Pesti Srácok

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

A nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás – Megjelentek az Együttműködő nemzet program pályázatai

„Akkor egységes a nemzet, ha egységes, erős a magyarországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága is. Ezt a nemzetegyesítő munkát a kormány 2024-ben is folytatja” – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Potápi Árpád János, ahol az Együttműködő nemzet program keretében megvalósuló idei pályázati lehetőségeket mutatta be.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár kifejtette: a nemzetpolitika alapja a folytonosság és a stabilitás, ezért is volt fontos a határon túli szervezetek számára kiszámíthatóvá tenni a támogatási rendszert. Kiemelte: ez egy folyamatos építkezést jelent a nemzetpolitikában, amelynek révén a külhoni magyar közösségek mindig érezhetik, hogy Magyarországra és a magyar kormányra számíthatnak. A március 4-ével induló pályázati felhívásokra térve Potápi Árpád János elmondta, hogy az Együttműködő nemzet éve tematikus év keretében három pályázatot hirdetnek: a Kárpát-medencei, a diaszpóra magyarsága, valamint a testvértelepülési hálózat területeire. A pályázatokra összesen hárommilliárd forintot fordít a kormány. Az államtitkár felidézte: 2011-től kezdődően mintegy harmincezer tevékenységet támogattak a Kárpát-medencében, illetve a diaszpórában, így 2023-ban 2571 pályázat megvalósítását támogatták.

Egyszerűsödik a pályázati rendszer

Mint kitért rá, az Együttműködő nemzet program keretében két pályázati felhívást tettek közzé a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságának vonatkozásában: egyrészt 2,5 milliárdos keretösszeggel, amelyből kétmilliárd forint jut a Kárpát-medencei szervezeteknek, és 500 millió a diaszpóraprogramra. Mint kitért rá, az idei évtől praktikus okokból megszűnnek az alprogramok, a tevékenységek körét sem választják szét. A Kárpát-medencében megvalósuló programokra 500 ezertől 2 millió forintig lehet pályázni, a maximális pályázati keretösszeg ez esetben csökkent, de mint Potápi Árpád János kiemelte, ez szintén praktikus okokból történt, mivel a pályázatok 95 százaléka nem haladta meg a kétmillió forintot, így több pályázatot tudnak majd támogatni. A diaszpóra magyarságára jutó támogatási keretösszeg ugyanakkor emelkedett: 500 ezertől itt 5 millió forintig lehet elnyerni forrást. Utóbbit az indokolta, hogy a diaszpóraszervezetek már pályázati forrásra nem számíthatnak az anyaországi segítségen kívül.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János kiemelte: a testvértelepülési programra, amelyet 2015-ben hirdettek meg először, 500 millió forintos keretösszeg jut. Mint kitért rá, 2015 óta 703 magyarországi települési és megyei önkormányzat 684 határon túli településsel vagy megyével mintegy 1154 testvértelepülési kapcsolatot ápol. Az igényelhető támogatás kerete ennél a pályázatnál ötszázezertől 2 millió forintig terjed.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.