Szükség van az identitáshoz való, ezen belül is a nemzeti identitáshoz való jog elismerésére, ma e globális kiszolgáltatottságban láthatóan nem elegendő az emberi méltósághoz való jog, illetőleg az egyenlőség elismerése – fogalmazott portálunknak Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki a nemrégiben megjelent Kárpát-medencei kisebbségvédelmi kalauz második, Romániát górcső alá vevő kötete kapcsán beszélt arról, hogy a kisebbségek helyzetének vizsgálata új szempontokra mutat rá az alapvető emberi jogok tekintetében is. A kötetet jegyző Markó Attila jogász, kisebbségjogi szakértő a sajtótájékoztatón többek közt arról beszélt, Románia arról híres, hogy minden minisztere valamilyen reformot akar végrehajtani, ami miatt egymást érik az átszervezések a közigazgatás minden területén. Mint kiemelte, a kisebbségi parlamenti munka ennek köszönhetően évtizedek óta jelentős részben azzal telik, hogy folyamatosan figyelni kell, nehogy az egyes törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai.
Nemrégiben mutatták be a Kárpát-medencei kisebbségvédelmi kalauz második, az erdélyi magyarság helyzetével foglalkozó kötetét, amelynek szerkesztője Markó Attila jogász, kisebbségjogi szakértő. Az eseményen részt vett Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaival foglalkozó miniszterelnöki megbízott is, aki a pódiumbeszélgetésben közös gondolkodásra szólított fel az identitás, nemzeti identitásvédelem nemzetközi elismertetése érdekében.
Románia jogi hullámvasútja a rossz és a kevésbé rossz között ingázik
A sajtótájékoztatón Szili Katalin elöljáróban kiemelte, a könyv megjelenésének különös aktualitást ad, hogy Románia immár 15 éve tagja az Európai Uniónak, ezért az összefoglaló annak is látlelete, hogyan tartják be a nemzetközi és európai kisebbségvédelmi szabályozásokat. A miniszterelnöki megbízott kiemelte, a kötet kitér a román kisebbségpolitikai olyan neuralgikus pontjaira is, mint az egyházi vagyon kérdése, a magyar nyelvű média helyzete, a szimbólumhasználat, különös tekintettel a magyar és székely zászlókra.
Markó Attila; fotó: MTI
A kötetet jegyző Markó Attila jogász, kisebbségjogi szakértő, arra hívta fel a figyelmet, Románia arról híres, hogy minden minisztere valamilyen reformot akar végrehajtani, ami miatt egymást érik az átszervezések a közigazgatás minden területén. Mint kiemelte, a kisebbségi parlamenti munka ennek köszönhetően évtizedek óta jelentős részben azzal telik, hogy folyamatosan figyelni kell, nehogy az egyes törvénymódosításokkal sérüljenek, szűküljenek a magyar közösség jogai. Markó Attila úgy vélte, Romániában a jog hullámvasútján egymást váltják a rossz, majd az azt némileg kompenzálni igyekvő időszakok, így a román politikai élet tempójával szinte lehetetlen lépést tartania bármilyen kisebbségi kalauznak, az folyamatos korrigálásokra fog szorulni. Markó Attila arról is beszélt, hogy két stabil pontja lehet a romániai kisebbségeket érintő jogi keretnek, az egyik az alkotmány, a másik pedig a jogi charta. Mint hozzátette, a román képviselők előszeretettel hivatkoznak az 1992-ben megalkotott alkotmányra, amely bár a posztkommunista, Iliescu-féle rendszer terméke volt, mégis igyekezett bizonyítékát szolgáltatni Románia demokratikus átmenetének. A szakértő ugyanakkor megjegyezte, lehetnek jók a törvények, ha azokat helyi szinten nem tartják be, és betartásukat különben sem ellenőrzik. Úgy vélte, elsősorban társadalmi kérdés, hogy Románia végre képes legyen megemészteni, hogy csak akkor lesz képes erőssé válni, ha minden polgára egyenlő.
