A német kancellár szerint Putyinnak fel kell ismernie, hogy nem nyerheti meg a háborút

Olaf Scholz német kancellár “égbekiáltó imperializmussal” vádolta meg Oroszországot kedden az ENSZ-közgyűlés 77. ülésszakán tartott beszédében, és további katonai támogatást ígért Ukrajnának.

Putyin csak akkor fogja feladni háborúját és birodalmi ambícióit, ha rájön, hogy nem győzhet

– mondta Scholz, hozzátéve, hogy “nemcsak Ukrajnát teszi tönkre, hanem saját országát is”. Úgy vélekedett, hogy Oroszország ukrajnai fellépése nemcsak Európa, hanem a globális rend és a világbéke számára is katasztrófa.

Ezért volt olyan fontos, hogy 141 állam egyértelműen elítélte az orosz inváziót itt, ebben a teremben

– tette hozzá Scholz, utalva az ENSZ márciusi szavazására, amely Oroszország szomszédja elleni támadását követően született. A kancellár szólt arról is, hogy reméli, Németország helyet kaphat az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amennyiben megkapja a többi ENSZ-tag támogatását.

Scholz azt szeretné elérni, hogy Németország 2027-re és 2028-ra nem állandó tagságot kapjon a tanácsban. Németország legutóbb 2019-ben és 2020-ban volt tagja a tanácsnak, de európai befolyása miatt gyakran pályázik egy-egy helyre a testületben, amelynek célja, hogy a világ minden régiója képviseltesse magát a 10 nem állandó tag között. Németország nem állandó tag a BT-ben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többségi szavazással dönt, de az öt állandó tagnak, az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Franciaországnak, Kínának és Oroszországnak vétójoga van.

Scholz ismét kifejezte, hogy hajlik a szabályok megváltoztatására.

Szabályainkat és intézményeinket a XXI. század valóságához kell igazítanunk. Túl gyakran tükrözik a 30, 50 vagy 70 évvel ezelőtti világot. Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsára is vonatkozik

– szögezte le. Azt mondta, megérti, hogy Ázsia, Afrika és Dél-Amerika dinamikus országai miért akarnak nagyobb szerepet vállalni a világ színpadán, és azt mondta, hogy egy ilyen változás mindenkinek érdeke lenne.

Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden felszólította a világot, hogy az Ukrajnában zajló háború közepette erősítse meg a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, és bírálta Oroszországot, amiért a konfliktusban atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik. Az ENSZ Közgyűlésén Kisida azt is mondta, hogy a világszervezet konkrét intézkedésekkel történő megreformálása létfontosságú a Biztonsági Tanács hitelességének helyreállításában, amely veszélybe került, miután a vétójoggal rendelkező állandó tag Oroszország az év elején megtámadta a szomszédos országot. Japán már régóta kifejezte óhaját, hogy a megreformált Biztonsági Tanács állandó tagja lehessen. Kisida beszédében hangsúlyozta, hogy “soha nem bocsátják meg” területek status quójának erőszakkal és kényszerítéssel történő megváltoztatását, és ezzel a Tokió által gyakran használt kifejezéssel nyilvánvalóan bírálta Peking növekvő érdekérvényesítő készségét a Kelet- és Dél-kínai-tengeren. A japán kormányfő utalt egyben a szabad és nyitott indiai- és csendes-óceáni térség megvalósítására irányuló erőfeszítésekre, amelyet Tokió és Washington, valamint más ázsiai és csendes-óceáni országok támogatnak, hogy ellensúlyozzák Peking katonai befolyását a régióban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Filip Singer