Pesti Srácok

A Nemzeti Védelmi Szolgálat felszámolja a korrupciót az egészségügyben

A Nemzeti Védelmi Szolgálat felszámolja a korrupciót az egészségügyben

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által felderített leggyakoribb bűncselekmények a hálapénz elfogadása, a közfeladati helyzettel való visszaélés és a védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés. Fél év alatt tizennyolc esetben tett feljelentést a felderítést végző NVSZ egészségügyi dolgozók ellen. A megbízhatósági vizsgálat után feljelentett legmagasabb beosztású egészségügyi alkalmazott egy kórház osztályvezető főorvosa volt – minderről az InfoRádióban Váradi Piroska rendőr ezredes, a szervezet korrupciómegelőzési főosztályának vezetője beszélt.

Év elején alakult meg az NVSZ-en belül az egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztály, amelynek védetti körébe a kórházak egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottjai mellett a teljes állami egészségügyi szektor beletartozik, ami százharmincezer embert jelent. Az NVSZ az egészségügyben az év eleje óta derít fel bűncselekményeket. A szervezet munkájához június óta már megbízhatósági vizsgálatokat is felhasználnak, és mindemellett korrupciós kockázatelemzést is végeznek. A szolgálat az első fél évben nyolcvanhat ügyben folytatott vizsgálatot, amelyek közül tizennyolc feljelentéssel végződött bűncselekmény alapos gyanúja miatt, a megbízhatósági vizsgálatok egy részét pedig bűncselekmények hiányában megszüntették.

Jelenleg is vannak folyamatban lévő ügyek. Előbbire példa, hogy egy vidéki kórház osztályvezető főorvosát megbízhatósági vizsgálat alá vonták, miután az előzetes kockázatelemzés alapján úgy ítélte meg az NVSZ, hogy fokozott korrupciós nyomás jelentkezhet a munkakörében, ám mivel a főorvos a jogszabályoknak teljesen megfelelően járt el, ezért vele szemben a vizsgálatot befejezték. A tizennyolc, feljelentéssel végződött ügy elemzése szerint a leggyakoribb bűncselekménytípus a vesztegetés, azaz a hálapénz elfogadása, a közfeladati helyzettel való visszaélés – ez teljes mértékben megegyezik a hivatali visszaéléssel, csak közfeladatot ellátó személy az alanya –, illetve a védettségi igazolással való visszaélés.

Váradi Piroska azt is közölte a Magyar Nemzettel: tapasztalataik szerint az eljárások során az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók hasonló arányban érintettek. A korrupciós kockázatfelméréssel kapcsolatban az ezredes asszony kiemelte: az orvosi érdekvédelmi szervezetekkel, az Országos Kórházi Főigazgatósággal folytatott párbeszéd alapján rajzolódott ki, hogy melyek azok a területek, amelyek fokozottan érintettek korrupciós kockázattal. Ilyen a sportorvosi terület, a sportorvosi igazolások kiadása, de azt is tapasztalták, a hozzátartozók részéről is lehetséges a folyamatos nyomásgyakorlás az orvosokra, hogy hosszabb kórházi kezelésre tartsák bent a beteget.

PestiSracok facebook image

A feljelentettek között legmagasabb pozícióban egy fővárosi kórház osztályvezető főorvosa volt. A vizsgálatot az indokolta, hogy felvetődött a gyanú: hamis orvosi igazolások kiállításával nyújt segítséget börtönbüntetésre ítélt személyeknek a büntetésük letöltésének elhalasztásában. Az NVSZ megbízhatósági vizsgálata során a szolgálat tárgyalótisztje háromszázezer forintot ajánlott fel azért, hogy az orvos egy megfelelő hamis igazolást adjon ki a részére, amit a vizsgált személy ki is adott. A NVSZ korrupciómegelőzési főosztály vezetője leszögezte: nem vadásznak a szabálytalankodókra, a szolgálatnak nem az a célja, hogy becserkésszen orvosokat, szakdolgozókat, hanem hogy megtisztítsa az egészségügyet.

Mint portálunk megírta, a Magyar Orvosi Kamara plakátkampányt indított, hogy egyértelműsítse úgy a lakosságnak, mint az egészségügyi dolgozóknak: 2021. január 1-je óta hálapénzt adni és elfogadni is bűncselekmény. Az ország százhatvanhét kórházába egyenként húsz plakátot juttatnak el az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával. A kétféle plakát egyikén arra figyelmeztetnek, hogy hálapénzt adni és elfogadni egyaránt bűncselekmény, míg a másikon hét pontba szedve ismertetik az egészségügy hálapénzmentességének előnyeit. Az első plakátokat már ki is tették a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Thinkstock

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.