Az emberi méltósághoz való jog már nem védi megfelelően az egyént
A beszélgetés folyamán Szili Katalin arra is kitért, mára az emberi méltósághoz való jog nem ad megfelelő védelmet az egyén számára, a globális világban ugyanis megnőtt a kitettség a kiszolgáltatottság. A miniszterelnöki megbízott ezért együttgondolkodásra szólított fel, hogy az emberi jogi egyezménybe bekerülhessen az identitásvédelem, amely egy bíróságilag végrehajtható jogi aktus, ugyanakkor komoly kihívás. A sajtótájékoztatót követően elsőként arra kérdeztünk rá, hogyan válhat valósággá az identitásvédelem beemelése az alapvető emberi jogok közé. Mint a miniszterelnöki megbízott elmondta, már a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény is rögzíti, hogy az azt ratifikáló országok „kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit”. Hozzátette, figyelemmel a gyakorlati tapasztalatokra és e szabályozás puhaságára is, ez ma már nem elegendő.
Szükség van az identitáshoz való, ezen belül is a nemzeti identitáshoz való jog elismerésére. Ma e globális kiszolgáltatottságban láthatóan nem elegendő az emberi méltósághoz való jog, illetőleg az egyenlőség elismerése. A napi gyakorlat is mutatja, hogy van, akiknek az identitása fontos, folytonos diskurzus tárgya, másoké, lásd nemzeti kisebbségek, inkább elhallgatott, megtagadott
-fogalmazott.
Szili Katalin; fotó: MTI
A kisebbségvédelmi kalauz a szomszédos országok elé is tükröt tart
Portálunk érdeklődésére az új kötet kapcsán Szili Katalin elmondta, a sorozat elindításának indítéka a határainkon kívül élő közösségeink kisebbségi létükből fakadó jogainak, nyelvi jogainak áttekintése, összefoglalása volt. Lehetőséget biztosít egyrészt a közös tudás megteremtésére, következésképpen annak figyelemmel kísérésére, hogy a benne foglaltak végrehajtásra kerülnek-e,
másrészt tükör is, amennyiben a nemzetközi szabályoknak való megfeleltetés áttekintésére is lehetőséget ad.
Felidéztük, az erdélyi magyarság, mint legnépesebb határon túli magyar közösség két jelentős kisebbségvédelmi kezdeményezést is lebonyolított az elmúlt időszakban, amely aktív kisebbségi jelenlétet bizonyít az egész EU számára. A FUEN által indított kezdeményezés kapcsán ugyanakkor képtelenek vagyunk elhinni, hogy az Európai Bizottság témafelelőse, Vera Jourová gyakorlatilag egy mozdulattal lesöpörte azt az asztalról. Szili Katalin válaszában kiemelte, a FUEN és RMDSZ közös kezdeményezésével a szükséges és elégséges feltételeknek megfelelő Minority SafePack jelenleg az Európai Bíróság asztalán várja annak döntését.
Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Európai Parlament több mint háromnegyede által támogatott kezdeményezést a Bizottság helytelen és mondvacsinált indokokkal utasította el, mintha nem is akarnák érteni a nemzeti kisebbségek problémáit
-hangsúlyozta, megjegyezve, a többi kisebbség, például az LMBTQ-közösség ezerszer nagyobb figyelmet kap. A miniszterelnöki megbízott arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti régiók kérdésében, a Székely Nemzeti Tanács által indított polgári kezdeményezés a bizottságnak történő beadás előtt áll, és annak időpontja a kezdeményezők döntésétől függ, “tehát a meccsnek még nincs vége”.
A nemzeti kisebbségvédelem EU-nak javasolt alapelvei
Szili Katalintól végezetül arról érdeklődtünk, tervezik e olyan kalauz összeállítását, amely kívülről, azaz az európai és uniós viszonyokon keresztül értékeli a Kárpát-medencei magyar kisebbség, és általánosan az európai őshonos kisebbségek helyzetét, egyúttal értékelve az EU-s keretrendszer teljesítményét is. A miniszterelnöki megbízott kiemelte, ilyen munka már született “A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban” címmel, amelyet Kalmár Ferenc külügyi miniszteri biztossal közösen jegyeznek, és amelyet az Európa Tanács soros magyar elnökségének idején három nyelven is közreadtak. Hozzátette, ez kötet jól jelzi azokat a hiányosságokat, ahol a szabályozás részben tartalmi, részben technikai módosítására, finomítására lenne szükség.
Az alapelvekről a napokban a Newsweekben jelent meg egy írásunk, felhívva az USA figyelmét is erre az európai stabilitási kérdésre. Amerikának kellene ebben a legempatikusabbnak lennie, hiszen például ott ugyan mindenki amerikai állampolgár, de mégis szabadon megélheti identitását
-fogalmazott.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS