A német tisztviselők csendben elkezdtek felkészülni az orosz gázszállítások hirtelen leállására. Egy vészhelyzeti csomagot készítenek, amely magában foglalhatja a kritikus vállalatok ellenőrzésének átvételét is – mondta a Reutersnek három, az ügyet ismerő személy. A tisztségviselők szerint a terv megvalósításának részleteit most dolgozzák ki – írja az index.hu.
A gazdasági minisztérium előkészületei azt mutatják, hogy fokozott készültségben vannak Európa legnagyobb gazdaságában. Az orosz gáz tavaly Németország importjának 55 százalékát tette ki, így Berlinre óriási nyomás nehezedik. A tervek szerint a német kormány támogatná további hitelek és garanciák nyújtását az energiaipari cégek számára, hogy segítsen nekik megbirkózni az emelkedő árakkal. De a kritikus vállalatokat, például a finomítókat is közvetlenül a szárnyai alá venné a kormány. Robert Habeck német gazdasági miniszter kitért arra, hogy az ország az elmúlt hetekben „intenzív erőfeszítéseket” tett az orosz energiafelhasználás csökkentése érdekében.
A múlt hónapban Berlin jóváhagyott egy törvénymódosítást is, amely lehetővé teszi, hogy végső esetben átvegye az irányítást az energetikai vállalatok felett. A német kormány korábban kijelentette, hogy le akar válni az orosz energiahordozókról, de 2024 közepéig még függ Moszkvától. Egyelőre nem világos, hogy mikor tud leválni Berlin Moszkváról. A Reuters emlékeztet arra, hogy Németország korábban támogatta a Moszkva elleni szén- és olajszankciókat, ezért nem biztos, hogy a gázkorlátozásokat is azonnal tudja támogatni.
Munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe
Munkahelyek százezrei kerülnének veszélybe Németországban, ha Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében leállna az orosz földgázimport – emelte ki a szövetségi kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsának egyik tagja egy keddi interjúban. Achim Truger a Rheinische Post című lapban közölt interjúban hangsúlyozta, hogy az oroszországi gázszállítások megszűnése “a legtöbb számítás szerint mély recessziót váltana ki”.
Az import leállítása miatt “félmillió munkahely szűnhet meg”, és az ipar “hosszabb távon is komoly károkat szenvedhet”
– mondta a duisburgi-esseni egyetem (Universität Duisburg-Essen) kutatója. Hozzátette, hogy a gazdaságot fenyegető veszélyek ellenére indokolt a háztartások és a szociális intézmények gázellátásának jogszabályban előírt rangsorolása, de a magánfogyasztóknak is takarékoskodniuk kell az energiával. A háztartásoknál “nagy a megtakarítási potenciál”, például a fűtési beállítások vagy a melegvíz-felhasználás optimalizálása révén, ugyanakkor az energetikai felújítást is támogatni kell.
A közlekedés területén is van tennivaló: az üzemanyagfogyasztás csökkentése érdekében általános sebességkorlátozást kell elrendelni
– mondta Achim Truger. Arról is szólt, hogy hosszabb ideig magas marad az infláció – amely áprilisban 41 éve a legmagasabb, 7,4 százalékos volt –, és csak 2023-ban várható enyhülés. Ezért érthető, hogy a szakszervezetek béremelést követelnek, de ügyelni kell, hogy ne alakuljon ki “ár-bér spirál”, különben az Európai Központi Banknak “le kellene fojtania a gazdaságot”.
A gazdasági bölcsek tanácsa öt tagból áll, az államfő nevezi ki őket a szövetségi kormány javaslatára, megbízatásuk öt évre szól. A mintegy húsz szakértővel együtt tevékenykedő független testület évente kétszer készít előrejelzést a német gazdaságban várható folyamatokról. Legutóbbi, március végén kiadott prógnózisa szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága az idén 1,8 százalékkal növekedhet. Az előző, tavaly novemberi előrejelzésében még 4,6 százalékos bővülést valószínűsítettek 2022-re.
Forrás: index.hu, MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
Facebook
Twitter
YouTube
RSS