem tartásával vádolnak minket?
„Az Unió már készül az olasz ügyekre, de előtte még belerúgnak a magyarokba” – kommentálta a Bizottság viselkedését Boros Imre közgazdász. Ahogy lefestette a helyzetet:
csak nehogy elfelejtsük, hogy mi permanens froclizás és bírálat tárgya vagyunk.
Továbbá a bűnlistánkat akarják hosszabbítani, ami újabb ürügyként lehet használni a Magyarország ellen az úgynevezett 7-es cikkely alapján megindított eljárásban. Abban a szappanoperában, aminek a végén megvonnák a szavazati jogot tőlünk.
Nem eszik olyan forrón a kását
Teszik ezt annak ellenére, hogy erre semmi esély sincs, mert ezt sohasem szavazza meg a kormányfői tanács. Minimum az, hogy a lengyelek vétóznak és feltehetően két-három állam tartózkodni fog. Azok az országok vezetői fogják megszavazni, akik még mindig Angela Merkel német kancellár lekötelezettjei – fogalmazott Boros Imre, megjegyezve, hogy a kancellár egy mókuskerékben van, amiből nem tud kiszállni, és a “végén majd eldobják, mint egy rongyot”.
Boros Imre – Fotó: Hirdo.hu
Az unió jelenlegi feddésére visszatérve: el kell ismerni, hogy a választási kampány során, azaz az év első négy hónapjában a tervezett költségvetési hiány 80 százaléka összejött. A pénzforgalmi egyenleg jelenleg 1100 milliárd hiányt mutat. Ennek egyik oka az, hogy a magyar kormány előfinanszírozta az uniós projekteket. Ez magyarul annyit jelent, hogy a hazai pályázó anélkül jut a pénzéhez, hogy azt Brüsszelben lepecsételték volna. És ezen a ponton tér el a készpénzforgalmi egyenleg az Európai Unió Bizottsága által számított összegtől. Tehát az 1100 milliárd forintból egyből lejön ez a 4-500 milliárd forint. Az is tény, hogy az év elején volt néhány rendkívüli kifizetés, mondhatjuk azt is, hogy volt némi választási költekezés. Továbbá a magyar költségvetés az év elején úgymond kiadás orientált, és körülbelül az év közepére szokott helyre állni az egyensúly – fejtette ki Boros. Olyankor folynak be például a személyi jövedelemadó bevételek.
Nemzetközi felfordulás gyengíti a forintot
A mostani politikai szituáció egybe esik, talán nem is véletlenül, a forint gyengülésével. Suppan Gergely a Takarékbank elemzője ezzel kapcsolatban elmondta lapunknak, hogy ennek a gyengülésnek semmi köze a hazai gazdasági helyzethez. Ha az itthoni fundamentumokat nézzük, akkor a forintnak erősödnie kellene. Az egész sztori azzal indult, hogy az USA-ban komolyak a kamatemelési várakozások, és ez elindított egy világgazdasági folyamatot. Ismeretes, hogy Argentína két hete az IMF-hez fordult és tegnap Törökország pedig ma meglépte a kamatemelést, hogy mérsékeljék a kibontakozó valutaválságot. Ez megfordította a török lírát. Minket ez úgy érint, hogy
a befektetők elkezdték kivonni a pénzüket minden feltörekvő piacról.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy cseh korona és a lengyel zlotyi is hasonlóan gyengül, mint a forint. Ezekkel a valutákkal teljesen együtt mozgunk jelenleg fej-fej mellett. A gazdasági adatokból úgy tűnik, hogy az euró zóna fékezni fog, és ugyebár kezd kibontakozni az olasz krízis. Ott ugyanis olyan kormány fog felállni, amelyik az egyik fél, az 5 csillag, az alapjövedelmet akarja bevezetni, míg a másik Párt, a Liga, adókat akar csökkenteni. Az egyik párt baloldali populista, míg a másik inkább jobboldali populista. Vagyis radikálisan akarják emelni a kiadásokat, miközben csökkentik a bevételeket. Ebből csak az következhet, hogy felborul a költségvetési egyensúly. Sajnos minden negatív dolog egyszerre jött össze – fűzte hozzá Suppan.
A vezető képen Suppan Gergely látható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS