Pesti Srácok

A NATO szerint a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

A NATO szerint a szövetségesek megújították ígéretüket Ukrajna védelmének megerősítésére

A NATO-tagországok elítélték Oroszország "válogatás nélküli csapásait" Ukrajnában, és megerősítették elkötelezettségüket Ukrajna védelmének további erősítése mellett - tájékoztatott az Észak-atlanti Szerződés Szervezete szerdán, a NATO-Ukrajna Tanács brüsszeli ülését követően.

Kiemelték, a Kijev kérésére összehívott, nagyköveti szinten tartott NATO-Ukrajna Tanács azt követően ülésezett, hogy a közelmúltban Oroszország "súlyos légicsapásokat mért" ukrán civilek és infrastruktúra ellen. A közlemény Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt idézte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna napi rendszerességgel fogja el az orosz rakétákat, számtalan életet megmentve ezzel.

- fogalmazott Stoltenberg, majd arról tájékozatott, hogy a szövetségesek a tanácsülésen megerősítették a katonai segítségnyújtás fokozásáról szóló ígéretüket Ukrajna számára. "Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát azokkal a felszerelésekkel és hadianyagokkal, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát Oroszország inváziójával szemben. Ez létfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is harcolni tudjon" - tette hozzá a NATO-főtitkár. A közlemény emlékeztetett:

PestiSracok facebook image

A katonai szövetség júliusi csúcstalálkozóján számos tagország jelentette be, hogy további légvédelmi rendszereket küld Ukrajnába, valamint megállapodtak abban, hogy legalább 40 milliárd euró biztonsági segítséget nyújtanak a következő évben. Megállapodtak abban is, hogy összehangolják az Ukrajnának szánt biztonsági segítségnyújtást és kiképzést, valamint arról, hogy egy új NATO-parancsnokság veszi át ezeket a feladatokat, amely szeptemberben kezdi meg működését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)